Megéri amerikai egyetemistának lenni. Miért? Mert, ha rendelkezel egy jó ötlettel, aminek a megvalósításához legalább részben adottak a feltételek, akár milliárdos is lehetsz. Ékesen bizonyítja ezt az Apple, Google, Yahoo példája. Az első két vállalatóriáshoz hasonlóan a Yahoo ötlete is két vállalkozó kedvű és tehetséges egyetemista fejéből "pattant ki" a '90-es évek elején.
A kezdetek
A Yahoo alapítása két stanfordi egyetemista - David Filo és Jerry Yang - nevéhez köthető. A fiúk a doktori disszertációjukat írták, amihez az internetről szerzett információkat is felhasználták. Az általuk megtekintett weblapokról - hogy majd később is rájuk leljenek - linkgyűjteményt készítettek, ami egy idő után olyan hatalmas méretet öltött, hogy szükségessé vált a linkek kategorizálása, s a könnyebb kereshetőségük érdekében egy program is. Ez utóbbit David írta meg C nyelven.
Ezáltal létrejött a ma már Yahooként ismert kereső alapgondolata "Jerry útikalauza a világhálóhoz" néven.
Yet Another Hierachical Officious Oracle
Jerry portálja hihetetlen népszerűségnek örvendett, s mindenki, aki valamilyen fontos információt szeretett volna megtalálni az interneten, az 'Jerry útikalauzához' fordult. 1994 áprilisában Jerry-ék áttértek a Yahoo elnevezésre, amely a "Yet Another Hierarchical Officious Oracle" rövidítése. (A mozaikszó ugyanakkor Swift Gulliver utazásai c. művében is megjelenik jehuként.)
Miután a fiúk látták, hogy vállalkozásukkal komolyabb sikereket is elérhetnek, 1995 elején bejegyeztették, s elindultak a Szilícium-völgybe befektetők után nézve.
Aki keres az talál; tartja a mondás, s Jerryéknek nem is kellett oly sokáig keresgélniük. A Sequoia Capital cég meglátta a Yahoo-ban a nagy lehetőséget, s 2 millió $-ral fektetett be a Y!-ba.
Ahhoz, hogy ezt az alaptőkét megtöbszörözzék, megfelelő vállalati struktúra kiépítésére volt szükség. Meg is érkezett Tim Koogle a Motorolától és Jeffrey Mallett a Novell Word Perfect létrehozója.
Az első sikerek
Valószínűleg Davidék sose felejtik el 1996. április 11-ét. Ez volt ugyanis az a nap, amikor a Y! részvényei megjelentek a piacon. Nem is akárhogy! A reggel még csak 13 $-t érő részvények a nap végére 46$-t kóstáltak; a vállalat értéke pedig felkúszott 848 000 $-ra.
'97-ben már havonta 1 milliárd ember töltötte le az oldalt; a Yahoo a legkedveltebb keresőprogram lett az amerikaik körében. '98-ban megnyitották a Yahoo Shopping webes áruházat, ahol 1 év alatt közel 12 000-re emelkedett a megrendelések száma. Hogy még jobban bebiztosítsák magukat a világhálón (is), megvásárolták többek között a Geocitiest, a rocketmail.comot, a broadcast.comot, s a Kimot, ami már előre jelezte a kínai piacon való megjelenésüket.
Nehézségek
Hiába volt a Yahoo az egyik vezető keresőrendszer, mely a Corporate Yahoo elindításával a kereskedelem, aukciók, ingyenes mail szolgáltatás talaján is gyökeret vert, prioritását nem sikerült megtartania. Ez legfőképp a Google számlájára írható, mellyel egyediség, s kreativitás terén nem tudták felvenni a versenyt a "jahusok".
2001-ben Terry Semel került a vezetői pozícióba, aki Susan Decker pénzügyi igazgatóval együtt próbálta menteni a menthetőt: vásárlásokba kezdtek és szövetségeket kötöttek. A HotJobs.com megvételével elindult álláskereső szolgáltatásuk; az Overture fizetős keresési szolgáltatás pedig a cég bevételének 20 %-át adta 2003-ban. A Facebookot is be akarták kebelezni, de az üzlet végül dugába dőlt.
A Yahoo nyereségessége 2007-ig szépen ívelt felfelé; 37 milliárd $-ral a zsebükben nem volt nagy okuk a panaszra. A probléma "pusztán" annyni volt, hogy a keresési szolgáltatást immár a Google uralta; több mint négyszer annyit ért, s értéke folyamatosan növekedett. A Yahoonak pedig meg kellett elégednie a másodhegedűs szerepével.
Felívelés?
2007-ben Semel leköszönése után Jerry vette át ideiglenesen a vezetést. Az ő irányítása alatt került Blake Jorgensen a vállalat pénzügyi igazgatói székébe; egy teljes menedzsment szintet szüntettek meg, s új kezdeményezésekbe fogtak. Pl.: dalszöveg adatbázist hoztak létre, mely annyioban különbözött a többi hasonló adtbázistól, hogy ez volt az első, ami legálisan működött.
Visszautasították a Microsoft jutányosnak mondható 47 milliárd $-os vételi ajánlatát; s a Google-lel is megpróbáltak szövetségre lépni, de a kiélezett versenyhelyzet erre teremtett lehetőséget.
Hogyan tovább?
A 2009-es év legelején Carol Bartzot nevezik ki igazgatónak, talán abban a reményben, hogy ő majd lendíthet valamicskét a vállalat továbbra sem túl fényes helyzetén. A Microsoft az új vezetőnek is ajánlatot tett. Nem véletlenül. Gates-ék abban reménykedtek, hogy egy szövetségessel karöltve talán könnyebben kényszeríthetik térdre a Google-t. A szövetség értelmében a Yahoo átveszi a Bing nevű keresőmotort, a Microsoft pedig a prémium piac menedzseléséből veszi ki a részét; a profiton pedig osztoznak.
Az elmúlt néhány évben a Yahoonál nagy változások ütötték fel a fejüket. Több olyan szolgáltatást is - pl. Delicious könyvjelző-szolgáltatás - megszüntettek, amelyek nem voltak eléggé népszerűek, s ezáltal bevételt sem produkáltak. Az átszervezésnek az alkalmazottak is áldozatul estek: a cég kénytelen volt búcsút inteni számos munkatársának. Még magának az alapítónak, Jerry Yangnak is, igaz, ő önként szállt ki a mókuskerékből. Vajon az alapító távozásával a Y! képes lesz szembenézni a rá váró kihívásokkal?
Források:
