krono.inaplo.hu

A Google ma már egyetlen internetet használó számára sem ismeretlen. Mostanra mindennapi életünket, munkánkat, „szellemi tökéletesedésünket” elképzelni se tudnánk nélküle, a világhálót használók lépten-nyomon rákényszerülnek az alkalmazására.
A Google sokáig „csak” az interneten való böngészés kiegészítése volt, nem volt könyvtárosi szempontból különösen rendhagyó. A könyvekkel és nyomtatott termékekkel foglalkozó szolgáltatás az egyik első volt a cég univerzalitásra való törekvései közül. 

A Google különböző adatbázisokat kívánt alkotni, kulturális gyűjtőhelyeket, amik megpróbálják a világon felhalmozott tudást egy helyen, az átlagembernek is könnyen hozzáférhetően tárolni. Mivel a tudás írott formában öröklődik át a különböző nemzedékeken keresztül, így ésszerű volt a könyvek digitalizálását, interneten való hozzáférését fejleszteni, megvalósítani. E törekvés keretében szültetett meg a Google Print.


A Google Print létrehozása

A szolgáltatás 2004 decemberében kezdődött, azonban az előzmények egészen 2002-ig nyúlnak vissza. Ekkor kezdtek a Google szakemberei érdeklődni a könyvek bedigitalizálása iránt, illetve kísérleteket végeztek a témában. Jelentős lökés volt egy 2004-es látogatás az Oxfordi Egyetem könyvtárában, ahol is a Google fejlesztői inspirációt kaptak az ottani könyvtárosok segítőkészsége által. Kidolgoztak egy különleges szkennelési eljárást, melynek köszönhetően kevésbé lesz sérülékeny a digitalizálandó könyv. Végül 2004 végén megállapodás született sok jelentős könyvtárral, melyek könyvállománya a tizenöt-millió darabot is meghaladja. A cél eleinte hat millió könyv bedigitalizálása, adatbázisba rendezése volt. Nagyon fontos volt a bedigitalizált dokumentumok könnyű kereshetősége, e célból ezt a szolgáltatást összekötötték a Google webes keresőrendszerével. Kezdetben is megosztotta az embereket a kezdeményezés. Sokan támogatták az ötletet, hiszen így hatalmas lehetőségek lesznek a gyors információszerzést illetően, és mint tudjuk az információs társadalom fő mozgatóereje az információ kezelése, minél több információ birtoklása. Azonban emellett láthatjuk, hogy a Googlenak miért is volt fontos e szolgáltatásnak létrehozása, és hogy mennyire gyorsan lépett a kialakult igények kielégítésére. Ugyanis igény volt egy univerzális adatbázisra, amit a cég gyorsan és –pénzügyi, illetve szakmai potenciálját kihasználva– körültekintően hozott létre. Ennek köszönhetően meghódított egy újonnan létrejött piaci szegmenst. Kezdetben, illetve jelenleg is vannak konkurensei a szolgáltatásnak, kezdetben a Microsoft is kihívó volt, jelenleg a Yahoo által vezetett Open Content Alliance és a még nem sokat bizonyított Europeanna a legnagyobb ellenfele a ma már Google Book Searchnek nevezett szolgáltatásnak. Ugyanakkor véleményem szerint a Google az elterjedtebb, köszönhetően sikeresebb menedzsmentjének, illetve marketingjének.
Azonban sok ellenzője is van a projektnek, legfőképpen a szerzők, illetve a könyvkiadók között, akik féltik szerzői jogaikat, illetve a szabad piacot féltők köreiben.


