A közösségi szoftverek és hálózatok lehetõvé teszik az embereknek, hogy megtalálják egymást az interneten, információt szerezzenek és osszanak meg, vagy hogy fenntartsák már meglévõ kapcsolataikat. Sok pártoló, aki ezeket az eszközöket használja, úgy hiszi, hogy ezek a közösségi szoftverek valódi közösségeket teremtenek. Ezek a szoftverek inkább képzelhetõk el úgy, mint viták sorozata vagy elképzelések, mint bármi más listája az eszközöknek. Ha a közösségi szoftvereket szélesebb értelemben vesszük, sok olyan régebbi média van; például a postázási listák (mailing list) és a usenet-ek, amelyet közösséginek minõsítenek.
Vannak, akik állítják, hogy a közösségi szoftver kifejezést nem úgy kell használni, hogy csak egyfajta szoftverre utaljon, hanem sokkal inkább kettõre vagy többre a computerek kommunikációjában, amely majd egy közösségi formációt eredményez. Ebbõl a szempontból az emberek online közösségeket alkotnak, kombinálva az egy-egy kapcsolatot (email vagy azonnali üzenetek) azzal, hogy egy-többel áll szemben (web, blog) valamint, hogy többen-többel állnak szemben (wiki-k).
- A közösségi hálózatok rövid története
A közösségi hálózatok kilátásai már jelenvoltak a közvetítõ szolgáltatásokban, mint a Match vagy a Classmates. Maga a fogalom az interneten elõször a ’90-es évek végén tûnt fel, olyan szolgáltatásokkal, mint a FireFly, eGroups, OneList, ICQ, és Evite, amelyek lehetõvé tették az emberek csoportjainak, hogy koordinálják tevékenységeiket. A Friendster megjelenéséig (2003), a közösségi szoftverek nem váltak valódi fõárammá. A Friendster után nem sokkal megérkezett a közösségi hálózatok egy új hulláma, amelyek befogadták a kisvilág-teóriát. Így születtek meg olyan szolgáltatások, mint a Tribe, Orput, LinkedIn és a Spoke, amelyek lehetõvé tették a felhasználóknak, hogy jobban megszervezzék és kiterjesszék a szabadidõs és üzleti hálózatokat. A közösségi szoftver oldalak tulajdonképpen osztódással szaporodtak az elmúlt év során, aktuális számadat valójában nincs, de a wikipédia állítása szerint már legalább 200 közösségi hálózat van és minden nap feltûnik egy újabb. A szolgáltatások némelyike a tinédzserekre specializálódik, mások egyéni szakmákat céloznak meg, néhány pedig az üzleti élet illetve a felsõoktatási képzés területeivel foglalkozik.2 A közösségi hálózatok tulajdonképpen abból az igénybõl alakultak ki, hogy összekösse az embereket, nagyon sok embert, mint valami nagynak a részese. - A közösségi szoftverek és hálózatok tendenciája
Az emberek meg fogják unni, a hatalmas és generikus témákat és azok felé a célcsoportot célzó vagy vertikális közösségi szoftverek felé fognak mozogni, amelyek a kedvteléseiket és érdeklõdésüket szolgálják ki. Közösségi érdeklõdésû oldalak fognak létrejönni, olyanok mint például a kedvencekkel, könyvekkel, zenékkel, autókkal, vásárlással vagy utazással kapcsolatosak. - Szabályok, szabványok
Azért kellenek a közösségi szoftvereknek szabványok, mert ugyanaz a felhasználó alkalmazhat több programot is különbözõ célokra. A fontos az, hogy a felhasználó mindegyiket tudja használni. Az igényünk tulajdonképpen az, hogy a szoftvereknek legyenek különbözõ, egyéniesítõ jellemzõik, amelyekkel felhívják a figyelmünket, de legyen egy azonos logikája a rendszereknek (átláthatóság, átjárhatóság), hogy minden felhasználó kezelni tudja õket. - „Típusok, szolgáltatások”
- Blogok és Weblogok. A blog rövid formája a webes naplónak, egy egyén személyes naplójának. A blogoknak sokféle jelentése van a különbözõ felhasználóktól függõen. Lehet egyszerûen „online napló”, de könnyen kezelhetõ, frissíthetõ személyi weboldal is. Azontúl, hogy a blogok egyszerû honlapok, vagy netes naplók, a blogok képesek beszélgetõ fórumokat is teremteni. A blogokhoz tartozik egy „blogroll”, linklista is, ami jelzi közösségi kapcsolatainkat is. Összegezve a blogok lekötik az olvasókat és egy virtuális közösséget építenek egy meghatározott személy vagy érdeklõdési terület köré. Ilyen a Slashdot, Livefousnal, Blogspot.
