krono.inaplo.hu

Tags: szerzői jog

A szerzői jog meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megóvásában, továbbfejlesztésében. A technikai fejlődéssel lépést tartó szerzői jog egyensúlyt teremthet a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között. A korszerű szabályozás tekintettel lehet az oktatás és a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is, és gondoskodhat a szerzői jogok széleskörű és hatékony érvényesüléséről.

Mi a szerzői mű?

Az 1999. évi LXXVI. törvény, azaz a szerzői jogi törvény védi az irodalom, a tudomány, a művészet minden egyéni, eredeti alkotását, amely az alkotó szellemi tevékenységéből fakad. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi vagy esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó esztétikai értékítélettől.

Valamely ötlet, elv, eljárás, elgondolás - azaz a mű témája - nem áll szerzői jogi védelem alatt, mivel az nem lehet csak egy alkotó monopóliuma. Ugyancsak nem terjed ki a szerzői jogi védelem a jogszabályokra, nyilvános határozatokra, hatósági közleményekre, ügyiratokra, valamint szabványokra és más hasonló rendelkezésekre.

A műveken a védelem létrejöttüktől kezdve, a törvény erejénél fogva áll fenn. A védelem tehát nem a művek nyilvántartásba vételével, vagy rajtuk bármilyen igazoló jelzés feltűntetésével keletkezik, pusztán a művek megalkotásával. Az ismert © jelzés pusztán a szerző személyének megjelölésére szolgál, feltűntetése önmagában szerzői jogot nem keletkeztet, mint ahogy hiánya sem jelenti azt, hogy az adott mű nem áll védelem alatt.

Ki a szerző?

A szerzői jog azt a természetes személyt illeti meg, aki a művet megalkotta.

Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan (pl. irodalmi művekben, szoftverekben), a szerzői jog a szerzőtársakat együttesen illeti meg, olyan arányban, amilyenben ők megállapodnak. Ha a közös mű részei egymástól elválaszthatók (pl. zenés színpadi művek), a saját rész tekintetében minden szerző önállóan gyakorolhatja jogait. Ezeket nevezi a törvény összekapcsolt műveknek.

Védelem alatt áll más szerző művének átdolgozása, feldolgozása és fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Az átdolgozó, illetve fordító joga nem sértheti az eredeti mű szerzőjének jogait, amelyre a felhasználónak is tekintettel lennie.

Ha egy gyűjtemény tartalmának összeválogatása, elrendezése, szerkesztése egyéni jelleget mutat, önálló szerzői műként részesül védelemben (pl. antológia, vagy adatbázis). A gyűjteményes mű egészére nézve a szerzői jog a gyűjtemény szerkesztőjét illeti meg, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett művek szerzőinek önálló jogait.

Mi a szerzői jog?

A szerzőt a mű keletkezésétől fogva megilleti a szerzői jogok - személyhez fűződő és vagyoni jogok - összessége.
 

Melyek a szerző személyhez fűződő jogai?

A szerző személyhez fűződő joga, hogy művét nyilvánosságra hozza, illetve művét a nyilvánosságtól visszavonja, hogy a művén a nevét feltüntessék és szerzői minőségét elismerjék, valamint, hogy a művét ne torzíthassák el (a mű integritásához való jog).

Ezek a jogok a művet megalkotó személyt, a szerzőt illetik meg. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, arról nem mondhat le. A szerző tehát érvényesen nem rendelkezhet úgy, hogy az általa alkotott mű szerzőjének mást kell tekinteni.

A szerzői alkotás

Meddig állnak védelem alatt a művek?

A művek védelmi ideje a szerzők életében és haláluk időpontját követően hetven éven át tart. A szerző halála után a szerzői jogot a szerző jogutódja (örököse) gyakorolja. A szerzőtársak által alkotott közös művek védelmi idejét az utoljára elhunyt szerzőtárs halála időpontjától kell számítani. Ugyanígy kell számítani a filmalkotások védelmi idejét is.

A védelmi idő lejárta után a művek szabadon felhasználhatók, de a szerző nevét ekkor is fel kell tüntetni.
 

Mit jelent a mű felhasználása?

A mű felhasználása történhet anyagi formában (többszörözés, terjesztés, kiállítás) és nem anyagi formában (nyilvános előadás, nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, átdolgozás).

A mű sajátos címe is védelem alatt áll, és a műben szereplő jellegzetes alak kereskedelmi hasznosításának - ill. a hasznosítás engedélyezésének joga - is megilleti a szerzőt.

Felhasználás: terjesztés

A szerző kizárólagos joga, hogy művét terjessze és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztés a mű eredeti példányának (pl. festmény), vagy többszörözött példányainak (pl. könyv, hangfelvétel) hozzáférhetővé tétele a nyilvánosság számára. Ez történhet forgalomba hozatallal (a műpéldány tulajdonjogának átruházásával), bérbeadással, a műpéldányok importjával és kölcsönzésével.

A könyvkiadás engedélyezésével egyidejűleg a szerző feljogosítja a könyvkiadót a kiadott könyvpéldányok terjesztésére is. Az eladással forgalomba hozott példányok további, eladás útján való forgalmazása (pl. antikváriumi forgalmazás) már a szerzőtől függetlenül történhet. A bérbeadás, import, esetenként kölcsönzés (nyilvános haszonkölcsön) útján terjesztett műpéldányok útját a szerző a terjesztési joga folytán követheti, s e terjesztések csak szerzői engedéllyel történhetnek jogszerűen.

Felhasználás: átdolgozás

A szerző kizárólagos joga, hogy művét átdolgozza, vagy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. Ilyen lehet pl. a fordítás, zenei átdolgozás, filmre való átírás. Az átdolgozás során mindig figyelemmel kell lenni a szerzőnek a műve integritására vonatkozó személyhez fűződő jogára.

Közkincs (public domain)

A magyar törvények nem ismerik a Public Domain fogalmát, vagyis amikor egy műről, pontosabban a hozzá fűződő szerzői jogairól a szerzője „lemond”. Egyfajta értelmezés szerint a Public Domain művek nem használhatóak a szerző engedélye nélkül. Másik értelmezés szerint a Public Domain egy olyan licenc, amely engedélyezi a mű korlátozások nélküli másolását és felhasználását, de a szerző jogaival továbbra is rendelkezik. Mivel az ilyen közkincsnek nyilvánított műveknél a szerző vélhetően pont azért tette ezt, hogy ne akadályozza a felhasználást, ezért addig, míg a szerző ezt kifejezetten nem jelzi, a felhasználás hallgatólagosan mindenképpen lehetséges.

A szabad felhasználás

Az angolszász törvényterületen létezik a „fair use” fogalma, vagyis hogy védett művek (kép, hang, szöveg) idézhetőek illetve felhasználhatóak megfelelő körülmények között, ha ez a mű kis részét érinti.A magyar törvény ismeri a „Szabad felhasználás” fogalmát, de azt eltérően kezeli az angolszász törvényektől, ezért minden angolszász „fair use” esetben meg kell vizsgálni, hogy az a magyar törvények szerint használható-e. Az esetek jelentős részében nem használható.

Lejárt védelmi idejű művek digitális változatai

Az olyan művekről, melyek nem esnek szerzői jogi védelem alá (például mert már lejárt a védelmi idő, vagy a mű felhasználhatósága más okokból engedélyezett) készült digitális másolat nem hoz létre új szerzői jogi védelmet, mivel nem teremt új, önálló művet. Ebből következik, hogy az elektronikus formába hozott – de eredeti formájukban felhasználható – források szabadon felhasználhatóak, ebbe beletartoznak a szabad források (például egy múlt századi lexikon) internetes, CD-s vagy tetszőleges egyéb formában terjesztett vagy árusított változatai; kivéve az egész mű teljes átvételét és felhasználását, mert az már a gyűjteményes mű teljes átvételének számíthat. Ugyanígy nem hoznak létre önálló művet a szabadon felhasználható törvényekből készült „egységes szerkezetű” törvényszövegek.

Creative Commons

A Creative Commons („kreatív közjavak”) egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások jogszerűen megoszthatnak egymással vagy felhasználhatnak a saját műveikhez. A szervezet fő tevékenysége a Creative Commons licencek kiadása.

A Creative Commons hivatalosan 2001-ben indult. A kezdeményezés elindítója és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora, aki a szervezetet azért indította, hogy ezzel is segítse azon célok elérését, melyet a híres Eldred kontra Ashcroft perben képviselt. Az eredeti Creative Commons licenckészletet a szervezet 2002. december 16-án tette közzé.

A projekt megnyerte a Golden Nica díjat a 2004-es Prix Ars Electronica-n a „Hálózati jövőkép” kategóriában.

