A Creative Commons ("kreatív közvagyon") egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások legálisan felhasználhatnak vagy megoszthatnak egymással.
A Creative Commons hivatalosan 2001-ben indult. A kezdeményezés elindítója és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora, aki a szervezetet azért indította, hogy ezzel is segítse azon célok elérését, melyet a híres Eldred kontra Ashcroft perben képviselt. Az eredeti Creative Commons licenckészletet a szervezet 2002. december 16-án tette közzé.
A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogvédelem (copyright) alá eső művek tulajonosainak, hogy a védett jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét megtartsák. Mindezt változatos licenc és szerződés-formákkal segítik, melyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licencelési formát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogvédelmi törvények problémáinak elkerülése, melyek a tudás megosztását akadályozzák. A Creative Commons nem áll szemben a szerzői jog rendszerével, ellenkezőleg: harmonikusan kiegészíti, sőt magába foglalja azt.
A CC a szerzői jog manapság gyakran háttérbe szoruló feladataira - a szellemi alkotás ösztönzésére és az egyetemes kultúra értékeinek megóvására � összpontosítva kínál alternatív megoldást azon szerzők számára, akik műveik szabadabb terjesztését választják. Az alkotók vagy archívum-gazdák szándéka szerint kapukat nyithat ott, ahol a teljes körű automatikus szerzői jogi védelem nehezítené az információ gyorsabb terjedését, a korábbi szellemi értékekre épülő kreativitást és a múltban keletkezett, archív kulturális termékekhez való hozzáférést.
A webet böngészve egyre gyakrabban találkozhatunk a Creative Commons logójával, különböző írások, fotók, filmek és zenék mellett, amely e művek a szabadabb felhasználását engedélyezi. A kezdeményezés mára nemzetközi mozgalommá nőtt, néhány év alatt több mint harminc ország csatlakozott hozzá.
Magyarország 2005. október 15-én, a Creative Commons honosított, magyar nyelvű licenceinek közzétételével csatlakozott hivatalosan e nemzetközi kezdeményezéshez. A magyar honosítási projekt civil kezdeményezés eredménye, hivatalos indulását az új médiával, az alkotások megőrzésével, megosztásával foglalkozó és a szerzői jogok kezelésének új útjait kereső kutatók, szakemberek és jogászok önkéntes csapata több mint egy éves munkával készítette elő.
A Creative Commons licencei négy feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek:
Attribution (by) - szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de csak az eredeti szerző nevének (esetleg nickjének) megadásával
Noncommercial (nc) - szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de kizárólag nem kereskedelmi célokra
No Derivative Works (nd, NoDerivs) - szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható
Share Alike (sa) - szabadon módosítható, és felhasználható más művekben, de azok ugyanazon licenc alatt kell megjelenjenek, mint az eredeti
E négy feltétel összesen tizenhat kombinációt adna ki, de csak tizenegy Creative Commons-licenc létezik. Az öt hiányzó licenc közül az egyik a semmilyen feltételt nem tartalmazó: ez a public domainnek (közkincs) felel meg; a további négy pedig az, amelyekben az nd és az sa együtt szerepelne - ezek kölcsönösen kizárják egymást.
Az alábbi linkgyűjtemény cikkeket, véleményeket, riportokat tartalmaz a témával kapcsolatban.
Kreatív kommonisták és a kiberjog Elvise
Creative Commons Magyarországon
A zeneiparnál lobbizik a Creative Commons elnöke
Creative Commons szerzői jogok
Creative Commons bemutatása képregényben
Forradalmasíthatja a védett tartalmak terjesztését a Creative Commons-licenc
Szabad licencet kapnak az [origo] egyes cikkei
"Tisztelem a kopirájtanarchistákat, de nem értek egyet velük"
Szerzői jogi forradalom: nálunk is közkinccsé tehető a kreativitás
Szerzői jog vagy Creative Commons
Creativ Commons: nem a techno-anarchizmusra és a vak copyright-fundamentalizmusra
Szabad kultúra (Creative Commons)
Jogok az alkotások kreatív felhasználására - az interjú teljes szövege
