krono.inaplo.hu

Tags: szerzői jog

Hiba lenne abból kiindulni, hogy választani kell a szerzõi jogrend feletti teljes ellenõrzés és az anarchia között és harmadik lehetõség nincsen. A valóságban elképzelhetõk a két szélsõség közé esõ megoldások, még ha a jelenlegi tendenciák mást is mutatnak. A jelenlegi jogrend oda vezet, hogy az internethasználók jelentõs része automatikusan bûnössé válik, mert az elsõ három kategóriába esõ letöltéseket is csinál.

I. Mire jó a Copyright?

I. 1. Az internet és az olvasás joga.

2005-ben egy adminisztratív tévedés folytán a kanadai Coquitlamban tizennégy rajongó három nappal a hivatalos megjelenés elott jutott hozzá a "Harry Potter és a félvéru herceg" címu könyvhöz. Ezen eseményt óriási "cirkusz" követett, és a kiadó, a Raincoast Book felszólítására Brit Kolumbia Legfelsobb Bírósága kimondta: a vásárlóknak hivatalos megjelenés elott nincs joguk elolvasni a muvet. Mára a szerzoi jogok minden korábbinál több területre terjednek ki, méghozzá amiatt az internet miatt, ami immár nem csak a fájlcserélokre van hatással, hanem az ú. n. nyugati demokrácia minden állampolgárára. Idáig eljutva érdemes azt is feltételezni, hogy az internet képes nem csupán elomozdítani, de elfojtani is a szabad véleménynyilvánítást, - vagy éppen teljes kontrollt biztosítani a tulajdonosoknak jogaik gyakorlása felett. Lawrence Lessig szerint a szabályozásnak négy alapveto formája létezik, melyek kölcsönösen hatnak egymásra:

1. jogi szabályozás ( pl. valakit pénz-, vagy börtönbüntetésre ítélnek azért, mert elérhetové tett egy filmet az interneten ), 

2. norma (bizonyos viselkedési szabályokat betartunk, még akkor is, ha nem büntetnek meg érte), 

3. piac 

4. architektúra (egy infrastrukturális vívmány -vasút, internet stb.- mennyire befolyásolja a közösségi kapcsolatok kialakulását).

Lessig szerint az architektúra vált legmeghatározóbbá az utóbbi idoben, és a jog olyan mértékben támogatja az architektúrában rejlo lehetoségeket, mint még soha. 

Az alábbi táblázat a szerzoi jogrend, a copyright alakulását mutatja be a történelem során. 

Ez a tendencia hosszú távon a legrosszabb (bár nem biztos, hogy legvalószínubb) estben azt is eredményezheti, hogy a muvészet ugyanúgy föld alá kényszerül, mint pl. a SZU-ban, csak éppen most nem politikai okokból, hanem a szerzoi jogrend (copyright) miatt. 

A Harry Potter esetében a kiadó nemcsak azt akarta elérni, hogy senki se ismerhesse meg a történetnek még csak részleteit sem a hivatalos megjelenés elott, de azt is el akarta érni, hogy a médiában kizárólag az o általuk jóváhagyott beszámolók jelenhessenek meg, illetve az ügyben érintettek legyenek kötelesek beszámolni arról, hogy kivel és mikor beszéltek a könyvrol, de erre már a bíróság sem volt hajlandó.

Egyébként a könyv teljes kínai fordítása alig egy nappal megjelenése után letöltheto volt az internetrol. Kína egyébként nem csak internetes ellenorzés, de szerzoi-jogsértések terén is világelsonek számít. Jay Berman a Federation of Phonographic Industry vezetoje szerint a világ egyre inkább a "kínai modellt" követi. Ez persze felveti a kérdést, hogy rosszabb lenne-e, mint a mostani helyzet? Válasz: attól függ kinek (a nagy zenei cégeknek biztosan). Viszont azt sem szabad elfeledni, hogy a szerzoi jog fogalma (mint korábban a történelem során) most is változhat.

A MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) egy közleményében úgy fogalmaz : "aki fájlcserében vesz részt, és nem saját alkotásait osztja meg másokkal, az jogsértést követ el". Azonban a helyzet ennél lényegesen bonyolultabb.

