Persze az utóbbi éveket még rengeteg kisebb, de legalább ennyire fontos szerzői jogi vita is kísérte. Például az Amazon és a Microsoft közt jogvita, melynek eredményeként a két társaság egyaránt használhatja a másik cég egyes szabadalmaztatott technológiáit. Számtalan a szinte nevetségesnek tűnő ügy is, mint például az, hogy az Apple az App store kifejezés használatáért idézte az Amazont bíróság elé, de az App store elnevezés megszerzésért az EU-ban a Microsoft HTC, Nokia és Sony Ericsson együtt tettek jogi lépéseket az Apple ellen. Kijelenthetjük, hogy az informatika és a mobiltelefon iparág idén talán hangosabb volt a jogi csatározástól, mint az új innovatív ötletek bejelentéstől, de hozzá kell tenni, nincsenek könnyű helyzetben, sem a gyártok sem a programozók, ha ki akarnak igazodni a számtalan szerzői jogi törvényen, melyek ráadásul országonként is eltérhetnek.
Nyilvánvaló ötletek levédése
A problémát jól mutatja az a nemrégi eset, amikor az Apple levédetett egy ujjmozdulatot! A lezárt érintőkijelzős készülékek legtöbbjét úgy lehet aktiválni, hogy a felhasználó végighúzza az ujját az érintőkijelzőn. Erre a megoldásra kérvényezett szabadalmi oltalmat az Apple, amely az amerikai szabadalmi hivataltól ezt meg is kapta! Az alábbi képen az elfogadott szabadalom leírása látható.
Tim Porter, a Google jogásza kijelentette: “A probléma legfőbb oka az amerikai szabadalmi rendszer elmúlt felelőtlen 10-15 éve, amikor szabadalomként szinte bármit bejegyezhettek. Bíztató fejlemény volt 2007-ben a Teleflex-ügyben hozott ítélet, amelyben az amerikai legfelsőbb bíróság azt kérte a szabadalmi hivatalnokoktól, hogy a józan észre alapozva utasítsák el a nyilvánvaló ötletek levédetésére irányuló kérelmeket.” Úgy tűnik, ezt nem sikerült nekik maradéktalanul betartani, ami hozzájárul az egyre szövevényesebb szerzői jogi bonyodalmakhoz.
Samsung az Apple ellen
Talán az év legnagyobb médiavisszhangot kiváltó eseménye a Samsung és az Apple közti pereskedés. Tényleg nem szokványos, hogy két ekkora cég, több országban is támadja egymást a bíróságokon. A Samsung ráadásul az Apple legnagyobb beszállítói közé tartozik, többek között az Iphone-ok érintőkijelzőit is ők gyártják. Mi lehet tehát a valódi ok?
A dühöt valószínűleg az válthatta ki, hogy a Samsung növelte mobiltelefon eladásait az Egyesült Államokban, ezért az Apple egyre inkább tart a Samsungtól. Az elemzők szerint a Samsung Galaxy tabletek az Apple mobileszközeinek legfőbb kihívói között vannak, és az elmúlt hónapokban is jelentős sikereket értek el a világ minden táján. Bár az Apple jelenleg a világ legértékesebb vállalatának számít, a dél-koreai cég nem csupán a világ legnagyobb televízió- és memóriachip-gyártója, de a világ második legnagyobb mobiltelefon-előállítója is. Az már csak hab a tortán, hogy az új Galaxy család telefonjainak kialakítása megszólalásig hasonlít az Iphone-ra. A készülék megjelenésének nagy részét az Apple már 2004-ben levédette. Ilyen például a négyszögletes forma, a lapos, letisztult felület, a lekerekített sarkok, illetve a domború hátoldal. Az ehhez hasonló tulajdonságok valószínűleg bármely más androidos okostelefonról vagy táblagépről is elmondhatóak lettek volna. Ezeknek a szabadalmaknak a megsértésére alapozva több országban vitték bíróság elé a Samsungot az Apple jogászai. A német per helyszíne a düsseldorfi tartományi bíróság volt, amely a Galaxy tab európai árusításának betitását tárgyalta. Az Apple arra hivatkozott, hogy a vásárlók nem tudnak különbséget tenni a Samsung táblagépe és az Ipad között. Az Apple az alábbi képeket küldte a bíróságnak bizonyíték gyanánt, amiken utólag jól látható, hogy valaki módosította a Galaxy méreteit, hogy jobban hasonlítson az Ipadre. Az utolsó három képen látszik az igazi és a módosított Galaxy tab közti különbség. A bíróság először betiltotta a Samsung Galaxy tab árusítását Németországban, de ennek hatására felfüggesztette az ítéletet és újabb tárgyalást írt ki.