- BLOGOPOLY
- Wikik. A wiki egy weboldal, amit könnyû szerkeszteni és bárki által szerkeszthetõ, megváltoztathatnak vagy törölhetnek egy szöveget. Ilyen például a Portland Pattern Repository wiki, a MeatballWiki, a CommunityWiki, Wikipédia, Wiktionary, a StudentWiki és a Wikisource.
- LinkedIn. Ez egy elég nagy forrása a tehetséges, hasonlógondolkodású és társadalmi felelõsségérzettel rendelkezõ embereknek, amelyen munkalehetõségeket, megbízási szerzõdéseket, üzleteket „hálózatolhatunk”, vagy megbeszéléseket folytathatunk.
- CollectiveX. Ez egy olyan közösségi termék, amely megfelel egy különleges érdeklõdésû felhasználói csoportnak vagy bármely más emberek olyan csoportjának, akik hasónlóan gondolkodnak, esetleg azonos céljaik vannak. A CollectiveX bizonyos csoport együttmûködési jellemzõket kombinál, ami magában foglalja a csoportos e-maileket, az osztott tervezést, a fájlmegosztást és tömeges e-mail szolgáltatást is. Ez különbözteti meg más hálózatoktól.
- People Aggregator. Ez egy meta közösségi hálózati rendszer (Ez egy nyílt rendszer). Ez azt jelenti, hogy képes arra, hogy összekapcsoljon különbözõ hálózati rendszereket. Egyik fontos jellemzõje az Identity Hub (azonosító központ), amin keresztül valaki bejelentkezhet más rendszerekbe is. Másik jellemzõje, hogy ezen keresztül adatokat lehet küldeni és fogadni, viszonylag könnyen.
- Wetpaint. Ez lehetõvé teszi, hogy ingyenes website-ot alkossunk a wikitechnológiával. Maga a Webpaint úgy jellemzi magát, mint a Wikik, a Blogok és a közösségi hálózatok kombinációja. A Webpaint arra bátorítja az embereket, hogy hozzanak létre téma köré csoportosult oldalakat. (A WikiFido például kutyákkal kapcsolatos)
- Multiply. Ez a szolgáltatás azoknak kedvez, akiknek tetszik, hogy megosszák az életüket, de annak nem minden részletét másokkal. Így az teszi ezt a szolgáltatást a legvonzóbbá, hogy a személyesség és a felhasználói kontroll egyszerre valósul meg.
- Imeem. Az Imeem ötvözi a tartalmi böngészést a közösségi hálózatokkal (Tehát képes arra, hogy dinamikus és valósidejû közösségi hálózatot alkosson), valamint képes arra, hogy megossza a média termékek minden típusát (blog, fotó, audió és videó).
Érdekesség: A Vista lehet az utolsó a Windowsok sorában
2006. október 16. 15:28, Hétfõ, Gyurkity Péter
„A gyors változások, a webalapú szolgáltatások terjedése miatt a Vista lehet az utolsó hagyományos operációs rendszer a Windows családban. A Microsoft több területre figyel és igyekszik megnyerni a vásárlókat. Steve Ballmer a New York Times munkatársainak adott hosszabb interjúban beszélt a cég elképzeléseirõl, az ágazatban végbemenõ változások által gyakorolt hatásokról, illetve a várható kihívásokról. Nem vitatja, hogy a webszolgáltatások gyors terjedése miatt a Vista lehet az utolsó a sorban, de szerinte a folyamat egyes részei eltérõ ütemben zajlanak le, az operációs rendszerek tovább húzhatják.
