Az 1996 óta létező Google az évek során mondhatni bekebelezte a világot. A sorra érkező riválisok eddig nem tudták tartani vele a hihetetlen fejlődési tempót. A Google 2004 óta működő Könyvkeresőjével „bejárta” a földet, és a jelek szerint monopolista tevékenységet folytat, miszerint az összes létező kiadványt elérhetővé fogja tenni az interneten, ezzel megszüntetve a mai versenyhelyzetet a könyvpiacon. Hogyan jutottunk idáig? Mi is tulajdonképpen ez a Könyvkereső? Mit szólnak ehhez a térhódításhoz a szerzők és kiadók? Mi van még a Google tarsolyában? A továbbiakban ezekre a kérdésekre kaphatunk választ.
Mi is a Google Book Search?
A Book Search – magyarul Könyvkereső – egy olyan keresőrendszer, mely a Google egyik célját testesíti meg, hogy digitalizálja a világ összes kiadványát. A Könyvkeresőben már 7 millió könyv teljes szövegében tudunk keresni. Természetesen túlnyomó többségében angol nyelvű dokumentumokról van szó. Eddig 100 ország információhordozóit tárolták a Google-nél. Jelenleg 20 ezer kiadó és 28 nagy könyvtár fogadta el a „keresőóriás” ajánlatát, hogy állományukat digitalizálják és feltegyék a világhálóra. Ez a könyvkereső működését tekintve megegyezik más webes keresőkkel: amikor beírjuk a keresett kötet szerzőjét vagy címét, akkor a keresőmotor a már digitalizált könyvek indexében keres. A keresés eredményeként releváns találatokat kapunk. A számunkra megfelelő találatra rákattintva megjelennek az adott könyvről feltárt adatok.
A Google Könyvkereső kialakulása
A digitális könyvtár gondolata már 1996-ban megvolt a Google alapítóinak. A program 2002-ben indult titkosan Books néven. 2002 és 2004 között különböző kísérleteket végeztek, például, hogy módszeresen átlapoztak egy 300 oldalas könyvet úgy, hogy a ritmust metronóm segítségével tartották. Teljes 40 perc kellett ahhoz, hogy végiglapozzák. Az effajta kísérleteken kívül feltérképezték a világszerte folyamatban lévő számos kiemelkedő digitalizálási projekteket, mint például a Guttenberg projektet. 2004 decemberében végül hivatalosan is bejelentették a Google Print könyvtárprojekt indulását. Ekkor már 14 kiadó és 5 könyvtár csatlakozott hozzájuk. (Az 5 könyvtár gyűjteménye összesen körülbelül 15 millió kötetet.) 2005-ben a Google átnevezte a Google Print-et Google Könyvkeresőre, vagyis Google Book Search-re. A névváltoztatás azért volt szükséges, hogy utaljanak vele a szolgáltatás használatára. 2007 végén a Könyvkereső felülete már több mint 35 nyelven volt elérhető. Ekkor már több mint 10 ezer kiadó és szerző kapcsolódott be a Könyvkereső partnerprogramba. A Könyvtárprojekt immáron 28 partnerre terjed ki, beleértve hét nemzetközi könyvtárpartnert.
Még több információt talál a Google oldalain a Könyvkereső történetéről.
Könyvek keresése a Könyvkeresőben
Jelenleg a Google-hoz a Partnerprogram és a Könyvtárprojekt útján jutnak el a könyvek. Bővebb információt itt talál.
A digitalizált köteteket négyféleképpen tudja megjeleníteni a Google:
1. Teljes nézet: A kötetet teljes egészében el tudjuk olvasni online formában, ha a könyv közkincs (nem áll szerzői jogi védelem alatt), vagy kiadója illetve szerzője kérte, hogy teljes egészében megtekinthető legyen a kiadvány. A teljes nézetben tehát minden egyes oldalt megnézhetünk. A szellemi köztulajdonba került könyveket pedig PDF formátumban le is tölthetjük számítógépünkre.