A következő novemberi meghallgatáson a Samsung ellentámadásába lendült. A terv lényege az volt, hogy az Apple nem lehet első az Ipad-desigban, mert ahhoz hasonló már szerepelt a 2001. Űrodüsszeia című filmben. Erre használták fel a prior art fogalmát, amely szerint, ha valami megjelent már valamilyen alkotó- vagy képzőművészeti korábban pl. filmen, regényben, tévében, már nem lehet elsőségre hivatkozni. Nos, ez a táblagép tényleg ott látható a filmben, melyet a két űrhajós használ ebéd közben. Mondhatjuk, hogy Kubrick egy igazi látnok volt.
A bíróság végül elutasította a védekezést és ítéletében elmarasztalta a Samsungot. Egy korábbi ítéletben Hollandia kivételével az egész Európai Unió területén le kellet venni az üzletek polcairól a Galaxy Tab-et. A döntést azonban a bíróság úgy módosította, hogy az új rendelet értelmében csak Németország területén tilos a Galaxy Tab árusítása és mindennemű, a Samsung tábla PC-jét népszerűsítő marketing tevékenység folytatása.
A Samsung válaszul az Iphone Koreából való kitiltásával fenyegetőzött. Az ausztrál szövetségi bíróságon zajló ügyben, amelyben az Apple formai szabadalmi védjegyekre hivatkozva kérte a Samsung Galaxy tab betiltását, októberben hirdettek ítéletet.
Az ítélet kimondta, hogy jogos az Apple vádja a Samsung Galaxy tabletjével kapcsolatban. A döntés értelmében a Galaxy tabet ki kell vonni a kereskedelmi forgalomból Ausztráliában is. A Hollandiában szintén bírósági eljárás alá vont, az Apple által kifogásolt készülékeket - az érintett Galaxy S, Galaxy S II és Ace okostelefonokat - a döntésnek megfelelően a Samsung áttervezte. Ezzel a gyártónak Hollandiában sikerült megelőznie a termékek betiltását. Bár a Samsung részben feladta a jogi harcot, Németországban már megrendelhető az áttervezett Galaxy tab. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy maradéktalanul vesztese lett a harcnak. A Samsung több országban is visszaperelte az Apple-t a telefonjaiban található saját szabadalmai miatt. Továbbá a Samsung a harmadik negyedévben maga mögé utasította az Apple-t az okostelefon-eladásokban és nagy előnnyel piacvezető pozícióra tett szert. A harcnak úgy látszik, még koránt sincs vége a két gyártó közt.
Sötét felhők az Android felett
A másik, az iparágat megrázó idei jogi ügy az Androiddal kapcsolatos szerzői jogi probléma volt. Ennek az volt oka, hogy a Google nem vállal jogi garanciát a jelenlegi ingyenes operációs rendszere után szabadalmi ügyekbn, vagyis a pereket maguknak a gyártóknak kell intézniük. Erre persze az Apple és a Microsoft is ráharapott. Jogászaik, mint éhes cápák estek neki az Androidos okostelefon-gyártóknak. A HTC és Samunsung licenszdíjat fizet a Microsoftnak minden eladott Androidos készülék után. Ennek legfőbb oka, hogy a többnyire kevés szabadalommmal rendelkező gyártók nem merik megkockáztatni az amerikai jogrendszerben való pereskedést és ezzel az amerikai piac esetleges elvesztését, inkább lenyelik a szerzői jogi védelmi pénzt.
Kicsik a nagyok ellen
A legnagyobb amerikai informatikai vállalatok az évek során igen nagy szabadalmi portfólióra tettek szert. Napjainkban a legnagyobb az IBM kezében van, de erős a Microsoft és az Apple is. A Samsungnak körülbelül 1000 szabadalma van, míg a Microsoft 18000 körülivel, az Apple pedig 4000 körülivel száll harcba. Elmondható, hogy a Google-nek és általában az Androidos gyártóknak kis portfóliója van. Az oriásvállat ezért nagy mértékű szabadalomvásárlásba kezdett az utóbbi időben és szoros szabadalmi megállapodást kötött az IBM-mel. A Motorola megvásárlásának is ez volt a fő oka. A Google tervei szerint a licenszek átengedésével segít majd a HTC-nek Apple elleni perben.