A vezérigazgató a Vista kapcsán a legnagyobb tanulságnak azt nevezte, hogy nem hajthatják végre egyszerre a fejlesztést és az integrálást. Eleinte úgy képzelték, hogy a Windows minden egyes részletét újraírják, a fájlrendszertõl kezdve a kezelõfelületig, de be kellett látniuk, hogy ez nem megy. A jövõt illetõen egyetértett azzal, hogy a legtöbb szoftver az interneten keresztül terjed majd, és ez alól senki nem vonhatja ki magát. Ez egyben a fejlesztés felgyorsulását is eredményezheti, de a legnagyobb projekteket nem lehet elkapkodni. Példaként említi a Google keresõmotorját, amelyet szintén nem módosítgatnak havonta.
Az interjúból kivehetõ, hogy véleménye szerint a Windows is ezen alapok közé tartozik, már csak azért is, mert operációs rendszerként a hardverrel együtt érkezik, annak állandó társa. Nem válaszolt konkrétan arra a kérdésre, hogy a Vista az utolsó lesz-e a sorban, de elképzelhetõ, hogy a webszolgáltatások és maga az internet terjedése miatt ez az utolsó Windows, amelyet a hagyományos módon fejlesztenek, terjesztenek és alkalmaznak. A jövõ az internetes közösségeké - lásd MySpace, YouTube, stb. - de arra még csak ködös elképzelések születtek, hogy ez milyen módon befolyásolja majd a szoftverfejlesztést és -alkalmazást. A Live szolgáltatások egyértelmûen a zászlóshajó szerepét töltik be ezen a területen és ez a konzoloktól kezdve a televízióig és videózásig minden területen érezteti majd hatását - versenyezve a többi cég hasonló kezdeményezéseivel.
A cégrõl kialakított vásárlói véleményekkel kapcsolatban Ballmer bizakodó, ám kiemeli, hogy minden egyes alkalommal bizonyítaniuk kell. Az új fejlesztéseknél fontos szerepet játszik a név: az Xbox esetében például sokan ragaszkodtak a Microsoft, illetve a Windows szavak kiemeléséhez, ám végül mégis másként döntöttek - nagyon helyesen a vezérigazgató szerint, mert ezen a területen is alkalmazkodniuk kellett az igényekhez.
Közösségi hálózatok:
Összefoglaló Csányi Gábor és Szendrõi Balázs: Szociális hálózatok c. munkája alapján
- Szociológia és hálózatelmélet
Többek között a szociológia tudománya foglalkozik kapcsolatrendszereink feltérképezésével. Napjainkban feltámadt az igény az interneten alkotott szociális hálózatok feltérképezésére is. Tehát a kérdés az, hogy milyen általános törvényszerûségek hozzák létre, határozzák meg ezt a szociális erõteret. Megadható- e kapcsolattípusok egy olyan listája és statisztikus eloszlása, ami alapján azt állíthatjuk, hogy nagyjából megragadtuk a szociális hálózat egészét, azaz tudjuk-e jól modellezni a szociális hálózatot? Ehhez a legjobb, ha explicit modelleket alkalmaz a szociológia, megpróbálja feltárni a modellhálózatok egyszerû, könnyen leírható szabályszerûségeit. Ha szabályszerûséget kívánunk felfedezni, nyilván egyszerûsítésrõl is szó lesz, ami pedig magában hordozza a predikció lehetõségét. Ha egy modell elég egyszerû ahhoz, hogy ne veszítse érvényét új helyzetekben, akkor más vizsgálatok eredményeit is lehet alkalmazni más, eddig még nem vizsgált rendszerekre. Itt tulajdonképpen egy finom egyensúlyról van szó: minél egyszerûbb egy modell, annál többféle helyzetben használható, de ugyanakkor annál pontatlanabbul, annál elnagyoltabban írja le a vizsgált rendszert. - A hálózattudomány fogalmai
A hálózattudomány vizsgálatának kezdete Leonhard Euler német matematikus nevéhez fûzõdik, aki lakóhelyét, Königsberg városát szerette volna bebarangolni úgy, hogy mind a hét hídon pontosan egyszer menjen át. Königsberg különbözõ városrészeit pontokkal, azokat összekötõ hidakat szakaszokkal ábrázolta, s így a tudománytörténet elsõ absztrakt hálózatához jutott. Meggyõzõdött arról, hogy a kívánt út nem létezik; ugyanakkor általánosan is megválaszolta azt a kérdést, hogy milyen hálózatok esetében lehetséges az ilyen bejárás (amelyet azóta Euler-bejárásnak nevezünk).
Társadalmi hálókról beszélünk, ha egy adott társadalmi csoport vagy réteg szereplõit tekintjük a hálózat pontjainak, és két pontot éllel (szakasszal) kötünk össze, amennyiben a két szereplõ között fennáll egy általunk fontosnak tartott kapcsolat. Például egy ismeretségi háló pontjai egyes emberek, élei pedig két ember ismeretségét reprezentálják (Ez nem túl hû valóságábrázolás). Egy ismeretség ugyanis lehet erõs vagy gyenge, idõszakos vagy hosszantartó, kölcsönös vagy egyirányú, egyenlõk közötti vagy alárendelt viszonyon alapuló és így tovább. Egyik megoldás a bonyolultabb lehetõségek leírására, hogy irányított, súlyozott hálót használunk, amelyben minden élnek iránya van, és számokat, ún. súlyokat is rendelünk hozzájuk attól függõen, hogy az adott kapcsolat mennyire játszik fontos szerepet a hálózatban. További probléma, hogy a társadalmi kapcsolatok ritkán jellemezhetõk konkrét számokkal. Ilyenkor szerencsésebb lehet néhány különbözõ kapcsolatfajtával (erõs, alkalmi) modellezni a vizsgált rendszert. Egy bonyolultabb hálózatnál különbözõ szereplõket szeretnénk megkülönböztetni; például a heteroszexuális kapcsolatok hálójában egy él csak férfi és nõ között húzódhat.
A pont - él hálózatoknál, fontos kérdés lehet, ha A és B két pontja hálózatunknak, hány, élen keresztül érhetünk el A-ból B-be? Egy buliban például fontos kérdés lehet a következõ: „Nem ismersz véletlenül valakit, akin keresztül megismerkedhetnék azzal a jóképû férfival/csinos nõvel?” – de egy vállalati kapcsolatrendszerben is nagyon fontos az, hogy ki hány „lépésre” (kézfogásra) van a vezérigazgatótól. A konkrét hálózat ismeretében könnyen megválaszolható, és eredményül egy konkrét számot kapunk. Érdekesebb jellemzõ mekkora a szám átlagosan, azaz A-t és B-t véletlenszerûen választva körülbelül mekkora eredményt kapunk, vagy maximálisan, azaz mekkora a lehetõ legnagyobb távolság. Nagy, bonyolult hálózatok jellemzésére az elõbbi átlagos távolság alkalmasabb, a szaknyelvben ez a „kis világ jelenség”.Érdekesség: Milgram, amerikai szociológus 1970-es évekbeli kísérletsorozatában különféle csomagokat kellett véletlenszerûen kiválasztott embereknek személyes kapcsolatokon keresztül eljuttatni egy ismeretlen címzetthez. Eredményként azt a következtetést vonta le, hogy az Egyesült Államok több százmilliós lakossága kis világot alkot, hiszen a sikeresen célba ért csomagok átlagosan hat közvetítõ kézen mentek keresztül. Watts és munkatársai hasonló eredményre jutottak email segítségével végzett kísérletükben. De ezeket az eredményeket óvatosan kell kezelni. Mindkét kísérletben (Wattséknál dokumentáltan) a résztvevõk legnagyobb része a társadalom fehér, középosztálybeli részébõl került ki, és így e kísérletek semmit sem mondanak hátrányos helyzetû, szegregációban élõ emberek csoportjairól. Az elindított csomagok, illetve email-láncok nagyon nagy része (Wattsék esetében több mint 90%-a) sohasem ért célba, tehát tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a kísérletek inkább azt igazolják, hogy a társadalomnak még ez a része is erõsen fragmentált, darabjai között nagyon kicsi az átjárás.
