A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza.
A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. Ha a művet több szerző közösen alkotta, a szerzők együttesen gyakorolhatják jogaikat, kivéve, ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók: ilyenkor a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók; az ilyen közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához azonban az eredeti mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges. Ha a közösen létrehozott műben az egyes szerzők jogait külön-külön nem lehet meghatározni, a szerzői jog a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot illeti meg, amely kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta. Az olyan gyűjteményre, amely tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése folytán egyéni, eredeti jellegű a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg.
A szerzői jogi védelem a mű létrejöttének pillanatától illeti meg a szerzőt, anélkül, hogy ehhez bármiféle hatósági bejelentésre, regisztrálásra - és ehhez kapcsolódóan díjfizetésre - szükség lenne.
A személyhez fűződő és a vagyoni jogok
A szerző személyhez fűződő jogosultságai nem ruházhatók át. A vagyoni jogok [Szjt. III. Fejezet, 16-31. §§-ok] sem átruházhatóak, azonban a vagyoni jogok örökölhetőek és bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben lehetőség van átruházásukra is.
A vagyoni jogok a törvény erejénél fogva átszállnak a munkáltatóra, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. A törvény speciális szabályokat ír elő ilyen esetekben a szerzőt megillető díjjogosultságra, valamint a személyhez fűződő jogok gyakorlására.
A szerzői jogi jogosultságok az ún. személyhez fűződő és ún. vagyoni jogok összességéből állnak. A személyhez fűződő jogok alapján a szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosságra hozza, a nyilvánosságtól visszavonja, azon a nevét feltüntesse, valamint, hogy megakadályozza műve bármiféle eltorzítását, megcsonkítását vagy egyéb olyan megváltoztatását, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A vagyoni jogok alapján kizárólag a jogosult adhat engedélyt a műnek bármilyen és minden egyes felhasználásához, így különösen a mű többszörözéséhez, terjesztéséhez, nyilvános előadásához, a nyilvánossághoz sugárzással vagy másként történő közvetítéséhez, a mű továbbközvetítéséhez, átdolgozásához és kiállításához. E felhasználási formák tartalmát és feltételeit a törvény határozza meg. A felhasználásért a szerzőt díjazás illeti meg, amelyről csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le és bizonyos esetekben a törvény ki is zárhatja a díjazásról való lemondást.
A vagyoni jogok egy speciális eleme az ún. reprográfiai jogdíj [Szjt. 21-22. §§-ok], amely azon jogosultakat illeti, akiknek művei fénymásolással, vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón, azaz reprográfiával többszörözhetőek. E jogdíjat azok a vállalkozások kötelesek a jogosultak számára fizetni, amelyek másolóeszközöket gyártanak, importálnak, vagy ilyen eszközöket ellenérték fejében üzemeltetnek. Az Európai Unió más tagállamaiból érkező eszközök esetében a készüléket az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy egyetemlegesen felelős a szóban forgó díj megfizetéséért. Azon készülékek listáját, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön kormányrendelet határozza meg, a díjak mértékét pedig a Magyar Reprográfiai Szövetség állapítja meg.
A szerzői jogi védelem időtartama
A szerzői jogok - alapszabályként - a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. A szerző halála után a jogokat a szerző örökösei gyakorolhatják. Speciális módon kell számolni a védelmi időt a szerzőtársak által létrehozott művek esetén, filmalkotások esetén, valamint akkor, ha a szerző személye nem állapítható meg.
A szerzői jog korlátjai: a szabad felhasználás esetei
A törvény lehetővé teszi bizonyos esetekben a szerzői művek felhasználását anélkül, hogy ahhoz a szerző engedélye, illetve díj fizetése kötelező lenne. Az ilyen felhasználásokat a törvény "szabad felhasználásnak" nevezi; szabad felhasználás például a mű idézése, a magáncélra való felhasználás, vagy az iskolai, oktatási célra történő felhasználás. A szabad felhasználás egyes esetei csak már nyilvánosságra hozott művek esetében gyakorolhatók és csak annyiban megengedettek, amennyiben nem sérelmesek a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítják a szerző jogos érdekeit, valamint ha megfelelnek a tisztesség követelményeinek, és nem irányulnak a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. A törvény az egyes felhasználások gyakorlását általában további feltételekhez (pl. a szerző megnevezése, a felhasználással járó jövedelemszerzés kizárása) is köti.
