Manapság sok-sok internetes keresőmotor létezik, melyek segítik tanulásunkat, munkánkat, vagy egyszerűen csak hobbiszinten, érdeklődő jelleggel használjuk őket. Dolgozatom a különböző típusú, más-más igényeket kielégítő keresőkről, ezek összehasonlításáról és a keresőoptimalizálásról fog szólni.
Keresőmotor: olyan program vagy alkalmazás, mely bizonyos feltételeknek – egy szónak vagy kifejezésnek – megfelelő információkat keres valamilyen számítógépes környezetben, elraktározza a weboldalakon levő információkat és indexeli őket.Összetétel, funkció, működés szerint vannak a weblapokat indexelő, adatbázisba felvevő keresők és a tematikus katalógus vagy linkgyűjtemény típusú keresők. Népszerűség és téma szerinti csoportosítás is létezik.
A weblapokat indexelő, adatbázisba felvevő keresők közül a legnagyobbak a Google, a Yahoo az Ask Jeeves és az MSN Live. Kisebbek: AltaVista, Gigablast, Lycos, Hotbot, Looksmart, Fastsearch, Netscape, stb. Fejlesztett magyar keresők: Szörcs, Bluu. Az ezekbe való bekerülés ingyenes és automatikus, de a gyorsított eljárással való felvételért fizetni kell, ahogy a gyakori újraindexelésre való garanciáért is. (Ezt a pénzt felesleges kiadni, mert ha legalább egy link az oldalunkra mutat, akkor előbb-utóbb rátalál a keresőrobot.) Az adatbázisba úgy is be lehet kerülni, ha a jelentkezési lapon a megfelelő linkre kattintunk. Ha az oldalra nem mutat link, akkor előbb-utóbb kihullik az adatbázisból.
Másik nagy csoport a tematikus katalógus, vagy linkgyűjtemény típusú keresők. Ilyenek pl. a Yahoo Directory, a DMOZ (Open Directory Projekt), a startlapok és számtalan általános, iparági, szakmai linkgyűjtemény és katalógus. Az ezekbe való bekerülés lehet ingyenes vagy fizetős is. Közös vonásuk, hogy a lapokat nem automatikusan veszik fel, hanem először be kell jelentkezni űrlapjuk kitöltésével – gyakran nekünk kell előzetesen kategorizálni, leírni honlapunkat. A jelentkezés egy szerkesztő értékeli, az ő döntésétől függ a bekerülés.
Néhány fontosabb kereső téma szerinti bontásban:
A, hírkeresők: news.google.com, news.yahoo.com, alltheweb.com/?cat=news, daypop.com
ananova.com, newsnow.co.uk, newstrove.com, newsdirectory.com
B, multimédiás keresőportálok (kép, zene vagy videó keresése): ditto.com (csak képek), images.google.com (csak képek), kazaa.com (csak MP3 fájlok),
musicrobot.com (csak MIDI fájlok), music-finder.net (zenékről és zenészekről), picsearch.com (csak képek), singingfish.com (csak zenék és videók)
C, folyóiratok és újságok: ask.elibrary.com, findarticles.com, magportal.com
D, tudományos: scirus.com
E, képzőművészeti alkotások és lelőhelyeik keresője: atrcyclopedia.com, commarts.com, artresources.com
F, bibliai hivatkozások keresője bármely nyelven: biblegateway.com
Külön ki szeretnék térni a kereso.lap.hu-ra. Ez egy olyan startlap, ahol a különböző keresők téma/ország szerinti bontásban szerepelnek. Íme pár témakör példákkal együtt: blogekerső (blogsearch.hu); képkereső (art.com); videó kereső (torrentek.hu); könyvkereső (bookline.hu); személykereső (eltűntek); telefonszám kereső (tudakozo.com); zenei kereső (iTunes); álláskereső (jobnavigator.hu); árösszehasonlító (kirakat.hu, olcsobbat.hu); menetrend kereső (BKV); események, kikapcsolódás (est.hu, port.hu); cégkereső aranyoldalak); hírkereső (NewsIndex), stb. A keresozona.hu és a wyw.hu ehhez hasonló weboldalak, a „keresők keresői”, tematikus katalógusok szabadszavas keresőmotorjai.
Arról már volt szó, hogy hogyan is kerülhet be egy weboldal a keresőmotorok adatbázisaiba. Mi a céljuk ezzel? Az oldal tulajdonosa meg szeretné találni a mondanivalója vagy termékei iránt érdeklődő közönséget, - ehhez azonban első körben keresőoldalakat kell megcélozni, hogy a fontos és értékes kulcsszavakra az elsők között jelenítsék meg a weboldalt. Ez a keresőoptimalizálás.
A keresőoldal célja, hogy a legrelevánsabb (vagyis a lehető legszínvonalasabb, legtartalmasabb és leginkább témába vágó) oldalakat hozza fel első helyen, - feladata, hogy a megtalált weboldalakat rangsorolja és az egyes keresésekre megjelenítse. Itt jön a képbe a keresőoldal és a honlap tulajdonos közötti érdekellentét: utóbbi természetesen nem a legrelevánsabb oldalt akarja az elsők között látni, hanem a sajátját. A keresők és a keresőoptimalizálás között így egyfajta macska-egér játék jellemző: az egyik különböző módszereket dolgoz ki a jó helyezés érdekében, a másik ezt a trükközést igyekszik kordában tartani. A keresőoptimalizálás alternatívái a nyilvánvaló csalástól a keresőoldalak számára is elfogadható jobbításokig terjednek.