2. Korlátozott előnézet: A korlátozott előnézet akkor lehetséges, ha a kiadó vagy szerző a teljes könyv helyett csupán néhány oldalt engedélyez ún. előnézetként megtekinteni.
3. Töredék-nézet: Amikor a Könyvkereső egy olyan találatára kattintunk, mely nincs benne a rendszerben, megjelennek a könyvvel kapcsolatos alapvető információk, mint a könyvtári katalóguscédulán. Tehát a töredék-nézet olyan, mint egy katalóguskártya, mely megmutatja a könyvvel kapcsolatos információkat és néhány töredéket, mondatot a keresőkulcs szövegkörnyezetéből.
4. Nem elérhető nézet: Ha a találatra kattintva nem érhető el előnézet, akkor csak a katalógusadatok, vagyis a könyv alapvető adatai szerepelnek a kötet szövege helyett. De minden könyv mellett megjelennek linkek online könyvesboltokra, ahol a könyv megvásárolható, és könyvtárakra, ahol az kikölcsönözhető.
A Google Book Search weboldalain illusztrációkat is talál a fenti csoportosításhoz.
A Könyvkereső oldalán különböző súgókat is találunk, melyek segítenek eligazodni a kereső rejtelmeiben és megtalálni a megbúvó lehetőségeket. Az általános súgót, a partnerek és a könyvtárosok számára készült súgót megtalálja itt.
Google könyvtár ellenségei és a Book Rights Registry
Amikor a Google 2005-ben ténylegesen elkezdte digitalizálni – elsősorban – az angolszász és amerikai irodalmat, azzal a szerzői jogi problémával találta szemben magát, hogy az internetre feltöltött kötetek letöltés után teljesen szabadon, minden probléma nélkül terjeszthetőek voltak. Erre a dologra felfigyelt az Authors Guild és az Association of American Publishers kiadói szervezete, valamint néhány szerző és könyvkiadót. Három évvel ezelőtt csoportos pert indítottak a Google Könyvkereső ellen, ami egészen mostanáig húzódott. November 20-án, csütörtökön, a manhattani bíróság jóváhagyta a felek közötti peren kívüli megállapodást. Az egyezség folytán a Google fizet a szerzői jogaikat féltő kiadóknak 125 millió dollárt, ők pedig engedélyezik, hogy másolásvédelem nélkül lehessen műveiket megtalálni online, a Google oldalain. Ugyanakkor ez sem jelenti a per végét, hiszen egy jövő júniusi meghallgatáson dől el, hogy a megállapodás megfelelő-e. A jelenkor egyik nagy jogcsaládja, az angolszász jogrend gyakorlata alapján a Google úgy folytathatja tovább a jövőben könyvkereső szolgáltatását, hogy ha elfogadásra kerül az egyezség, akkor biztosan nem kell attól félnie, hogy más kiadók beperlik. Tehát ez az ügy az egész világra kiterjedő, az egyik legnagyobb könyvpiaci megállapodásnak számít.
Amennyiben a Google kerül ki győztesen, a Könyvkereső szolgáltatásának minden bevételének 37%-a őt illeti, a maradék 63% pedig a szerzőké és a kiadóké. A befolyt összegek kezelését a Book Rights Registry nevű szervezet fogja végezni. Ez egy független, nonprofit szervezet, amely a szerzőket, a könyvkiadókat és más jogtulajdonosokat képviseli. Következésképpen lehetővé teszi a jogtulajdonosok megtalálását és biztosítja, hogy megkapják azt a 63%-os jövedelmet, amit keresnek. A Google 34,5 millió dollárt fizet a Book Rights Registry létrehozására és egyéb finanszírozásokra. Összesen a Google nagyjából 150 millió dollárt fog fizetni ezért a kereső-szolgáltatásért, ami minden bizonnyal idővel majd meg is térül.
