Az internethasználati szokások az elmúlt két évtizedben mindig együtt változtak az infrastruktúra fejlődésével. Napjainkban már nincs sok akadálya annak, hogy bárki mobiltelefonjáról kapcsolódjon a világhálóra, s véleményem szerint a 10-es évek végére - amennyiben a gazdaság nem omlik össze - minden jelenlegi potenciális internet előfizető rendelkezik majd okostelefonnal, vagy egy - még egyelőre nem szabadalmaztatott - “mégannálisokosabb telefonnal”. De addig is az okostelefonok térhódításával egy újabb nagy lépést teszünk a PC korszakból a cyberpunk világkép felé (ha épp nem is az antigravitációs közlekedés, de a kommunikáció terén). A QR vonalkódok divatjával megvalósul a kapocs, az átjárás a tárgyi és hálózati világ között, hiszen telefonunkkal bármikor rákapcsolódhatunk egy Fornettis zacskó felületére vagy egy óriásplakátra. De ehhez mindenféleképp szükségünk van mobil alkalmazásokra. Dolgozatomban arról írok, hogy miként befolyásolhatják a könyvtárak munkáját és alkalmazottainak, használóinak életét.
Könyvtárak a mobil weben
A Könyvtár 2.0 megvalósításához elengedhetetlen feltétel, hogy a korszerű internet eléréses eszközök mindegyikéről elérhetőek legyenek a könyvtárak oldalai. Sajnos a magyarországi könyvtáraknál még nem terjedt el a mobilos weboldal/katalógus készítése.
Elsőként a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentkezett mobilos weboldallal idén májustól (http://www.m.fszek.hu/), ősszel pedig a Szegedi Tudományegyetem (frissen átkeresztelt) Klebersberg Kuno Könyvtár oldalának készítettek “mpont” kezdetű: mobilos weboldalt (http://m.bibl.u-szeged.hu/)
Alkalmazások mobilon
A 2011-es évben hallhattunk először Magyarországon könyvtári körökben mobil alkalmazásokról. Ilyen az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárának Nokiára (Symbian) megjelent alkalmazása, mellyel a MEK-en fellelhető e-bookokat olvashatjuk okostelefonról. A könyvtár oldala szintén elérhető, és Androidra megjelent egy katalógus is a MEK-hez,... sajnos a könyvek itt nem olvashatóak belőle.
Igaz, nagyon sok munka van abban, ha egy könyvtár el akarja készíteni minden platformra az alkalmazását (iPhone, android, Blackberry - pl. a MEK-es appnál is lehet ilyen probléma). Ezért is lehet néha jobb megoldás a mobilon is behozható webalkalmazás, mely bármely platformon egyformán szépen és fut. Sőt a (mobilos) webalkalmazás akár le is veheti a terhet a mobil alkalmazás válláról, így gördülékenyebbé téve a böngészést (talán épp egy könyvtári katalógusban).
Do ANDROIDs Dream of Electric... 'Libraries'?
A alcím ötletét Philip K. Dick 1968-as: Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (Do Androids Dream of Electric Sheep?) című műve adta (melyből a híres Harrison Ford-os Szárnyas fejvadász film is készült). Mégpedig azért ferdítettem imigyen az említett sci-fi címét, mert a következőkben az Android Market (akár) könyvtárosok számára (is) érdekes alkalmazásait vizsgáltam.
A marketen belül Books & Reference témában találhatóak a könyvekkel, könyvtárakkal kapcsolatos alkalmazások (a Libraries & Demo csak a nevében kapcsolódik hozzájuk).
A Calibre library egy e-book kereső és letöltő alkalmazás (ily' módon hasonlatos a magyar fejlesztésű könyvtári mobil alkalmazáshoz, melyen a MEK könyveit olvashatjuk mobilunkon). Tehát, ha szükségünk van egy elektronikus könyvre, és nincs kedvünk elsétálni a könyvtárba, akkor ezzel az app-pal érdemes próbálkoznunk.
Érdemes megemlíteni, hogy egy másik alkalmazásra lesz majd szükségünk az e-book megnyitásához, mert a Calibre nem olvassa a PDF, EPUB és MOBI formátumokat. Legyen hát a következő program egy e-book olvasó a marketből...
Az FBReader rendkívül népszerű e-könyv olvasó alkalmazás, és elmondható, hogy van kereső funkciója, mellyel angol, orosz, francia és lengyel könyvtárak állományából. Tehát az előző programhoz képest talán csak kínálatában kell szégyenkeznie... Egyébként nagyon kényelmes, könyvszerű élményt nyújt a használata.