Felhasználási szerződések
A jogosult felhasználási szerződés alapján engedélyt adhat művének - díjfizetés ellenében történő - felhasználására. A felhasználási szerződésekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket a szerzői jogi törvény tartalmazza. A törvény külön szerződéstípusként szabályozza többek között a kiadói, a szoftver- és a filmalkotásokra vonatkozó felhasználási szerződéseket. A szerzői jogi szabályok mellett alkalmazni kell a felhasználási szerződésekre is a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait.
Három kiemelkedő szervezet, mely a szerzői jogokat hivatott védeni:
- Artisjus
- Asva
- Proart
Artisjus
Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Feladata, hogy bizonyos szerzői jogok egy kézbe fogásával az alkotók megélhetését támogassa. Fő tevékenysége az ún. "közös jogkezelés": a zenei és irodalmi művek felhasználóitól jogdíjak beszedése és azok felosztása a szerzők között. Emellett az alkotók szolgálatában és érdekei védelmében más, kiegészítő feladatokat is ellát.
Asva - Az Audiovizuális Művek szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány
Védelmezze és segítse mindazon jogosulti érdekeket Magyarországon, amelyek mozifilmek, televíziós programok és minden más audiovizuális felvétel tekintetében fennálló szerzői és szomszédos jogokhoz kapcsolódnak és fellépjen különösen az audiovizuális művek jogellenes vagy engedély nélküli másolása, értékesítése, bemutatása vagy forgalmazása ellen jogszabályban biztosított keretek között.
Proart
A ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért egyesületet a szerzőket, előadóművészeket, hangfelvétel-előállítókat, filmelőállítókat, vizuális művészeket képviselő közös jogkezelő illetve érdekképviseleti szervezetek szövetségeként alapította az Artisjus - Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület, az EJI - Előadóművészi Jogvédő Iroda, a FilmJus - Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete, a Hungart - Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület és a MAHASZ - Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége.
Creative Commons (cc)
Mit is takar a név? Alkotói közvagyon, egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons licencek kiadása.
A Creative Commons hivatalosan 2001-ben indult. A kezdeményezés elindítója és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora. Az eredeti Creative Commons licenckészletet a szervezet 2002. december 16-án tette közzé. Lawrence Lessig könyve is erről szól, mely a Szabad kultúra címet viseli, hogy lehet megvédeni a szerőzi jogot és mégis mindenki által elérhetővé tenni az egyes műveket.
A projekt megnyerte a Golden Nica díjat a 2004-es Prix Ars Electronica-n a „Hálózati jövőkép” kategóriában.
A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közönségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licenc és szerződés-formákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licenc formát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozzák.
Felkínálnak olyan RDF/XML metaformátumot is, ami pontosan leírja a mű licenc–feltételeit, és így könnyíti a művek automatikus feldolgozását és a licencelt művek azonosítását. Felkínálnak továbbá egy „Alapítók Copyrightja” (Founders' Copyright) szerződést, amely az Egyesült Államok alkotmányát megszövegezők elveinek és eredeti céljainak megfelelő jogvédelmet biztosít. Az ez alatt közzétett mű 14 év után közvagyon (public domain) lesz, hacsak a szerző újabb 14 évre nem hosszabbítja meg a licencet.
A Creative Commons licencei négy feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek:
- Attribution (by) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de csak az eredeti szerző nevének (esetleg nickjének) megadásával
- Noncommercial (nc) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de kizárólag nem kereskedelmi célokra
- No Derivative Works (nd, NoDerivs) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható
- Share Alike (sa) – szabadon módosítható, és felhasználható más művekben, de azok ugyanazon licenc alatt kell megjelenjenek, mint az eredeti
E négy feltétel összesen tizenhat kombinációt adna ki, de csak tizenegy Creative Commons-licenc létezik. Az öt hiányzó licenc közül az egyik a semmilyen feltételt nem tartalmazó: ez a public domainnek (közkincs) felel meg; a további négy pedig az, amelyekben az nd és az sa együtt szerepelne – ezek kölcsönösen kizárják egymást.