A Könyvkereső jövője
A megállapodás után a Google jelentős mértékben kívánja bővíteni a Könyvkereső segítségével fellelhető, áttekinthető és megvásárolható könyvek számát. Eddig csak rövid szövegrészleteket tudtak bemutatni a szerzői jog által védett könyvekből. Az ilyen könyvek döntő többségét már nem adják ki újból, így csak könyvtárban vagy antikváriumban tudjuk őket megtalálni. Ha sikerül konszenzusra lépniük a feleknek, akkor a készleten nem lévő köteteket is el lehet olvasni (előnézeti formában), és meg is lehet vásárolni a szolgáltatás segítségével. Ezenkívül gyarapodni fog a teljes kötetek száma is, melyekhez online hozzáférést lehet majd vásárolni. Ez azt jelenti, hogy egész könyveket fogunk tudni elolvasni, és azokat a köteteket, amiket kiválasztunk, megmaradnak az elektronikus könyvespolcunkon, így a későbbiekben, amikor visszatérünk, akkor „elővehetjük” őket. Az elektronikus könyvespolc, vagyis a „Saját könyvtáram” menüpont a főoldal jobb felső sarkában a „Bejelentkezés” mellett található meg.
A Könyvkeresőben elérhető könyvtípusok
A felhasználók a Google Könyvkeresőjében található kötetek három típusához férhetnek hozzá. Az első ilyen típus a szerzői jog által védett, készleten lévő kötetek. A kiadott kötetek olyan művek, amiket a könyvkiadók jelenleg értékesítenek, vagyis megtalálhatjuk őket a könyvesboltban. Ha a jövő évi megállapodás létrejön, akkor a jelenleg is kiadott kötetek online piacterét ki fogja bővíteni, mivel a szerzők és kiadók meg tudják jelentetni az egyes kötetek előnézetét és fel tudják kínálni a megvásárlás lehetőségét is. A szerzői jog által védett, készleten nem lévő könyvek már nem kerülnek kiadásra és értékesítésre, tehát beszerzésükre csak könyvtárakban vagy antikváriumokban van mód, ahogy azt már említettem. A későbbiekben a készleten nem lévő kötetek, amelyek digitalizálásra kerülnek, online módon is hozzáférhetővé válnak, így megtekinthető lesz előnézetük, és meg is lehet majd vásárolni őket, kivéve, ha a szerző vagy a kiadó úgy dönt, hogy nem él ezzel a lehetőséggel. A harmadik típus a szerzői jogi védelem alatt nem álló könyvek. Ezeket a köteteket a felhasználók teljes szövegében megtalálják a Könyvkeresőben, melyeket el lehet olvasni, le lehet tölteni és ki is lehet őket nyomtatni.
A Könyvkeresőben a kiadók és szerzők az egész világon elérhetővé tehetik könyveiket. Azokat a kiadókat, akik még nincsenek benne a Google rendszerében, olyan előnyökkel próbálja csábítani, mint például, hogy „növelje könyvei láthatóságát költség nélkül, ugrásszerűen megnövelhetik forgalmukat a Google egész világot átfogó hálózatán, webhelyükre irányíthatják a könyveik iránt érdeklődő közönség forgalmát, vagy új bevételi forrásra tehetnek szert a könyveik mellett megjelenő reklámok bevételéből”. A Google külön weboldalon foglalkozik a megállapodással. A Google Könyvkereső szerzői jogi egyezségéről folyamatosan frissülő hírekről innen lehet tájékozódni.
Nem csak amerikai részről támadják a Google könyvtárépítő projektjét
Németország szerint a Google és az amerikai írók, illetve kiadók szövetsége között létrejött egyezmény rossz irány felé halad, hiszen ellentétes a jelenleg érvényes európai jogszabályokkal. Ha a Google „egyeduralomra” tör, megszűnik a versenyhelyzet, melyet véd az európai politika. A Német Könyvkereskedők Egyesületének vezetője októberben azzal a kijelentéssel élt, hogy „a megállapodás egy trójai féregre hasonlít, amellyel a Google a globális tudást akarja megszerezni és a kulturális közigazgatást átvenni. Az SG.hu internetes weboldalon elolvashatjuk az erről szóló cikket, ahonnan idéztem is.
