krono.inaplo.hu

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
iNapló / iNter / Hálózati jelenségek / Globalizáció

Globalizáció

Tags: globalizáció

Míg a globalizáció a közöset, egységeset jelenti, addig a lokalizáció az eredetit, az egyedit. Korunk sajátos paradoxona, hogy a lokalizáció egyre nagyobb jelentõséget kap a globális világban.

GLOBALIZÁCIÓ



A globalizáció elválaszthatatlan az információs társadalomtól. A globális világban olyan törvényszerûségek mûködnek, amelyek alapjában határozzák meg az információs társadalom életét is.
Az információs társadalom mellett a globalizáció az a szó, amelyet csaknem minden órában hallunk.
Mit értünk globalizáció alatt?

  • a globális melléknévbõl származik, amely a Magyar értelmezõ kéziszótár szerint: "valaminek az egészére, az összességére kiterjedõ".

A globalizáció is valami olyan rendszert jelöl, amely a világ egészére, az itt zajló emberi tevékenységek összességére terjed ki.
Ellenpólusa a lokalizáció, amely a lehetõ legkisebb területen élõ emberi közösségek világainak megnyilvánulása.
Míg a globalizáció a közöset, egységeset jelenti, addig a lokalizáció az eredetit, az egyedit.
Korunk sajátos paradoxona, hogy a lokalizáció egyre nagyobb jelentõséget kap a globális világban.

Manuel Castells - õ az a nemzetközileg elismert tudós, aki összekapcsolta a globalizációt az információs társadalommal, aki bevezette többek között az információs korszak és a hálózati társadalom fogalmát - :

 

  • "Egyik oldalról a gazdaság és az információ globalizálódása, másik oldalról az identitás és a legitimitás lokalizációjának összeadódó ereje olyan roppant nyomást fejt ki, amely alatt még az eddig alapvetõen meghatározó társadalmi intézmények, mint a patriarchalizmus, vagy a nemzetállam, meginogni, sõt összeroppani látszanak."

    Kiss Endre:
  • "A lokalitás lényege az autonómiaszerzés a globális világban és potenciális funkció az eddig szereptelen individuumoknak. (...) új fõszereplõk születnek: a globális világ és a lokális világ."

    A globális információs társadalom chartája:

    2000. július 22-én a G 8 országok közös nyilatkozatot adtak ki a globális információs társadalom stratégiájáról, amely az Okinawai Charta néven vált ismertté.
  • Okinawai Charta
  • Az információs és kommunikációs technológia (IT) egyike a 21. századot formáló legmarkánsabb erõknek.
    Forradalmi hatással van az emberek életére, tanulására, munkájára.
    Hatalmas lehetõségeket rejt magában a kialakuló és fejlõdõ gazdaságok számára.
    A charta határozottan rámutat a digitális szakadék áthidalásának problematikájára, amely bonyolult helyzet elé állítja mind a politikusokat, mind a gazdasági élet szereplõit.
    Közös erõvel kell felszámolni a digitális szakadékot. A G 8-ak által kidolgozott stratégia alapvetõ célja, hogy mindenki számára lehetõvé kell tenni, hogy hozzáférhessen az információs és kommunikációs hálózatokhoz.

     

     


     


     

    Vers a globalizációról


     
    Globalizáció
    Eltûntek az Alföldrõl a kondák.
    Helyükön dübörgõ hondák
    túrnak, s szekér helyett audik
    visznek el kicsiny faludig.

    Birka sincsen. Ne lesd apró kerek
    nyomaikat kint a réten. A brókerek
    golfoznak ott, ha a szent buksz index
    éppen az õ szándékuk szerint tesz.

    Keresnéd a kútágast, de késõn.
    Helyén móbájl bródkaszting sztésön,
    s a hegyében rigó nem csicsereg:
    lelõtték a vadászgató olasz menedzserek.

    A kocsma, hitted, az kiirthatatlan.
    Tévedtél. A helyén piddzahat van,
    s ahogy régen kiült a tornácra,
    úgy ül öregapád most a mekdonáccba.

    Kis falud a tõke kicifrázza.
    A piactér mostmár szitipláza,
    s ahol bólingatott az eperfa lombja:
    erszte bank, erszte bank: ki-ki nyúgalomba!
     
     



     
         


    Források, ajánlók:

     

  • Linkgyûjtemény a globalizációról
  • Kiss Endre - Varga Csaba: A legutolsó utolsó esély. Új valóság és új vízió. Bp. Stratégiakutató Intézet, 2001.
  • Nyíri Kristóf: Castells, The Information Age. = A 21. századi kommunikáció új útjai. Tanulmányok. Szerk.: Nyíri Kristóf. Bp. MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001. 221-253. p.
  •  

     
    inapimag008.jpg