Lessig például négyféle letöltést különböztet meg, saját termékek közzétételén túl : 

1. egy jelenlegi CD-t (zenét, filmet stb.) teszünk mindenki számára elérhetové, 

2. mintákat osztunk meg, hogy a többiek kockázat nélkül eldönthessék, hogy érdekli-e oket a termék, és megvegyék-e, vagy sem,

3. olyan tartalmakhoz férünk hozzá, melyek szerzoi jogrend szerint védettek, a valóságban azonban nem lehet beszerezni (akár évtizedek óta)

4. a tartalmakat szerzojük kimondottan azért tette hozzáférhetové az interneten, hogy mások letöltsék (promóció)

Az 1. kategória Lessig szerint is jogsérto, és buntetést érdemel, a 4. kategóriával akkor sincs baj, ha a MAHASZ errol az eshetoségrol elfeledkezett. A 2. és 3. kategória már kevésbé egyértelmu, mint az elozo ketto. A szerzoi jogrend, a copyright fogalmát a nyomdatechnika hívta életre, és az internet megjelenése ugyanolyan hatással volt reá, mint Guttenberg találmánya.

Ugyan a "kínai modell" elfogadhatatlan jogi szempontból, ugyanis ellentétes az ország szerzoi jogrend szabályozásával, még elképzelheto olyan megoldás is, ahol legalizálják a szabad másolást. Hiba lenne abból kiindulni, hogy választani kell a szerzoi jogrend feletti teljes ellenorzés és az anarchia között és harmadik lehetoség nincsen. A valóságban elképzelhetok a két szélsoség közé eso megoldások, még ha a jelenlegi tendenciák mást is mutatnak. A jelenlegi jogrend oda vezet, hogy az internethasználók jelentos része automatikusan bunössé válik, mert az elso három kategóriába eso letöltéseket is csinál

A BSA 1996-os kampányában ez állt: "bilincs mindenkinek, aki ezt a floppyt -ekkor még a mágneses adathordozó dominált- lemásolja". Ez a kampány nagyon is direkt módon hívja fel a figyelmet a jogi felelosségre vonhatóságra. 2002-ben a BSA Magyarország bilincs képének felhasználása ellen emelve kifogást, mind Rogán Antal (Fidesz) az Országgyulés Informatikai és Távközlési Bizottságának elnöke, mind Mécs Imre (SZDSZ) bizottsági tag durvának találta ezt a kampányt.

"A fonök tárgyaláson van és nem jön vissza... ...mert a vállaltnál illegális szoftvereket használtak"- mivel a vállalatvezeto egy személyben felel mindenért, illegális szoftverhasználóként is o vonható felelosségre. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy legtöbbször a szomszéd, vagy az elküldött dolgozó tesz feljelentést. A BSA olyan "forró vonalat" is üzemeltet web oldalán, ahol névtelenül lehet feljelentést tenni szoftverkalózkodás miatt.

Viszont a nyílt forráskódú szoftver (pl. GNU/Linux) nemcsak jogszeru alternatíva, de rendszerint legalább olyan jó minoségu is.

http://galantai.inno.bme.hu/copyright/szoftverek.html

 Zene és film 

A Copyright felirattal ellátott termékek (zene, film) engedély nélküli másolásáért az FBI vizsgálatot követoen akár 5 év börtön és/vagy 250 ezer dollár pénzbírság is kiszabható.

Az USA legnagyobb zeneipari cégeit tömöríto szervezet a RIAA (Recording Industry Association of America) ellen irányuló karikatúra szerint az illegális MP3 letöltésekkel a kommunizmust töltöd le. A "komcsizáson" alapuló vádaskodás nem ritka az Egyesült Államokban, Bill Gates a modern kor kommunistáiként kezelte a szerzoi jog ellen fellépoket.

A "piracyisacrime.com" kampánya: az illegális kiadványokból a terroristák szereznek pénzt.

http://galantai.inno.bme.hu/copyright/zene_film.html

 A másolás jog(talanság)a : a DMCA 

A Digital Millenium Copyright Act törvényt 1998-ban fogadta el az amerikai törvényhozás 99 : 0 arányban. Ez a törvény komoly felháborodást váltott ki, mert attól függetlenül tiltja a feltörést, hogy illegális lenne-e a tartalomhoz hozzáférni. Az egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott DMCA eset az volt, amikor az amerikai bíróság 2000. január 20-án kimondta, hogy tilos közzétenni DVD-k olvasásához szükséges kódot.