Egyértelműen manipulatív célú trükkök: ezeket a törvény bünteti, vagyis az ilyen oldalak helyezését rontják, végső esetben el is távolíthatják őket. Néhány példa:
- Rejtett szöveg: a háttérrel egyszínű szöveg, arra használható, hogy fontos kulcsszavakkal zsúfoljuk tele a honlapot anélkül, hogy a látható tartalmat tönkretennénk.
- Láthatatlan link: hasonló az előzőhöz, - ott van rá szükség, ahol az adott témakörébe egyáltalán nem tartozó hivatkozást akarnak elrejteni.
- Monitorról lelógó szöveg: egy adott szöveg pozicionálása úgy, hogy az ne látsszon a képernyőn.
- Kommentárok, oldalcímek, képfeliratok kulcsszavakkal való feltöltése
- Cloaking: a látogató IP-címe alapján megállapítható, hogy mikor érkezik az oldalra látogató és mikor indexelő robot. A robot számára mást szolgáltat a szerver, mint a hús-vér embernek, így más kerül a keresőoldal adatbázisába, mint amit a weblap lénylegesen tartalmaz. Ez pedig egy teljesen manipulatív tartalom lesz, ami alapján az oldal jó helyezést ér el, viszont a tényleges látogató már mást fog látni.
Túlhajszolt, leértéklődött módszerek: vannak legitim módszerek, eredeti értelmüket már elvesztették, mert már olyan szinten kihasználták őket a keresőoptimalizálás céljaira, hogy a keresők ezeket nem vagy korlátozottan veszik figyelembe. Íme egy példa: mennyiség-orientált linkszaporítás, azaz a linkek válogatás nélküli gyűjtése („minél többen hivatkoznak egy oldalra, annál színvonalasabb”). A keresők figyelembe veszik, hogy milyen oldalak hivatkoztak a miénkre, így a kizárólag ilyen célból létre hozott gyűjteményeket kiszűrik.
Szükségtelen tevékenységek: oldaloptimalizáló szoftverek, egy weblap többszöri bejelentése a keresőoldalakon.
Nem nagyon érdemes azonban csalni, mivel egy keresőoldal sokkal rafináltabb, mint mi, úgyhogy előbb-utóbb úgyis rájönnek ezekre az könnyen kiszűrhető trükkökre. Aki komolyabban, hosszú távon akar jelen lenni a weben, annak több okból is ajánlatos kerülni ezeket a módszereket: kellemetlen dolog kiesni egy neves keresőből, főleg ha már komolyabb forgalmat alakít ki egy honlap; másrészt nem biztos, hogy ezek után könnyű lesz bekerülni bárhová. A komolyabb keresőknél van rá lehetőség, hogy a látogatók is hozzájáruljanak a spam és a csalások elleni küzdelemhez.
Keresők versenye, keresőpiac. A ’90-es évek keresői úgy gondolták, hogy a keresés önmagában nem jó üzlet. A Google másképp vélekedett, ugyanis a keresési találaok mellett megjelentettek fizetett hirdetéseket is, - ez óriási üzletet jelentett a hirdetőknek és a Google-nak is. Manapság a Google fedi le a keresési piac 70-80 %át, a többiek osztoznak a többin.
A magyarországi keresőpiacon is a Google a legerősebb játékos. Jelentősebb magyar keresők: az OK (az Origó korábban Vizsla néven futó keresője), a Kurzor és a Tango. A többiek lényegtelenek (Heuréka, Hudir). Itthon jelentős oldalnak tekinthető a Startlap-linkgyűjtemény, illetve a lap.hu domain.
Végezetül a gemiusRanking.hu-ról szólnék, ami a magyar internetről nyújt információkat azoknak, akik szeretnének friss ismeretekkel rendelkezni róla és megtudni, hová is tart. Az oldalak szerint állít fel rangsorokat, pl. böngészők, operációs rendszerek, katalógusok, keresőmotorok. Adatgyűjtésének körébe minden netező beletartozik, aki meglátogatja a gemiusTraffic kutatásban résztvevő, véletlenszerűen kiválasztott magyar webhelyek valamelyikét. A rangsort az oldallátogatások százalékos arányának átlaga adja. (GemiusTraffic: információt szolgáltat a netfelhasználók weboldal-használati szokásairól.)
Források:
http://www.fzolee.hu/framework/node/346
http://www.rankings.hu/hu/rankings/search-engines.html1
http://emc.elte.hu/~gacsanna/acadwr/keres.html1
http://www.kereso.lap.hu
http://www.kereses.blog.hu2
http://webniarchiv.innen.hu/2007/MagyarKeres_c5_91piac20062
http://www.webragacs.hu2
http://www.agria.hu/keresok/index.html2
http://www.fabio.hu/kereso-optimalizalas-alapjai2
Utolsó megtekintés: 2011. január 13.
