Creative Commons

Tags: szerzői jog

Az archívum fóruma foglalkozik néhány valós jogsérelemmel, rágalmazással (a Seigenhaler – ügy), valamint felmerülõ kérdés, hogy hasonló esetekben a névtelen feljelentés felelõssége kit terhel.

A Creative Commons és a felvetődõ kérdések

A Cc-hungary

A Cc-hungary weblapján elérhetõ archívum több gyakorlati kérdést, jelen- és jövõbeli problémát feszeget. Mindezek gyökere a Cc által megjelenített mindenféle formátumú dokumentumok tartalmával kapcsolatos szerzõi jogi felelõsség.

Az archívum fóruma további megoldatlan problémákra hívja fel a figyelmet, például a szerzõi jogvédettség idõszakára vonatkozóan. Kanadában az erre vonatkozó tv. 50 évet határoz meg, míg máshol ez 70 év. Így lehetõség van a szerzõi jogvédettség „jogszerû” kijátszására. A kérdésre érkezett megoldási javaslatok a poszt-copyright kultúra bevezetését, vagy a Wikipedi egységesítését szorgalmazzák.

Mivel a Cc struktúrájába szemantikailag bármi belefér, a fórumban felmerül az is, hogy mindenféle mû feltehetõ az oldalra – legyen az bármilyen formátumú. A videó/kép/teljes könyvanyagok megjelentetése jogilag támadható, ha ez megtörténik, akkor utólag kell lecsökkenteni az alkotást részleteire. ( Idõvel azonban a támadások száma visszaszorul, és megvalósul a nyilvános tájékoztatás.) A szöveges dokumentumok a fórum szerint viszont támadhatatlanok, tehát ezt teljes terjedelemben fel lehet tenni a Cc-re.

A mûvek felhasználása természetesen bizonyok szabályok betartását igényli. A 34.§ (1) szerint „ a mû részletét – az átvevõ mû jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven a forrás, és az ott megjelölt szerzõ megnevezésével bárki idézheti”- olvasható az archívumban.

A filmgyûjtés további megszorítások területe: jogszerûen csak engedéllyel történhet. Fair use felhasználhatóságúak a már szabadon használható anyagok.

Tudni kell, hogy a szerzõ, ha mûvének kizárólagos felhasználóját meghatározza, akkor értelemszerûen az általános Cc felhasználói kör kizárt tagjai kiesnek a felhatalmazottak közül. Ezentúl lehetõség van arra is, hogy a kereskedelmi és a nem-kereskedelmi felhasználás párhuzamosan történjen. Fontos információ, hogy csak a szerzõi mûnek minõsülõ alkotások jogvédettek.

Szintén nagy probléma a szabad felhasználás megtámadása, azaz a fennálló kockázat egy valódi pereskedésre. A Cc megalkotása jogászok segítségével történt, így a lehetõ legminimálisabbra csökkentették a perre való esélyt, de nem sikerült ennek teljes kiküszöbölése. A legtöbb amit tehetünk biztonságunk érdekében az az, hogy nem hágjuk át a megszabott határokat.

A Creative Commons

Eredetileg az USA nonprofit kereskedelmi szervérõl van szó, amely nemzetközi mozgalommá nõtte ki magát: néhány év alatt több mint 30 ország csatlakozott a Creative Commonhoz.

Magyarország 2005. október 15-én lépett a Cc tagjai közé.

A Creative Commons megalkotása Lawrence Lessing nevéhez kapcsolható. Újító gondolatai a Szabad Kultúra c. könyvében jelentek meg – melyhez természetesen mindjárt szabad hozzáférést is biztosított. Említést tesz a copyright-anarchistákról, akik a szerzõi jogvédelem teljes eltörlését szeretnék. Az ideális megoldást viszont abban látja, hogy meg kell adni a jogot a szerzõnek a felhasználás módjai közt való választáshoz.

A Cc-n mára több mint 10 millió ingyen felhasználható és terjeszthetõ mûvet találunk. Mivel Magyarországon még nem lett általános a digitális szerzõdés, ezért a feltételek írásba foglalása problémásabb.

A Cc célja, hogy a megszabott feltételek közt a tájékoztatás nyilvánossága és ingyenessége megvalósuljon. Jogi lehetõségek spektrumának meghatározását akarja segíteni a teljes jogi védettség és a köztulajdon között.