A nagyméretû hálózatok egy másik fontos jellemzõje a különbözõ szereplõk kapcsolatainak száma és ezen számok eloszlása. Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy mekkora annak az esélye, hogy egy adott szereplõnek 1, 20, 200 vagy akár 1003 kapcsolata legyen. Végül kiderül, hogy a kapcsolatok számának eloszlása, a fokszám-eloszlás jellemzõ a különbözõ hálózatokra és hálózatfajtákra, és ennek tanulmányozásával közelebb kerülhetünk a hálózatot létrehozó folyamatok megértéséhez. Vannak egyenletes eloszlású hálók, ahol a fokszámok nem térnek el nagymértékben egy átlagos értéktõl, mindenki nagyjából ugyanannyi kapcsolattal rendelkezik. És vannak szélsõséges fokszám-eloszlású hálók, melyekben az átlagosnál jóval több (õk a hubok – hálózati központok), illetve kevesebb kapcsolattal rendelkezõ szereplõket is szép számmal találunk. Ezek globális jellemzõk, melyeket akkor tudunk meghatározni, ha az egész hálózatot ismerjük. De a „hálók lokális” mintái is fontos információt hordoznak. Ezek háromszög vagy triád hálózatok, amelynek A, B és C szereplõi között minden lehetséges élt tartalmaz a hálónk, azaz A ismeri B-t és C-t, akik továbbá ismerik egymást is.Érdekesség: Az emberi kapcsolatok hálója tele van háromszögekkel, „papa-mama-gyerek”, „férj-feleség-házibarát” vagy „fõnök-helyettes-beosztott” . klasszikus „szerelmi háromszög” egy speciális minta: A és B mindketten szerelmesek C-be (két irányított él csillag; ezt akkor kapjuk, ha egy A aktornak sok más aktorral, B-vel, C-vel, D-vel stb. van kapcsolata, akik egymáshoz viszont nem nagyon kapcsolódnak
A lokális és globális tulajdonságok között félúton találjuk a hálózatok egyik legegyszerûbb, de egyben legtitokzatosabb és talán legnehezebben tanulmányozható aspektusát: a csoportokat (clusterek), kupacokat. Emberi kapcsolataink gyakran alakulnak ki társaságokban, ahol egyszerre számos ember teremt egymással kapcsolatot: ilyenek például a munkahelyi, iskolai, sportklubban kötött kapcsolatok. Kupacok között hidak vannak. Híd például két különbözõ munkahelyen dolgozó ember barátsága. Felmerül a kérdés, hogy egy hosszú idõ alatt kialakuló hálóban rekonstruálhatók-e ezek a közösségekre valló kupacok, találunk-e egyáltalán közösségeket? Elképzelhetõ, hogy a különbözõ közösségek olyannyira átfedik egymást, hogy egy sûrûn szövött társadalmi hálózatot már egyáltalán nem lehetséges közösségek összességeként felfogni. Bizonyos hálókban azonban, például e-mail és internetes hírcsoport-hálózatokban sikerrel találtak ilyen kupacokat, amelyeket gyakran azonosítani is lehet, mint közös érdeklõdésû, lakhelyû vagy foglalkozású emberek közösségeit. - Hálózatok modellezése
A modern hálózatkutatás célja, hogy feltárja a hálózatok egyszerû, könnyen leírható szabályszerûségeit, és ezek alapján rendszerezze a társadalomban elõforduló hálózatokat. Módszere a hálózat kialakulásának modellezése: bizonyos egyszerû szabályok felhasználásával generálunk egy mintahálózatot, amelyet összehasonlítunk a megérteni kívánt társadalmi hálózattal. Amennyiben az eredeti és a mintahálózat sok tulajdonsága megegyezik, feltételezhetõ hogy az alkalmazott hálózatépítési szabályok valamilyen formában szerepet játszanak a megfigyelt társadalmi háló kialakulásában is. A legegyszerûbb modell, a rácsháló.