A franciák sincsenek elragadtatva a Google digitalizálási projektjétől. Még az év elején néhány kiadó azon kapta magát, hogy legújabb kiadványaik megjelentek a Könyvkeresőben. Utólag kiderült, hogy a Michigani Egyetem könyvtárába küldött kötelespéldányokat töltötték fel. (A Michigani Egyetem kezdetektől tagja a programnak.) Az egyik kiadó be is perelte a Google-t szerzői jogsértés miatt, de mivel ők nem kínálták letöltésre a teljes dokumentumot, az ügy elsiklott. A Google ki is jelentette, hogy a szolgáltatással éppen a könyvek megvásárlását serkentik, vagyis a kiadóknak tesznek jót.
Google Book Search vs. Europeana?
2007 júliusa óta készül az Európai Digitális Könyvtár, melyet többen a Google Könyvkeresőjének riválisaként emlegetnek. Az Európai Unió ingyenesen elérhető digitális könyvtárának weboldalán filmek, fényképek, festmények, hanganyagok, térképek, kéziratok, könyvek és újságok másolatát tartalmazó anyagokat találunk. Ezév november 20-án indult el a felhasználók számára is a program, de – állítólag a nagy érdeklődésnek köszönhetően –, csak egy napig volt képes a szerverhálózat biztosítani az oldal működését. Nem sokkal a megnyitás után leállt az rendszer működése az egyszerre több milliós kattintás következtében. A hivatalos értesülések szerint előreláthatóan csak december közepe környékén tudják újraindítani.
Online újságarchívumot tervez a Google
Az összes eddig megjelent minden fontosabb újságot szeretne digitalizálni a Google. A fejlesztés már 2 éve folyamatban van: a Google 2006 óta részt vesz a The New York Times és a The Washington Post archívumának digitalizálásában.
A Google stratégiájának része, hogy offline tartalmakat jelentessenek meg az interneten. A digitalizálásról egyelőre száz lap kiadójával állapodtak meg. Az olvasók nemcsak a cikkek tartalmát láthatják majd, hanem a teljes oldalak képét is, a főcímekkel, cikkekkel, fotókkal együtt pontosan úgy, ahogy annak idején kinyomtatták, egészen az apróhirdetésekig. A Google mindenben együttműködik a jogtulajdonosokkal, eddig száz lap kiadójával állapodtak meg. A digitalizált újságoldalak mellett lehetőséget kínál reklámok elhelyezésére, és az így befolyó bevételekből pedig a kiadók is részesednek. Elsőként az egyesült államokbeli és a kanadai lapok kerülnek be a rendszerbe.
Magyarországon hasonló kezdeményezés az Országos Széchényi Könyvtárban indult Elektronikus Periodika Archívum néven. Itt egyfelől a hazánkban valaha megjelent, és a napjainkban megjelenő sajtótermékekkel kapcsolatos alapadatokat gyűjtik, másfelől számos - főleg régi - folyóiratot teljesen digitalizáltak és elérhetővé tettek. Jelenleg 190 olyan magyar nyelvű periodika található a gyűjteményben, amelyeket részben vagy egészben digitalizáltak.
Úgy tűnik, hogy a Google térhódításának közel sincs vége. Mindig újabb ötletekkel rukkolnak elő. Nemrégiben úgy tartották, hogy a televízió az, ami beszorítja az emberiséget a négy fal közé; ma már ezt a szerepet az internet vette át. Ha a fejlesztések továbbra is ilyen ütemben folytatódnak, a jövő nemzedékének hiányozni fog „szótárából” a hagyományos könyvtár. Sajnos ez a jelenlegi generációra is egyre inkább igaz…