A szótárak, enciklopédiák szintén fontosak lehetnek, hiszen a könyvtári tájékoztatás fontos eszközei, és már (angolul) elérhetőek androidos okostelefonokra, tabletekre.
Az Offline Dictionaries pro-hoz még internet kapcsolat sem szükséges, így bárhol, bármikor szótárazhatunk vele (tehát nem feltétlenül a kézikönyv olvasóban). Az Oxford Dictionary Thesaurus az Oxford szótár elektronikus változata, 200 000 kifejezést tartalmaz. Szintén hasznos lehet könyvtári környezetben. Illetve a Wikipedia több nyelvű változata is elérhető mobilra.
Nézzünk meg egy vérbeli könyvtári alkalmazást, a LibraryAnywhere-t:
A bemutatkozásból megtudhatjuk, hogy iPhone-ra és Blackberry-re is elérhető a szolgáltatás. Kiválaszthatjuk a könyvtárunkat (akár GPS koordinátánk alapján is!) és az alkalmazás már kezeli is az OPAC adatait és a kölcsönzéseinket. Ő a LibraryThing könyvajánló, OPAC kezelő alkalmazása. Másik általuk készített alkalmazás a LocalBooks elérhető az iTunes-on is. Ez egy olyan könyvkereső alkalmazás, mely egyaránt keres könyvtárakban és könyvesboltokban is. Tehát az 'Anywhere-hez hasonlóan ez is geolokációs alkalmazás.
A librarything.com/local címen érhető el a Google Map alapú Local alkalmazás felülete. Ha Budapestre rákeresünk, akkor többek közt a belvárosi antikváriumokat, az OSZK-t, a F(é)SzEK-et, az Egyetemi Könyvtárat, a KSH Könyvtárát és a Corvinus Központi Könyvtárát ismeri fel. Hogy az állományról mennyire aktuálisak az adatai, az attól függ, hogy az IndieBound-on mennyire rendszeresen frissítik az adataikat.
Tehát elmondható, hogyha hasonló szolgáltatások nincsenek is hazánkban, de legalább a külföldi alkalmazások próbálnak kiterjedni a mi könyvtáraink felségterületeire. Mindenesetre én továbbra is valami hiper-szuper MOKKA + Bookline + könyvajánló app-ot tartanék a legfontosabbnak (de ezt is csupán első lépésnek!) a hazai könyvtári alkalmazások terén.
A LibraryThing felhasználóknak lehetőségük van rá, hogy blogjukba beépítsék a könyvespolc modult, ahol kedvenc könyveink megjeleníthetőek (így ajánlhatjuk másoknak az olvasmányokat). Erre élőben így találtam rá: [link]. Hazánkban a www.moly.hu ennek a bevált közösségi könyvajánlást ellátó megfelelője.
UTCA: „közösségi katalógus” A korszerű közös katalógus, amit eddig hiányoltam, lehet, hogy az UTCA lesz, bár nem kifejezetten mobil alkalmazás, de sokkal közelebb áll a külföldi könyvtári app-okhoz, mint a MOKKA... mármint, ha elérhető lesz valamelyik is mobilon.
iKönyvtárak az App Store-ban
Előzőekben az Android környezetében vizsgálódtam, most nézzük az Apple háza táját! Összességében elmondható az Apple App Store-járól, hogy egységesebb és rendezettebb, mint az Android Market. Az első benyomás az, hogy csak elvétve találni olyan alkalmazást, mely hasznos lehet könyvtárak számára is - de ahogy egyre jobban beleássa az ember magát az iPhone, iPod és iPad appokba: rájön, hogy ha nem is egy helyen (egy alkalmazáson v. alkalmazás típuson belül), de a legfontosabb könyvtári funkciókat ellátják már ma is a mobil alkalmazások.
Leginkább a Books és a Reference témában fellelhető alkalmazások kapcsolódtak a témához.
A fent már említett LibAnywhere elérhető az AppStore-ból is. Ilyesmi a szintén Apple termékekre elérhető TRACpac is, mellyel 150 könyvtár közös katalógusában keresgélhetünk. A GoodReads az Apple alkalmazás egy közösségi hálózat olvasók számára, mely katalógust, ajánlásokat és kritikákat közöl a legnépszerűbb könyvekről - tehát a könyvajánlás funkcióját látja el...