Célja

A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogi oltalom (copyright) alá eső művek tulajonosainak, hogy az oltalom alatt álló jogok egy részét a közönségre hagyományozzák, míg más részét maguknak megtartsák. Mindezt változatos licenc és szerződés-formákkal segítik, amelyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licenc formát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogi törvények problémáinak elkerülése, amelyek a tudás megosztását akadályozzák.

A projekt számos szabad licencet kínál fel, amelyeket a jogtulajdonosok felhasználhatnak arra, hogy műveiket a weben publikálják. Felkínálnak olyan RDF/XML metaformátumot is, ami pontosan leírja a mű licenc–feltételeit, és így könnyíti a művek automatikus feldolgozását és a licencelt művek azonosítását. Felkínálnak továbbá egy „Alapítók Copyrightja” (Founders' Copyright) szerződést, amely az Egyesült Államok alkotmányát megszövegezők elveinek és eredeti céljainak megfelelő jogvédelmet biztosít. Az ez alatt közzétett mű 14 év után közvagyon (public domain) lesz, hacsak a szerző újabb 14 évre nem hosszabbítja meg a licencet.

„Hallgass, használj, másolj jogtiszta módón zenét!”

Creative Commons licencek

A Creative Commons licencei négy feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek:

Attribution (by) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de csak az eredeti szerző nevének (esetleg nickjének) megadásával

Noncommercial (nc) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de kizárólag nem kereskedelmi célokra

No Derivative Works (nd, NoDerivs) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható

Share Alike (sa) – szabadon módosítható, és felhasználható más művekben, de azok ugyanazon licenc alatt kell megjelenjenek, mint az eredeti

E négy feltétel összesen tizenhat kombinációt adna ki, de csak tizenegy Creative Commons-licenc létezik. Az öt hiányzó licenc közül az egyik a semmilyen feltételt nem tartalmazó: ez a public domainnek (közkincs) felel meg; a további négy pedig az, amelyekben az nd és az sa együtt szerepelne – ezek kölcsönösen kizárják egymást.

A Creative Commons a közösségi részvételre alapuló internetes tartalomtermelés alapvető szerzői jogi infrastruktúrája. Segítségével a szerzők felkészíthetik a műveiket az internetes terjedés, feldolgozás, nem kereskedelmi célú felhasználás elkerülhetetlenül bekövetkező valóságára. A Creative Commons licencek magyarországi bevezetése tehát a hagyományos mediális rendszerekre kitalált szerzői jogi szabályozás felfrissítésére tett kísérlet. E kísérletnek Magyarországon a MOKK (Média Oktatási és Kutatási Központ)ad otthont, de számtalan szerző, kiadó, a kultúra online és offline közvetítői, a kultúrát fogyasztók és újrafelhasználók együtt vesznek benne részt.

Zenék Creative Commons alapokon

Az Orangemusic nevű oldal nem csak a Creative Commons licencű zenék megjelentetésére nyújt majd lehetőséget, hanem igyekszik felhívni a zenészek és az előadók figyelmét a CC-licenc előnyeire.

A Creative Commons licenc elsősorban az új, a hallgatók számára még gyakorlatilag ismeretlen együtteseknek és énekeseknek nyújt lehetőséget zeneszámaik gyors terjesztésére.

Az előadók az összes dalt Creative Commons licenc alatt jelentik meg. A konstrukció előnye, hogy így a zenészek maguk határozhatják meg, hogy mely jogokat tartják meg maguknak és melyekről mondanak le. A rajongók és a hallgatók bármely művet szabadon letölthetik és másolhatják korlátlan számban és alkalommal.

A művészeknek jól járnak, hiszen így egyre ismertebbek és népszerűbbek lehetnek rövid idő alatt.

"Aki meghallgatja, majd letölti és továbbadja a dalainkat, az lehet, hogy legközelebb már egy koncertünkre is eljön vagy megvásárolja a CD-nket"

A CC-licenccel kapcsolatban azonban van egy komoly probléma: a szerzői jogi társaságok több államban, így Németországban és Ausztriában nem hajlandók elfogadni az ilyen módon megjelentetett zenei műveket, így ezek a dalok nehezebben kerülhetnek be a rádiókba. Mindehhez közvetett módon még az is hozzájárul, hogy a jogvédők bűnözőknek állítják be a felhasználókat.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog