Csupán egy elem marad ki ekkor a szokásos publikáció láncból, ez pedig a peer review, azaz a tudományos bírálat (lektoráció), mely minden esetben megelőzi a papír alapú publikálást.
Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Access Initiative)
Az Open Access Initiative (OAI) nevű program - melyet kicsit magyartalanul Nyílt Hozzáférés Kezdeményezésnek szokás fordítani -, nagy érdeklődést keltett a nemzetközi tudományos életben. Az OAI lényege röviden az, hogy a tudományos kutatások eredményei közkinccsé válhassanak, és mindenki számára elérhetők legyenek.
A kezdeményezést az a paradox helyzet hívta életre, hogy jelenleg az állam által finiszírozott igen költséges naprakész tudományos kutatások és fejlesztések eredményeiröl csak a tudományos folyóiratok tudósítanak megfelelő mélységben és hitelességel, ezeket azonban olyan profitorientált kiadók adják ki, akik természetesen komoly előfizetési összegeket szednek be a különböző tudományos társaságoktól. Az ellentmondás pedig ott feszül, azaz egy államilag finiszírozott kutatás eredményeiért, egy másik államilag fenntartott intézmény (például könyvtár) fizetni kénytelen.
Ezt a paradox helyzetet megoldandó fog össze egyre több tudományos intézmény és egyetem, és a rendszer segítségével ellenőrzött formában kívánják tudományos publikációikat a kutatók elé tárni az internet segítségével. Így ugyanolyan megbízható és még inkább naprakész információhoz juthatnak az érdeklődők. Csupán egy elem marad ki ekkor a szokásos publikáció láncból, ez pedig a peer review, azaz a tudományos bírálat (lektoráció), mely minden esetben megelőzi a papír alapú publikálást. Azonban az intézmények különböző visszacsatloási lehetőségeket igyekeznek így is biztosítani az olvasók felöl.
Egy másik probléma lehet a már nagy nevet szerzett folyóiratokhoz hasonló hírnév és olvasottság elérése. Ennek fő akadálya a mára már berögzült Science Citation Index, amellyel használatával számszerű adatokkal lehetett meghatározni az egyes magfoyóiratokat, azonban az ide be nem került periodikák sokszor jogtalanul háttérbe szorultak, így nehéz dolguk voln a most indulú e-periodikáknak is.
A kezdeményezés nem a tudományos kiadók ellehetetlenítésére jött létre, annak ellenére, hogy a program nem kedvező számukra, csupán a kutatók megfelelő jogait kívánja visszaállítani, és igyekszik gátat vetni annak a szomorú folyamatnak, mely már hosszú évek tapasztalata, hogy a könyvtárak egyre kevesebb folyóiratra tudnak előfizetni, így nem tudják egyik alapfeladatukat naprakészen ellátni. Hiszen a nyílt hozzáférés fogalma magában a könyvtárban ölt testet mind a mai napig.
A mozgalom alapvetöen két ágra bomlik: az egyetemi, intézményi repozitóriumra (dokumentumtárra) és az alternatív e-periodikára. Azaz minden intézmény építene egy saját adatbázist, melyben saját kutatói tudományos eredményeit gyűjtené és dolgozná fel, illetve olyan folyóiartok jelennének meg az interneten, melyek a papír alapúakhoz hasonlóan egy-egy szakterülte éppen aktuális kutatásainak állásáról adnának számot.
Fontos kérdés még a rendszer finanszírozása, hiszen a rendszer fenntartása és az egyes cikkek feldolgozása költségekkel jár. Ez az input oldali finanszírozás segítségével valósul meg, ami annyit jelent, hogy mindig maga a jegyző intézmény fizet a feldolgozásért, így a felhasználó már ingyenesen juthat hozzá. Ennek jelenleg legelterjedtebb fajtája az intézményi tagsági díj. (Magyarországon a Debreceni Egyetem és a SOTE is részesül olyan Soros támogatásban, amely erre a tagsági díjra fordítandó.)
A nyílt elérés első említésre érdemes elődje a Paul Gingsparg által 1991-ben létrehozott arXiv, a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium preprintgyűjteménye, amely önkéntes beküldéssel és szabad hozzáféréssel működik.
A tudományos eredményekhez való nyílt hozzáférés mozgalommá szervezője és ma is egyik koordinálója a Nyílt Archívum Kezdeményezés (Open Archives Initiative). Itt már nem csupán preprint anyagról van szó, hanem már postscriptről is, publikált és még meg nem jelent cikkekről, tudományos traktátusokról, sőt reprintről is. Tevékenységükben jelentős állomás volt a Santa Fe Konvenció, amelyet 1999 októberében Santa Fében szervezett Paul Ginsparg, Rick Luce és Herbert Van de Sompel. Itt állapodtak meg az interoperabilitásról, az archívumok kölcsönös kereshetőségéről.
A hálózati kereshetőség ugyan a távoli hozzáférés alapja, ám egyáltalán nem sine qua nonja repozitórium létesítésének. Az intézmény azzal már szinte „megtette kötelességét”, hogy kidolgozza a tárolás kritériumait, meghatározza a felküldésre engedélyezettek körét (pl. egy egyetem oktatói kara), karbantartja a dokumentumtárat, és a rekordokat minimális metaadatsorral ellátja. Ebben a szereposztásban az intézmény az adatszolgáltató (data provider), az adatszórás már a szolgáltatásellátó (service provider), pl. egy keresőmotor dolga, amely a visszakeresést, adatszórást a metaadatok segítségével elvégzi. Az interoperabilitást a Nyílt Archívum Kezdeményezés metaadatgyűjtő modellje, az OAI Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH) biztosítja. A szabványos, a Dublin Core-ral kompatibilis, legalábbis annak minimális készletét tartalmazó metaadatsor teszi lehetővé a „harvesting” kifejezést magyarul talán jól szemléltető tevékenységet, a globális hálózati tudományos adatbetakarítást.
