A Nokia Corporation a világ egyik legnagyobb telekommunikációs vállalata. Székhelye Helsinki melletti Espoo. 1865-ben alapította Fredrik Idestam. Fő területe a telekommunikáció. Mobilkommunikációs eszközei megtalálhatók a világ összes régiójában, és lefedik az összes nagyobb kommunikációs szabványt. Termékei között megtalálhatók még az otthoni kommunikációs eszközök, a mobiljátékeszközök, és a kiegészítő felszerelések. Tizenkét kutatóközpontja közül az elsőt 1986-ban alapították. A Nokia összesen a következő 9 országban tart fenn gyárat: Finnországban, Brazíliában, Kínában, Angliában, Magyarországon, Indiában, Mexikóban, Romániában és Dél-Koreában.
A Nokia helyzete a telekommunikáció előtt
A ma ismert Nokia, papírgyártó üzemként „látta meg a napvilágot” 1865-ben. Alapítója egy Frederik Idestam nevű bányászati mérnök volt. 3 évvel később Idestam létrehozott egy újabb malmot. Ezeket egyik barátja segítségével 1871-ben alakított át részvénytársasággá és adta nekik a Nokia Company nevet. A Nokiának több üzletága volt például gumi és később az elektronikai iparág, amit a Finn Kaucsuk Művek és a Finn Kábel Művek tettek lehetővé. Az I. világháború után a cég a csőd szélére sodródott. Az 1922 óta egy kézben lévő három cég (Nokia, Finn Kaucsuk Művek, Finn Kábel Művek) 1967-ben egyesült Nokia Corporation néven, megalapozva ezzel a Nokia jövőjét, mint multinacionálisvállalat. Az új cég több iparágban is, termelt például papírtermékeket, autó- és kerékpárgumit, gumicsizmát, kommunikációs kábeleket, televíziókészüléket és más háztartási gépeket, személyi számítógépet, robotokat. Az 1990-es évek során a Nokia fokozatosan leépítette az összes nem telekommunikációval foglalkozó üzletágát.
A Nokia helyzete a telekommunikációs időszakban
A mai Nokia magvait a kábel divízió elektronikai részlegének megalapításával vetették el 1960-ban. Az 1970-es években a Nokia kifejlesztette a Nokia DX 200-t, amely a világ első mikroprocesszor vezérelte kapcsoló eszköz volt az automatikus telefon- központokban. Az új mobiltelefonos korszak 1981-ben, a Nordic Mobile Telephone (NMT) szolgáltatás bevezetésével kezdődött. Az 1990-es években a cég pénzügyi gondokkal szembesült, így az erőforrásait a mobiltelefon eszközök, hálózatok és egyéb telekommunikációs területekre csoportosította, ezzel egyidejűleg kivonulva a televíziózás és a személyi számítógépek piacáról. Bár a Nokia több száz mobiltelefon modellt mutatott be a 1980-as évek óta, a tömeggyártás az 1990-es években indult be igazán, amikor bemutatták az első digitális hálózatokat. 1998-ban a Nokia bejelentette, hogy legyártotta a 100 milliomodik mobilkészüléket, és a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójává lépett elő. 2005 nyarán a cég túladott az 1 milliárdodik mobilkészüléken. 2006. június 19-én a Nokia és a Siemens AG bejelentette, hogy egyesítik mobil- és vezetékes-telefonok hálózati berendezéseit gyártó és fejlesztő üzletágaikat, melyre hivatalosan 2007 februárjában került sor, így létrejött a világ egyik legnagyobb, hálózati megoldásokkal foglalkozó cége, a Nokia Siemens Networks.
A Nokia szervezeti felépítése
2010 májusában a Nokia három részre osztott, egyszerűsített vállalati struktúrát vezetett be. A készülék és szolgáltatás üzletágakat három egységbe szervezték: Solutions, azaz Mobil Megoldások, Devices, azaz Mobilkészülékek és Markets, vagyis Piacok részlegekre. A július elsejével életbe lépő változástól a Nokia gyorsabb termékinnovációt és szoftverfejlesztést vár, összhangban a vállalt stratégiájával. Az új Mobil Megoldások egység a vállalat felső kategóriás mobilszámítógép és okostelefon portfoliójára koncentrál. Előbbiek a MeeGo, utóbbiak a Symbian operációs rendszerre épülve kapcsolódnak szorosan a Nokia internetes szolgáltatásaihoz, hogy még jobb, egységes felhasználói élményt nyújtsanak.
A megújult Mobilkészülékek egység fókuszterülete a Nokia vezető szerepének megőrzése, valamint a világ legnagyobb mobiltelefon operációs rendszereként számon tartott Series 40 fejlesztési irányának meghatározása. A Piacok egység felel a Nokia piacain végzett eladási és marketing tevékenységekért, mindemellett koordinálja a Nokia globális ellátási és kihelyezési tevékenységét.
A Nokia jelen helyzete
2011 februárjában Stephen Elop, a Nokia vezérigazgatója egy, munkatársaknak szánt belső feljegyzésben őszintén írt a finn mobilcég jövőjével kapcsolatos aggodalmairól.
A kiszivárgott feljegyzés tanúsága szerint Stephen Elop tisztában van a finn gyártó piaci pozícióját, elismertségét, jövőjét fenyegető veszélyekkel. A menedzser szerint a cég lassan kiszorul a világszerte egyre impozánsabb eladási mutatókat produkáló okostelefon-piacról és - elsősorban szervezetlensége, lassúsága miatt. A vezérigazgató feljegyzésében részletesen vázolta helyzetet. Elop fontosnak tartja a szemléletváltást, például az olyan külsős platformok adoptálását sem tartja eleve levetendő ötletnek, mint az Android vagy a Windows Phone 7.
A topmenedzser hangsúlyozta, a versenytársak máris hatalmas részesedést raboltak a Nokiától - még a cég tradicionális piacainak számító feltörekvő térségekben is.
Mégsem vészes annyira a helyzet
Mark Sue, az RBC piaci elemzője szerint a Nokia harmadik negyedéves eredményei nem lesznek annyira lesújtóak mint arra számítani lehetett, ugyanis a Symbian-alapú modellek iránti kereslet a vártnál jóval kedvezőbben alakul. Sue elmondása alapján a szeptember végéig tartó negyedév során a finn gyártó a korábban előrejelzettnél 11 millióval több, azaz körülbelül 100 millió mobiltelefont fog értékesíteni, melyek mellett a részvényárfolyama is rövidesen 9 dollár fölé emelkedhet. A RBC piaci elemzője szerint a Symbian-alapú okostelefonok mellett a Nokia két SIM kezelésére alkalmas mobiltelefonjai iránti kereslet is a vártnál jóval kedvezőbben alakult, ráadásul októberben már az újabb áttörést jelentő Windows Phone termékpaletta első fecskéje is leleplezésre kerülhet.