Rácsháló. Az aktorok egy rács pontjaiban helyezkednek el, és a kapcsolatok a rács egyenesei mentén feszülnek. Egy ilyen hálózat nem kis világ: miután mindenki csak szomszédjait ismeri, egy nagyméretû „rácsvárosban” az ismeretségi távolságok átlagosan elég „nagyok” lesznek.
E kupacok létrejöhetnek például az ún. szociálisidentitás-vektor figyelembevételével: a társadalom különbözõ aktoraihoz rendelhetünk identitásukat kifejezõ értékeket (például vagyoni helyzet, etnikai hovatartozás, nem, iskolázottság stb.). A szociológiában jól ismert jelenség, hogy szociális kapcsolatok nagyobb eséllyel alakulnak ki hasonló identitásvektorral rendelkezõ aktorok között. Ezek kisvilág-hálót hoznak létre, újdonságuk, hogy az aktorok viszonylag könnyen meg is találhatják a rövid utakat egymás között, kizárólag a lokálisan rendelkezésükre álló információk alapján. - Hálózatok a gazdaságban
Speciális kategóriáját alkotják a hálózatoknak a gazdasági és kereskedelmi hálózatok. A szereplõk lehetnek emberek, emberek kis közösségei (falvak, települések), de akár nagyvállalatok vagy államok is. Elõnyük, hogy levelekben, szerzõdésekben, iratokban gyakran jól dokumentáltak, s így rendszerük könnyebben tanulmányozható. Törzsi társadalmak, korai rendszerek. Például a csendes-óceáni Tobriand-szigetek termékcsere-hálózata, melyet Malinowski, lengyel származású antropológus írt le nagy részletességgel az 1910-es években
Kölcsönösségi rendszer: A Pápua Új-Guineától keletre esõ Tobriand-szigetek Kula-kereskedelme Malinowski után; modellje: a rácshálóhoz hasonló gyûrûháló. Ebben a hálóban a szigetek hozzávetõlegesen egy gyûrû mentén helyezkednek el, és a kapcsolatok szomszédok között feszülnek. Ez a hálózat nem alkot kis világot, hiányoznak belõle a távoli pontok közötti kapcsolatok. Az ilyen közösségek gazdasági kapcsolatait a kölcsönösség (reciprocitás) jellemezi.Érdekesség: Polányi Károly, magyar származású gazdaságtörténész 3 féle vagyonbeszerzési/elosztási rendszert állapított meg: 1. kölcsönösségi rendszer, 2. újraelosztási rendszer (redisztribúció – hierarchia, központosítás; a centrumból az áruk újraelosztása, csillagminta modell. Például a korai mezopotámiai városállamok templomalapú rendszere, melyben a termény és áru a templombirtokon gyûlt össze, ahol pontos nyilvántartásba került, majd a templomon keresztül jutott el a lakossághoz, 4. ábra), 3. piacalapú kereskedelem (Önálló aktorok, profitszerzés céljából kereskednek. Ez bonyolult struktúrájú kisvilág-hálót alkot. A modern államok kereskedelmi hálózatára jellemzõ.)
Itt jelennek meg a hubok is. Kialakulásukban szerepet játszik a globalizáció. Az „újonnan érkezõ” aktorok feltehetõen gyakran kapcsolódnak tõkeerõs, már korábban is nagyszámú kereskedelmi kapcsolattal rendelkezõ „régi kereskedõállamokhoz”. Ezt nevezzük Price–Barabási–Albert-mechanizmusnak, amelynek következtében a huboknak a szerepe spontán módon tovább erõsödik.Érdekesség:Price–Barabási–Albert-modellben az attribútum maga a kapcsolatok száma: népszerû, sok kapcsolattal rendelkezõ emberek könnyebben kötnek új – bár vélhetõen felületes – kapcsolatokat, így valamely mértékben ez a mechanizmus valóban szerepet játszhat a szociális hálók struktúrájának kialakulásában.
- A legújabb közösségi hálózatokról
Vallási YouTube-klónok:
forrás:2007. 04. 04. 11: 00
A YouTube-klónok új csoportját alkotják a vallási alapindíttatásból készült mutációk. Az utóbbi idõben a keresztény tematikában gondolkodó GodTube, valamint az iszlámra fokuszáló IslamTube hökkentette meg leginkább a bloggereket. Hasonló jelenségnek lehettünk tanúi nemrégiben, mikor híre ment, hogy elindult a Wikipedia-klón Conservapedia.
Érdekesség: (Anarki cikke alapján 2007. 04. 04. 11: 00 )
Történelmi jelentõségû, bár kérdéses kimenetelû vállalkozásba kezdett a Wired magazin: egy nonprofit céggel, a NewAssignmenttel együtt a netezõkkel írat cikket a közösségi újságírásról. A cikk elkészítésében bárki részt vehet, akinek van kedve hozzá, de a munkát profi szerkesztõ fogja össze, és a magazinban megjelenõ cikket hivatásos újságíró nézi majd át, mielõtt a nyomdába menne. Az AssignmentZero nevû projekt kitalálója, Jay Rosen, aki a New York Egyetemen tanít újságírást, "pro-am"-nek (profi-amatõr) nevezi a vállalkozást - a koncepció tehát alapvetõen eltér azokétól a wiki-szájtokétól, amelyek az anyaggyûjtést, az írást és a szerkesztést teljes egészében a nagyközönségre hagyják úgy, mint ahogy azt a Wikipedia teszi. Magát a módszert Rosenék az outsourcing (kihelyezés) analógiájára crowdsourcingnak (kb. a tömegre bízás) hívják, és nem sok különbözteti meg a kollektív netes alkotások többségétõl, legfeljebb a szakmai kontroll aránya nagyobb itt, mint máshol. A vállalkozás hátránya Rosen szerint az AssignmentZero bemutatásában, hogy az internet révén "a korábban olvasóknak nevezett emberek" rájöttek, micsoda információtömeg van a birtokukban. Rosen arra számít, hogy a nyílt szerkesztési elvek elõnyei felülírják a hátrányokat, többek között az online közösségeket bomlasztó trollokat, az õrülteket, a szpemmereket, a szabotõröket és a rendszerbe beömlõ szemetet. A Wired és a NewAssignment nem fizet a közremûködõ amatõröknek, így õk legfeljebb arra számíthatnak, hogy a szerzõk között feltûnik a nevük, de még az sem biztos. A pro-am projekt profi részlege viszont kap fizetést. Másik probléma, ami a potenciális munkatársakat máris zavarja, hogy csak az készíthet interjút a készülõ cikkhez, akit a fõszerkesztõ kijelöl. Magyarországon 2005-ben indult a Magyar Virtus, ami egy kollektíven szerkesztett portál és azóta is nagyszerû írásokat közöl a politika, a gazdaság és a kultúra világából.
A témához tartozó linkek:
Az órához tartozó oldal
Érdemes elolvasni; a deliciousról 1.
Érdemes elolvasni; a deliciousról 2.