A Nyílt Archívum Kezdeményezés meggyökereztetéséért való küzdelem újabb mérföldköve volt a Budapesti Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Budapest Open Access Initiative = BOAI), amely ténylegesen egy 2001 decemberében tartott budapesti ülésszakon megfogalmazott, 2002. február 14-én közzétett manifesztum.
A fent említett kérdések részletei és további információk az alábbi linkgyűjtemény linkjei segítségével nyerhetők.
Linkgyűjtemény
Az OAI általában
http://www.openarchives.org/
Az Open Access Initiative hivatalos oldala.
http://www.soros.org/initiatives/information
Open Society Institute and Soros Foundation Network által támogatott kezdeményezések
Budapest Open Access Initiative nyitóoldal: http://www.soros.org/openaccess/
Budapest Open Access Initiative leírás: http://www.soros.org/openaccess/read.shtml
http://www.earlham.edu/~peters/fos/timeline.htm
A nyílt hozzáférés fejlődése egy időskála mentén.
http://www.earlham.edu/~peters/fos/boaifaq.htm#openaccess
Az Earlham College (Richmond) által fenntartott BOAI FAQ, azaz Budapest Open Access Initiative Gyakran Feltett Kérdések.
http://www.arl.org/sparc/index.html?page=h16
A SPARC, a program egyik legnagyobb támogatója egy olyan szövetség, mely minden a kezdeményezés mellett elkötelezett egyetemet, kutatóintézetet, könyvtárat és más egyéb szervezeteket tömörít.
http://www.earlham.edu/~peters/fos/
A SPARC ingyenes szabad hozzáférssel foglalkozó hírlevele
http://www.openarchives.org/news/oaiv2press020614.html
Open Archives Initiative bemtatja a Protocol for Metadata Harvesting 2.0 verziót.
http://www.ukoln.ac.uk/metadata/dcmi-ieee/identifiers/
Segítség a különböző rendszereket használó könyvtáraknak az OAI-hoz való csatlakozáshoz (Dublin Core, IEEE LOM stb.).
http://www.modoai.org/
A projekt célja, hogy létrehozzák a mod_oai Apache szoftver modult, ami hozzáfér különböző tartalmakhoz Apache webszervereken az Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH) segítségével.
http://www.openarchives.org/news/oairightspress030929.html
Az Open Archives Initiative és a Project RoMEO létrehozzák az OAI-rightsot, az OAI-val kapcsolatos jogi kérdések tisztázására.
Az OAI-vel foglalkozó cikkek
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2093&issue_id=66
Bánhegyi Zsolt (MTA Könyvtára) Nyílt Hozzáférés Kezdeményezés (Open Access Initiative). Kitekintés és körkép. című, a TMT-ben megjelent cikkének digitális változata (2003. április 16.)
http://informationr.net/ir/9-2/paper170.html
Björk, Bo-Christer (Swedish School of Economics and Business Administration, Helsinki, Finland): Open access to scientific publications – an analysis of the barriers to change? - abstract (In: Information Research. Vol. 9., No. 2., 2004.)
A fenti cikk fordítása megjkelent a Könyvtári Figyelö 2004. 4. számában, melyet Koltay Tibor tömörített: http://www.ki.oszk.hu/kf/2004/4/bjork.html
http://konyvtar.univet.hu/noctua/2005_9_1.htm#fi
Az OAI-elv rövid összefoglalója.
Az OAI Magyarországon
http://epa.oszk.hu/html/irattar/2003nepa.htm
Nemzeti Elektronikus Periodika Archívum (megvalósíthatósági tanulmány tervezet) 2003. január 27.
http://www.diablo.fantasy.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4968
Már itthon is sor került olyan pályázat kiírására, amely az OAI-hoz csatlakozni kívánó intézményeket segíti.
http://www.nda.hu/
Nemzeti Digitális Adattár (NDA)
az OAI elv: http://www.nda.hu/engine.aspx?page=oai_elv
http://www.einfoszab.hu/
Elektronikus információ-szabadság hivatalos honlapja
általános áttekintő: http://www.einfoszab.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=53&Itemid=43
jogszabályok: http://www.einfoszab.hu/index.php?option=com_content&task=blogsection&id=7&Itemid=46
OAI adatbázisok
http://www.doaj.org/
Directory of Open Access Journals - Szabad Hozzáférésű Folyóiratok Adatbázisa.
Ez a szolgáltatás ingyenes, teljesszövegű, minőségellenőrzött tudományos folyóiratokat gyűjt. Célja, hogy minden nyelvet és témát felöleljen. Jelenleg 2007 folyóiratot tartalmaz az adatbázis, melyből 498 cikkszinten kereshető. Ma az adatbázis 84166 cikket tartalmaz.
http://www.nla.gov.au/digicoll/oai/
Az Ausztrál Nemzeti Könyvtár Digitális Repozitóriuma
http://www.scielo.br/
SciELO (The Scientific Electronic Library Online). A SciELO egy elektronikus könyvtár, melyben a legfontosabb brazil tudományos folyóiratok anyaga elérhető.
http://www.healthinternetwork.org/scipub.php
Health InterNetworköt az ENSZ főtitkára hívta életre, hogy csökkentse a világban lévő egészségügyi egyenlőtlenségeket. Fő célja, hogy az egészségügyi fejlesztések, új technikák és gyógymódok azonnal elérhetők legyen az egész világ kutatói és orvosai számára.
http://www.freemedicaljournals.com/
Különböző ingyenes teljesszövegű orvosi magazinok interternetes adatbázisa.
http://www.publiclibraryofscience.org/
Public Library of Science