Bár nem az e-book a témám (annál inkább az e-bookok elérése okostelefonról 
, de egyet mindenképpen bemutatok:
Az iBooks lehetővé teszi, hogy e-bookokat és PDF-eket helyezünk el saját könyvespolcán, és ezeket bármely (iBooks-ot támogató) Apple termékről (iPod Tauch, iPad, iPhone)elérhessük olvasásra; méghozzá úgy, hogy korábbi könyvjelzőink, jegyzeteink - bármelyiken is olvastuk előző alkalommal - megjeleníthetőek legyenek. Értelemszerűen a nagyobb kijelzőjű iPad könyvszerűbb élményt nyújt, mint a 'Phone, de utóbbin is lapozható formában olvashatunk, állíthatjuk az e-papír színét (szépia v. fehér) és a betűtípust.
Az App Store másik két népszerű olvasója a Kindle app és a Google Books app (ez utóbbi egy web alkalmazás). Ezek kinézetre talán kissé puritánabbak (még a polc is), de ugyanazokkal a funkciókkal rendelkeznek, mint az iBooks.
A Reference (tájékoztatás) típusú alkalmazások hasonlatosak az Android Marketes appokhoz. Tehát térképek, szótárak, lexikonok, tények tárai lelhetőek fel itt is, csak ugye Apple féle: "iKivitelben".
Vissza az Oviba!
Ebben részben a Nokia boltját néztem meg a www.store.ovi.com-on. Górcső alá vettem, hogy a Symbian rendszert alkalmazó Nokia okostelefonok alkalmazásai vajon mennyiben térnek el az előző két store kínálatától.
A MEK Könyvolvasót (MEK Book - elérhető iTunesról is Almatermékekre... pontosabban még csak iPad-re) már korábban ismertettem, s szintén ide tartozik. A NapiApp oldalon, korábban (május környékén) olvasható volt, hogy visszavonták a magyar piacról az olvasót rossz kritikája miatt, de a frissített verzió nagy sikert ért el publikálása után azonnal. Az iPad változat GUI-ja hasonló polcot alkalmaz, mint az iBooks, illetve ujj mozdulattal lapozhatóak oldalai. Komoly vetélytársa a Kulcs-soft Ingyen könyvének, mely szintén elérhető az Apple store-jából is (s annál inkább témába vág, hogy iPhone-ra tölthető) ráadásul saját Könyvtár app is elérhető hozzá.
Elérhető az OSZK webes felületeit mobilalkalmazás formájában nyújtó program is, ami hasonló a külföldi könyvtári alkalmazásokhoz, bár talán tartalmában kicsit kevesebbet nyújt náluk. De jó alternatíva a mobilos weboldalra (a Nokia tulajdonosoknak).
Tehát elmondható pozitívum, hogy könnyebben találtam magyar nyelvű alkalmazást, mint az előző két web üzletben; ugyanakkor itt kisebb választék volt a könyvekkel, olvasnivalókkal kapcsolatos programokban (ez rendkívül látványos volt annak köszönhetően, hogy a 'Szórakozás' menüben található a Könyvolvasó MEK, olyan alkalmazások mellett, mint a: WC papír app, a szellentés szimulátor és társaik)... A Nokia Ovi store-jánál időszerű lenne bevezetni egy 'Könyvek és Művelődés' kategóriát a szórakozáson belül?
A Treasure's fizetős app külföldön igen népszerű. Középkori és egyéb antik tudás tárolására használatos alkalmazás. A British Library és a bavarian-i könyvtár is forgalmazza saját régi műveihez, történelméhez kapcsolódóan. (könyvek, képek, dokumentum videók)
A Library of Congress hasonló szolgáltatást nyújt, de a Virtual Tour app segítségével az Államok történelmének ismertetésére.
Két dimenzió: a plusz dimenzió? (QR)
A közelmúltban egyre divatosabb lett a QR (Quick Reference) kódok használata. Rengeteg helyen használják, de még nem sokan ismerik (sokan képrejtvénynek nézik). Mint már a bevezetőben is írtam, rengeteg lehetőség rejlik benne - többek között, hogy hyperlinket közölhetünk vele NEM számítógépes környezetben is. Például egy virágcserépről az adott virág wikipedia szócikkére ugratathat bennünket a rajta elhelyezett kód (ez csak fikció, de csak azért, mert eddig a virágboltosoknak még nem jutott eszébe... Stipi-stopi!) Ehhez persze szükségünk van egy QR kód olvasó alkalmazásra is, melyet letölthetünk ha nem alapfelszerelése okostelefonunknak.