Az fenti Reuters által készített ábrán látszik, hogy éppen ki kivel pereskedik
A Google megvédené a zöld robotot a jogászoktól
A HTC kilenc szabadalmat vásárolhatott meg a Google-től, hogy azokat felhasználhassa az Apple ellen. A HTC a Google-től kapott szabadalmakra hivatkozva visszaperelte az Apple-t. Ez eddig egyedi eset és ez elég sok kérdést vet fel. Például azt, hogy mennyire van így ingyen az Android a gyártóknak? Nem egyszerűbb-e a pereskedés helyett inkább egy Windows-mobillra fejleszteni, amivel nem pereli be őket az Apple, az Oracle vagy a Microsoft? Vagy ha mégis bepereli, akkor a garancia miatt a Microsoft állja majd a perköltséget? Mennyivel lesznek drágábbak a telefonok, hogyha az Androidos gyártók sorra ránk hárítják ezeket a licenszdíjakat? HTC pedig lassan mintha kezdené mindezt belátni. Sőt valószínűleg ez is kapcsolatban lehet a Samsung saját mobil operációs rendszere, a Bada fejlesztésével is. Lehet, hogy nem kérnek többet az Android jogi problémáiból. Valószínűleg ezek az okai a Google beavatkozásának, és ez egészen új szintre emeli harcot, melyben számos mobiltelefongyártó érintett lesz. Sok minden változik azzal, hogy a Google megpróbálja megvédeni az Andoridot, mivel így a támadók közvetlenül a Google-t támadják, tekintve például az Oracle nagyon komoly Android elleni perét, amelyben már közvetlenül a Google-t perelik.
Hogyan gazdagodjuk meg másokon?
Érdekes, leginkább a pénzre hajtó perekből pedig bőven szemezgethetünk ilyen például az, hogy Paul Allen, a Microsoft társalapítójának cége, több internetes vállalkozás ellen nyújtott be keresetet. Az alperesek között van a Facebook, a Google, az Apple és a Youtube is, az állítólag megsértett szabadalmak között pedig az, amikor egy weboldal a látogatói számára további tartalmakat ajánl az éppen megtekintett anyag alapján, ahogy ezt a Google Add Sense vagy a Youtube teszi. A próbálkozás szinte már tragikomikus.
Tim Porter a Google jogásza szerint nem szabadna engedni nyilvánvaló ötletek levédését, és az egész iparágnak jobb lenne, ha a perek helyett a fejlesztésre tudna koncentrálni. Példának hozta fel, hogy egy dugattyú működését olyan rettenetesen sokféleképpen nem lehet leírni, mégis amikor a szoftverszabadalmakat jogászok szövegezik, olyan nyelven, amit a programozók nem is nagyon értenek, a szabadalmaztatási procedúra végül teljesen elhatárolódik fejlesztéstől. Ezeket a szabadalmakat arra használják, hogy a fejlesztést gátolják, és a már sikeres termékekből hasznot húzzanak.
A jogász beszélt Microsoft licenszstratégiájáról is. A vállalat hasonló módon használta szabadalmi portfólióját a Linux ellen is a korábbi években, ahogy most ellenük. „Amikor a Microsoft saját termékeiknek nem tud elég profitot termelni, vagy amikor a kiszorulnak valamiért egy piacról, ahogy most az Android esetében is történt, előhúzzák a komoly szabadalmi portfóliójukat, hogy mások termékeinek sikeréből húzzanak hasznot.
Porter szerint nem volt ez mindig így. A szoftveriparnak a szoftveres szabadalmak előtti időszakában, vagyis 1988 előtt a Microsoftnak nem volt ennyi szoftverszabadalma mégis: addig már készen volt a Word és a DOS. Abban az időszakban körülbelül olyan idős volt a cég, mint most a Google, mégse kellett hasonló szabadalmi fenyegetéssel szembenézniük, pedig akkor saját termékeivel hasonló forradalmat indíthattak el mint ma a Google teszi ezt.
Hova tovább szerzői jog?
Konklúzióként elmondhatjuk, hogy a szerzői jogokat és a szabadalmazási rendszert mindenképpen szigorúan át kellene gondolni, mert nagyon sokan szeretnének élősködni szerzői jogi szabályozások kiskapuin, viszont egy túlszabályozott rendszer, ahol a legnyilvánvalóbb fogalmak is a szerzők tulajdonai, mindenképpen gátat vet a kis szereplők növekedésének, de maguknak a nagyvállalatokat is újra és újra a bírósági szorítóba kényszerítik egymás ellen.
Források:
Tim Porter a Google jogászának videója itt megtekinthető:
- Élőben a német perről
- Mindenki kubricktol lopott
- Betíltják a Galxy telefonok árusítását Európában
- Hazudik az Apple?
- Egyelőre az Apple áll nyerésre
- Apple vs Samsung 4.0
- Új dizájnt kap az iPhone 5
- A Samsung betiltatná az iPhone 5-öt