Gondok a Book Search körül

Sok ember, aki a szerzői jogokból, írásból él aggályosnak tartotta a Book Search ötletét. A szolgáltatás korlátozott mennyiségben szerzői joggal védett anyagot tartalmaz, így sokan szerzői jogok megsértésének lehetőségét vélték felfedezni annak működése mögött. Ez az ügy bíróságig jutott, 2005-ben az Amerikai Írói Céh és a Kiadók Szövetsége beperelte a Google-t, ezzel hatalmas visszhangot kiváltva. Végül a Google vállalta egy százhuszonöt-millió dolláros kártérítés kifizetését. A Google azzal érvelt, hogy a szerzői joggal védett dokumentumok bármelyik könyvtárból hozzáférhetők lesznek, így „bővítik” ama bibliotékák állományát. Továbbá a Google a szerzői joggal védett tartalmakból csupán „ízelítőt” ad, nem jeleníti meg azok teljes tartalmát (korlátozott előnézet/töredék nézet funkció), ugyanakkor segítséget nyújt a felhasználónak a védett tartalom legális beszerzéséhez. Így reklám a szerzőknek, kiadóknak.
Azonban nem csak a szerzők, kiadók védelmét kifogásolták, hanem a szabad verseny hiányát is előrevetítik néhányan, amelyet a Google, mint monopóliumra törekvő szervezet idézhet elő. Ezt főleg Európában tartják komoly problémának, ahol az államoknak sokkal nagyobb szerepe, illetve nagyobb jogköre van a gazdaság egyensúlyának fenntartásában, így a „szabad verseny” minél nagyobb „védelmében” is. Az ügy betetőzéseként a Német Könyvkereskedők Egyesülete fakadt ki, miszerint a Google veszélyezteti a szabad versenyt, mivel a cég leplezetlenül törekedik arra, hogy kezébe kerüljön az eddig felhalmozódott emberi tudás és azt akár saját céljaira is használhatja.
Talán ez utóbbi ügynek is köszönhetően lett a Google Book Searchnek egy Európai Uniós riválisa, még pedig az Europeanna. Működését megelőzően sok szakmabeli, könyvtárosok és az információval dolgozók várakozásának tárgya volt. Nagy hírverést követően épp a napokban indították útjára a szolgáltatást, mely nem csak írásos dokumentumokat tárol, hanem audiovizuálisokat is. Ám a szolgáltatás kisebb csalódást okozott már az első napon, mivel a szerverek nem bírták az oldalletöltők rohamát, és a rendszer összeomlott.


A Book Search állományának bővítése

A Book Search fejlesztői számára általában folyamatos lapszkenneléssel és számítógépes korrekturával telik az idő, hiszen az egész tulajdonképpen a digitalizálásról szól. A műveletet két kamerával végzik el, ennek mikéntjét a Google titokként kezeli, jogosan, hiszen az eljárást ők maguk fejlesztették ki. Miután megtörtént ez a munkafázis, következnek a szoftveres beavatkozások, a készített kép „tisztázása”, majd a Google karakterfelismerő programjával az adatbázisban kereshetővé teszik a könyv tartalmát. A végtermék két irányba halad: az egyik a könyvet felajánló személy, kiadó, könyvtár felé, a másik pedig egyenesen a Book Search adatbázisába. 

A Book Search Magyarországon

2007. november 21-től kis hazánk fiai is részt vehetnek a Google könyvdigitalizálós programjában. Két évbe telt, de végre a hazai irodalom is hozzáférhetővé válhat digitális formában mondhatni az egész világ számára. Hiszen az eddigi különálló, könyvtárak által végzett digitalizálás –elég ritkán, hiszen itthon a pénzügyi alap elég véges, ezért csupán a fajsúlyosabb könyvtárak fajsúlyosabb könyvei voltak elérhetőek online formában – csak olyanok számára volt hozzáférhető, akik jobban utána járt a dolognak, illetve maguk is könyvtárosok, könyvtáros hallgatók. Emellett a szolgáltatás magyarországi megjelenése ugyanúgy fontos lehetőség a kiadóknak, potenciális reklámlehetőség. De, hogy minél jobban kapcsolódjak esszém címéhez, ismét kiemelném, a magyar könyvtárak állománya is „bővül” a terjeszkedéssel, hiszen így magyar könyvek is az állomány részesei lehetnek a digitalizálás és hozzáférhetővé tétel segítségével, egyszóval szélesebb réteget szolgálhatnak ki információval.