Erre válaszul: 

" Egy karikatúra a DMCA-t az Orwell "Állatfarm" címu könyvében a hatalmat átvevo disznókkal kapcsolja össze, és ezzel arra utal, hogy akik a DMCA elonyeit élvezik, mind "egyenlobbek" a többieknél. "Minden állat egyenlo, de egyes állatok egyenlobbek a többinél" 

" Phil Carmdy - a programok valójában nem mások mint számok, általában prímszámok sorozatai (leginkább binális sorozatok). Carmody volt az elso, aki ilyen prímszámot talált. Ez visszafejti a DeCSS-nek C-ben írt és gzip-pel tömörített kódját. Mivel az USA-ban tilos a DeCSS terjesztése, ezért a prím szám is tilosnak kell minosül

http://galantai.inno.bme.hu/copyright/dmca.html

II. Fájlcsere - múlt és jövo 

2005 júniusában az USA Legfelsobb Bíróságának döntése alapján, ha egy eszköz gyártója, amelynek jogszeru és jogszerutlen felhasználása is ismert, a felhasználóit bátorítja a jogsérto felhasználásra, felelossé teheto a felhasználók által okozott kárért. A Grokster és a StreamCast Networks esetében ez bizonyítást nyert, mivel programjukat a Napster utódjaiként reklámozták, és mindkét cég felhívta használói figyelmét arra, hogy ingyen lehet jogvédett tartalomhoz jutni. Az elmarasztaló ítélet alapja tehát a felhasználók jogsértésre buzdítása volt.

Ennek alapján a többi fájlcserélo cég útmutatót kapott, hogyan ne legyen perelheto a jövoben (!).

Fájlcsere történet 

II. 1. 1997-1999. Az "oskor" 

A fájlok cseréje foleg IRC-hálózatokon és ftb-n keresztül valósul meg. Online jogsértésekben kizárólag néhány MP3-as letöltéseket kínáló weboldal vesz részt. Csak elenyészoen kis számú szoftver használt valódi p2p-kommunikációt.

Fobb események:

" 1997. június - a RIAA beperel három MP3 letöltését kínáló weboldalt. 

" 1998. október - a Diamond Multimédia piacra dobja az elso MP3 lejátszót, a RIAA azonnal perel.

" 1999. - a Lycos közzétesz egy online zenekereso segédprogramot. a RIAA azonnal perel. 

II. 2. 1999-2001. A "hoskor" 

1999 tavaszán megjelent Napster hónapok alatt kifordította sarkaiból a zenepiacot. Felhasználók milliói adták hozzá a merevlemezükön található zenéket, melyeket egy központi szerver tartott nyilván. A Napster és követoi (iMesh; AudioGalxy) egy centralizált modellt alkalmaztak, amely könnyu célponttá tette oket a kiadóvállalatok és a szerzoi jogvédok számára.

A legtöbb cég megszunt, vagy átalakult, miután a RIAA beperli oket. 2001. februárjában a bírósági ítélet alapján a Napster beszunteti szolgáltatásait. 

II. 3. 2001-2005. A decentralizáció kora 

A perek sokasága rámutatott a centralizált hálózatok gyengéire. Újabb és erosebb hálózatok jöttek létre, amelyek már túlélték egy szerver kiesését, vagy akár az azokat üzemelteto cég megszunését is. Az elosztott hálózatok jogi védelmet is jelentettek, hiszen az üzemeltetok hivatkozhattak arra, hogy nem volt befolyásuk a jogsérto tevékenységekre. A korszakot a Kazaa, Gnutella, Morpheus és Grokster nevek fémjelzik.

Fobb események: 

" 2001. október - a RIAA pert indít a Kazaa, a Grokster és a StreamCast Networks ellen.

" 2003. - a RIAA elindítja az elso pereket a fájlmegosztó magánszemélyek ellen.

" 2005. június - az Egyesült Államok Legfelsobb Bírósága dönt a Grokster-perben (lásd. fentebb.)

http://it.news.hu/c.php?mod=20&id=743