A kód bármilyen szöveges üzenetet tartalmazhat (hyperlink, txt szöveg stb.), és előnye az egy dimenziós (hagyományos) vonalkóddal szemben, hogy bármely szögből akadály nélkül olvasható (nem úgy, mint a Match pénztárban a Pick szalámi, aminek a pénztáros hatodszorra is nekifut).
A QR egybeforrt a mobil alkalmazásokkal, honlapokon és a valóságban is egyre több helyen használják (BKV-, MÁV jegyek, Fornetti, IMDb stb.). Rengeteg területen alkalmazzák, ez alól a könyvtár sem kivétel (a magyar könyvtárak sajnos még igen). Az USA-ban katalógusok böngészéséhez használják; egyes könyvtárakban az audio és audiovizuális dokumentumokból hallgathatunk/nézhetünk mintaanyagot meg telefonunkról (soha többet nem hoznánk ki unalmas DVD-t, ha ilyen lenne a mi könyvtárunkban is ) És valljuk be nagyon trendi tud lenni egy könyvtár, ahol lépten-nyomon (ízlésesen) elhelyezett 2D kódok segítik a felhasználót a - néha kissé nehézkes - tájékozódásban. Például: QR térkép a dokumentum elhelyezkedéséről, QR link a katalógushoz, ne adj’ isten a különböző modulokhoz külön-külön (könyv, folyóirat, adatbázisok tartalma), az olvasókat így nem kell URL-ekkel terhelnie a tájékoztató könyvtárosnak.
2D vonalkódokkal plusz információkat lehetne ragasztani helytakarékosan akár a könyvtár dokumentumaiba is.
Mire használhatóak pillanatnyilag mobil alkalmazások egy könyvtárban?
Mivel bármilyen programot lehet írni, a lehetőségek szó szerint végtelen számúak. Azokat sorolom itt fel, melyekre már működő példák találhatóak:
- OPAC elérés,
- közös katalógusok,
- honlap letöltése alkalmazásként,
- tudományos adatbázisok elérése,
- üzleti információt nyújtó alkalmazások (pl. Dow Jones - tőzsde),
- geolokáció alapján dokumentum keresés (könyvtárak, antikváriumok, könyvesboltok),
- e-book olvasás,
- (közösségi) könyvajánlás,
- enciklopédiák, szótárak használata,
- hírszolgáltatás,
- fordító programok,
- térképek,
- 2-D vonalkódok (QR kód) felismerése, ezen belül:
- olvasószolgálat reformálása,
- audio, és audiovizuális anyagokhoz “sample”,
- tájékoztatás,
- stb.
Összefoglalva: Választott témám címe: "Mobil alkalmazások könyvtáros szemmel". Úgy látszik, egy mobil alkalmazás market vagy store lassan már az összes könyvtári funkciót kínálja, könyvtáros szemmel nézve az okostelefonok komoly konkurenciát jelentenek az "analóg" könyvtárosokra nézve. Míg hazánkban a Symbianra fejlesztett MEK app szinte az egyedüli magyar nyelvű könyvtári alkalmazás, addig angolszász területen végtelen a választék. Jelentős fejlődésként lehetne elkönyvelni, ha a MOKKA tényleg olyan lenne, mint a fent említett Library Anywhere...
Azért ne csak panaszkodásból álljon az életünk! Ha a MEK tovább bővíti az elérhető olvasnivalók listáját az eddigi 4500-ról, akkor lassan megvalósul az, amit külföldön pl. a Calibre és az egyéb e-könyv olvasó alkalmazásoknak sikerült elérniük, de ehhez még feltétlen szükség lesz egy platform függetlenítésre, hiszen nem csak a Nokiásoké (Symbianosoké) a világ!...
... de nem is (csak) az Androidoké! (Még ha épp álmodnak is az elektronikus könyvtárakról.)
Források:
Cummings, Joel: The use of handheld mobile devices: their impact and implications for library services, In: TMT
Kardos András: UTCA: egy fejlesztésben lévő: „közösségi katalógus”, In: TMT
Library Succes: M-Libraries
Library Succes: QR Codes
wikipedia - Pdf
wikipedia - MOBI