A Creative Commonsszal kapcsolatosan döntő, hogy sikerül-e integrálni az adott ország jogrendjébe.
A következő országokban van érvényben:
Amerikai Egyesült Államok,Ausztrália, Ausztria, Belgium, Brazília, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Japán, Kanada, Magyarország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Tajvan
Hazánkban még gyerekcipőben jár ez a kezdeményezés. Kevesen ismerik az egyes emblémák jelentését, avagy ha ismerik is, nem tartják be őket. A jogszabályok útvesztőjében ez csupán még egy ösvény a szemfüles tolvajok számára.
És jöjjenek ők, akik lopnak...
P2P
A peer-to-peer vagy P2P paradigma lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, központi kitüntetett csomópont nélkül. A peer-to-peer fogalom két hasonló, de célját tekintve mégis eltérő fogalomkört is takar: a számítógépek egyenrangú technológiai szintű kapcsolódási módját egy helyi hálózaton, valamint valamilyen célból közvetlenül kapcsolódó szoftver megoldások működési elvét. A közvelten kapcsolat hibatűrőbb felépítést, skálázhatóságot jelent. Hátrányai: a nehezebb adminisztráció, az erőforrások pazarló használata, a nehezebb megvalósíthatóság.
Első fájlcserélő klasszikusként a Napster jelent meg, és hihetetlen sebességgel tett szert több millió felhasználóra. Architektúráját tekinteve még hibrid, központi szerverfarm kapcsolja össze a felhasználóktól jött file-kéréseket a file felajánlásokkal, de maga az adatcsere a felhasználók között már a szervertől függetlenül zajlik. A nagy népszerűség mellett sok per is indult a rendszer ellen a szerzői jogok tulajdonosai, ez végül a Napster bezárását eredményezte. A fájlcserélők és ezzel a peer-to-peer szoftverek terjedésének ezzel azonban már nem lehetett gátat vetni.
Sorra alakultak a további fájlcserélő rendszerek. Ilyen volt a teljesen elosztott Gnutella, az IRC+FTP+fájlkereső összeállítást modellező DC++, vagy a nagy népszerűségre szert tevő Kazaa. A Bittorrent elterjedésének idejére a mérések szerint az internet forgalmának legalább 60%-át már a fájlcserélő (főképp a Bittorrent) hálózatok adják.
A peer-to-peer hálózatok másik jelentős alkalmazási területe a telefonprogramok, pl. a Skype. Ezek a peer-to-peer hálózatok által olcsón biztosított infrastruktúrát használják ki, hogy olcsón szolgáltassanak telefonos kapcsolatot. A peer-to-peer hálózat miatt jelentősebb befektett tőke nélkül tudnak olyan szolgáltatást nyújtani, amelyek a korábban óriási pénzekből létrehozott infrastruktúra megtérülése miatt maradtak drágák.
A Skype készítői a telefonprogram fejlesztése során felismerték a peer-to-peer hálózatokban rejlő lehetőségeket, és 2006 decemberében kísérleti jelleggel beindították Joost néven az egyik internetes televíziós szolgáltatást.
Ezek a fájlcserélő programok nagyon-nagyon sok új megoldandó feladatot adtak a jogászoknak, kiadóknak, előadóknak, művészeknek és nekünk átlagos embereknek is. A lopás bűn! De vajon lopásnak számít-e, ha letöltök egy filmet vagy könyvet, vagy zenét? Elméletileg ameddig nem hozom kereskedelmi forgalomba, addig nem büntethető. Mint ahogy az sem az, ha kölcsön kérek egy könyvet vagy dvd-t.
Ugyanakkor ott van az előadók, akik keményen dolgoznak, és ezek miatt a programok miatt elméletileg csökken a bevételük. Komoly a probléma. Hiszen az ingyennél nincs kedvezőbb ajánlat. Mégis vannak nagy zenekarok, akik talán jó úton járnak egy megoldási lehetőség felé. A Radiohead tavaly interneten adta közre új albumát, azzal a jeligével, hogy mindenki annyit fizessen érte, amennyit gondol. Természetesen van lehetőség az album nagyon szépen kivitelezett példányának megvételére is.
Sok érdekességet olvashatunk a témában a www.p2pinfo.hu weboldalon.
