A projektet elõször a francia tudományos akadémia elnöke, Jean-Noel Jeanneney részérõl érte támadás. Cikket írt abbéli aggodalmáról, hogy mivel a Google a digitalizálást angol nyelvterület könyvtáraival kezdi.
A Google és a digitalizálás
A Google 2004 decemberében indította útjára digitalizáló projektjét Print Library Project néven (http://print.google.com). Ennek keretein belül amerikai és brit könyvtárakkal együttmûködve kereskedelmi forgalomban nem kapható és köztulajdonba került mûveket kezdtek el scanneléssel digitalizálni. A munkában a Harvard, a Stanford, az Oxford, a Michigan egyetemek könyvtárai, valamint New York város könyvtára vesznek részt. A projekt végsõ célja a világ összes könyvének kereshetõ adatbázisát létrehozni. Ebben az adatbázisban is a Google más adatbázisaihoz hasonlóan lehet keresni: egy kifejezést beírva könyvcímeket és oldalszámokat kapunk eredményül. Az egyes könyvekbõl csak a keresett szöveget tartalmazó és azt megelõzõ és azt követõ oldalakat láthatja a felhasználó.
A projektet elõször a francia tudományos akadémia elnöke, Jean-Noel Jeanneney részérõl érte támadás. Cikket írt abbéli aggodalmáról, hogy mivel a Google a digitalizálást angol nyelvterület könyvtáraival kezdi, az interneten eluralkodhat az angolszász irodalom szemlélete és az angol nyelv. Javaslatot tett egy Európai ellenprojekt indítására azért, hogy a fiataloknak legyen választása a különbözõ népek kultúrái között és többféle nézõpont képviseltethesse magát az interneten. A francia nemzeti könyvtár hozzá is látott a munkához: huszonkét folyóiratot digitalizálnak a tizenkilencedik századig visszamenõleg.
Jeanneney javaslatát az Európai Bizottság is napirendre tûzte. Elhatározták, hogy tervet készítenek Európa írásos és audiovizuális örökségének digitalizálására és az interneten való közzétételére. Mivel az Európai Unió egyes tagországaiban már léteznek ilyen vállalkozások, az Európai Bizottság ezen programok összefogását is célul tûzte ki. A tagországoknak 2006 júniusáig kell megtenniük javaslataikat a terv megvalósítására, de hat tagország (köztük Magyarország is) ezt már megtette. Ez a projekt azonban erõs összefogást, hatalmas anyagi forrásokat és rengeteg idõt igényel.
A Print Library Projekt-et a Google hazájában, az Egyesült Államokban is érte támadás, mégpedig az amerikai Írók Szövetsége részérõl. Szerintük ugyanis a digitalizálás sérti a szerzõi jogokat, mert a Google engedély nélkül kezdte el. A társaság úgy védekezett, hogy bárki kérheti saját mûveinek kihagyását a projektbõl, és egyébként sem jogsértõ, ugyanis a digitalizált dokumentumokkal nem akarnak pénzt szerezni. Az ügyben sikerült kompromisszumra jutni: a Google 2005 novemberéig felfüggesztette a digitalizálást, ezalatt a kiadók listát készíthettek azokról a könyvekrõl, amelyeknek nem engedik a digitalizálását. A Google a megállípodásnak megfelelõen novemberben újraindította a projektjét, de a kérdés még mindig nem tisztázódott a szerzõi jogok körül.
Az Európai Unió mellett egy másik szervezet is indított ellenprojektet: az Internet Archive a Yahoo és a Microsoft támogatásával megalapította az Open Content Alliance-t (http://www.openlibrary.org). A Google-ével ellentétben ehhez a projekthez bárki csatlakozhat, a digitalizálási eljárás publikus. Itt csak köztulajdonba került és a szerzõi jogtulajdonos által rendelkezésre bocsátott mûveket tesznek közzé teljes terjedelemben. Ez a projekt lényegesen kevesebb ellenállásba ütközik, mint a Print Library Projekt.
tartalom
Kapcsolódó írások
Keresés
friss
Látogatók
Oldalainkat 168 vendég böngészi
|