A legalapvetõbb problémának azt látják, hogy a megszületõ mûvek már elkészültükkor szerzõi jogvédelem alá kerülnek, anélkül, hogy a szerzõ véleményezése megtörténne. A Cc ezt kerüli ki: a szerzõ megnyithatja mûvét azok számára, és olyan módon, ahogy azt õ megszabja.

A nyilvánosságot pedig nem kell feltétlenül a kiadó veszteségének érteni, jelenthet népszerûsítést, reklámot, a további véleményezések – vagy akár tudományos munkák – elindítóját is.

Természetesen a kiadott és eladott mûvek arányában részesedik a szerzõ is, és az ingyenes hozzáférés a szellemi mû elértéktelenõdéséhez, a szerzõ nem-megbecsüléséhez vezethet, de a Cc mindezek ellenére sincs a szerzõi jogvédelem ellen, hisz a döntõ szó a szerzõé.

A felhasználás meghatározása a szerzõ feladata, aki licenszek közül választhat: megszabhatja, hogy kereskedelmi, vagy nem-kereskedelmi célú felhasználásra ad-e engedélyt; ill. engedélyezi vagy sem a származékos mûvek létrehozását. Ezen feltételek megadásakor megkapja a CC-jelet (amely szabályozható: a „Néhány jog fenntartva” megjegyzéssel).

A továbbiakban nincs lehetõség a szerzõdés módosítására. A felhasználóknak pedig tisztában kell lenniük azzal, hogy a feltételek megsértésekor (pl. a szerzõ, forrás fel-nem tüntetésekor ) megvonják tõlük a dokumentum használat lehetõségét.

A fenti mozgalom egyenes következménye információs társadalmunk globalizációs folyamatának. A tájékoztatás és az információhoz való hozzájutás általánossá tétele alapvetõen pozitív cél, de szem elõtt kell tartani a várható veszélyeket. Kérdés az is, hogy a mûalkotások hagyományos megjelentetését (pl. könyv formátum) mennyire bírja majd el a gyorsuló technikai, társadalmi fejlõdés, vezet-e ez életformaváltáshoz, és az milyen változásokkal fenyeget?

Creative Commons

A Creative Commons egy nonprofit szervezet, mely a már elavulttá vált szerzői jogrendszert kívánja felváltani. A CC lehetővé teszi, hogy a szerző döntsön arról, hogy milyen jogokat kíván megtartani a művével kapcsolatban és melyeket akar a közösségre hagyományozni.

A Creative Commons hivatalosan 2001-ben indult. A kezdeményezésnek Lawrence Lessig volt az elindítója, aki a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora, most a projekt vezetője. Az eredeti licenckészletet 2002. december 16-án tették közzé.

Magyarország 2005. október 15-én csatlakozott hivatalosan a most már nemzetközi mozgalomként működő Creative Commonshoz, honosított, magyar nyelvű licencek közzétételével. A nemzetközi Creative Commons szervezet hivatalos magyarországi partnerintézménye a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Média Oktató és Kutató Központ (MOKK).

A Creative Commons licencei (http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons):

Attribution (by) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de csak az eredeti szerző nevének (esetleg nickjének) megadásával.
Noncommercia (nc) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, ill. módosítható, de kizárólag nem kereskedelmi célokra.
No Derivate Works (nd, NoDerivs) – szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható.
Share Alike (sa) – szabadon módosítható, és felhasználható más művekben, de azok ugyanazon licenc alatt kell megjelenjenek, mint az eredeti.

Ez a négy feltétel tizenhat kombinációt adhatna ki, de csak tizenegy CC licenc létezik. Nincsen közkincs licenc, és nincsenek olyan licencek sem, amiben az „nd” és az „sa” együtt szerepel, mert ezek kölcsönösen kizárják egymást.

Remélhetőleg a Creative Commons Magyarországon is ki tudja váltani a mostani, csak a kiadóknak kedvező szerzői jogrendszert, és „barátságosabbá” teszi a kapcsolatot a kiadók, a szerzők és a fogyasztók között.

A hazai CC projekt:

http://www.creativecommons.hu/

A nemzetközi CC projekt:

http://creativecommons.org/

Egyéb oldalak:

Wiki:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons

MOKK:

http://mokk.bme.hu/

Cikk:

http://index.hu/kultur/klassz/reakt1013/

Lessig könyve magyarul (természetesen ez is CC-s)