A Creative Commons egy a szerzõ által a mû mellé adott jognyilatkozat (licenc), melyben a szerzõ meghatározhatja, hogy mások (a mû felhasználói) mit tehetnek szabadon a mûvel, és milyen felhasználások esetében kell a szerzõhöz fordulni külön engedélyért.
Creative Commons alatt közzétett mû felhasználásával egy szerzõdés jön létre a mû alkotója és a felhasználók között. A licencek szövegét jogászok írták és jogászok fordították le 32 ország 32 különbözõ nyelvi, jogi környezetére. Ez azt jelenti, hogy ha CC licenc-szel teszik közzé a mûvet, akkor azt a 32 ország mindegyikében szinte teljesen azonos feltételekkel használhatják.
Alapvetõen kétféle engedélyt - tilalmat adhatunk a felhasználóknak.
- Engedélyezhetjük vagy megtilthatjuk a nem-kereskedelmi célú felhasználást.
- Engedélyezhetjük vagy megtilthatjuk származékos mûvek létrehozását
A Creative Commons licencek nem visszavonhatók.
Creative Commons licencek három különbözõ formában léteznek: a Commons Okirat (laikusok által értelmezhetõ leírás) mellett ott a jogászok által írt Jogi Nyilatkozat és a számítógép által értelmezhetõ metaadat.
- A Commons Okirat röviden és a laikusok számára is érthetõen foglalja össze a licenc fõ szabályait.
- A Jogi Nyilatkozat jelenti a jogilag is érvényes nyilatkozatot, azaz ez az a dokumentum, ami egy bíróság elõtt is perdöntõ kell legyen.
- A metaadat gépek által indexelhetõ formában határozza meg a licenc elemeit.
A copyrightért nem kell fizetni. Néhány esetben azonban a szerzõ indirekt formában a közös jogkezelõkön keresztül továbbra is szedhet jogdíjat a mûve használatért.
Egy Creative Commons licenc alatt közzétett mûvet Szabadon, a licenc feltételeinek megfelelõen használhatjuk.
Nem szoftverekre találták ki a CC-t. A szoftverekre a GPL vagy a LGPL ad copyright-ot.
Érdemes ügyeli az alábbiakra akkor, amikor CC licenc alatt akarunk egy mûvet közzétenni:
- Gyõzõdjünk meg arról, hogy a mû közzétehetõ CC licenc alatt: Creative Commons alatt olyan mûveket lehet közzétenni, amikre vonatkozik a szerzõi jogi védelem. Egy könyv, egy kézirat, egy website, egy fotó, egy film, egy blog ilyen mû. A szerzõi jog, és így a CC sem ad védelmet tények, hírek és ötletek esetében.
- Gyõzõdjünk meg arról, hogy minden mûvel kapcsolatos jog nálunk van: Mielõtt közzéteszünk bármit CC licenc alatt, biztosnak kell lennünk abban, hogy jogunk van ezt tenni, azaz bírunk a mû szerzõjének vagy jogtulajdonosának engedélyét a közzétételhez.
- Értsük meg a licencek mûködését: FAQ vagy magyar nyelvû website.
- Pontosan határozzuk meg, hogy mit teszünk közzé: Érdemes pontosan meghatározni, hogy mi is az a valami, amit CC alatt publikálunk.
- Ha tagja vagyunk közös jogkezelõ szervezetnek, érdeklõdjük meg náluk, hogy közzétehetjük-e a mûvet CC alatt.: Ha tagja vagyunk egy magyarországi közös jogkezelõ szervezetnek (mint pl. Artisjus) az azt jelenti, hogy ha magunk szeretnénk a mûveink felhasználását (pl. CC alatt) engedélyezni, akkor errõl nyilatkoznunk kell feléjük, mert fõ szabály szerint egyes jogainkat õk kezelik.
A CC internetbarát licensz. Ha valaki - például az internetre feltett képei, zenéi, írásai - kapcsán szeretné alkalmazni a CC licenc valamelyik kombinációját, a ma még angol, de hamarosan magyar nyelven is elérhetõ licenckészítõ alkalmatossággal készítheti el a megfelelõ felhasználási feltételt.
A copyright a könyvek világában sokmindent nehezít. Sokszor igazságosnak tûnik ha bûntetnek valakit egy mû internetes közzétételén (pl még ki se adták a könyvet de már interneten van. lásd: HP könyv esete) De az igazsághoz tartozik az, hogy a könyvek az idõ és használat után tönkremennek így kénytelenek vagyunk azokat digitalizálni. Ilyenkor pedig az olvasó vagy a könyvtári adatbázisba vagy interneten keresztül érheti el a dokumentumot. Ameddig él a szerzõ addig élnek a jogok. De miután meghal sokszor azután is, ami pedig nem jó dolog. Egy mûvész halála után nyugodtan lehetne mûveket digitalizálni, hiszen ilyenkor már nem él meg "senki" azokból a mûvekbõl, amiket az adott szerzõ készített.
Linkek
1 link: Általában a creative commonsról
link
2 link: Hogyan hat az új média a politikára és a kultúrára? Az aktivizmus új formáit hívja-e életre az internet és a WIFI-hálózat? Képes-e az új média befolyásolni a társadalmi, politikai és kulturális rendet? RE: Aktivizmus címmel konferencia kezdõdik pénteken Budapesten.
link
3 link: Activism konferencia röviden
link
4 link: Internetbarát licenc
link
5 link: Nem támogatja a kalózkodást a Creative Commons nevû, internetbarát licenctípus kiötlõje, a Wikipédia online enciklopédia alapítója pedig nem huny szemet a cenzúra felett - tudtuk meg az új médiára fókuszáló RE:aktivizmus konferencián.
link
6 link: Népszabadság online oldala
link
7 link: Általában a cc-rõl
link
8 link: A Creative Commons NEM alternatíva
link
9 link: Wizards of OS 4 konferenciáról, melynek résztvevõi kiálltak a szerzõi jog egy, a hagyományostól eltérõ, Creative Commonsnak (CC) nevezett szabályozása mellett.
link
10 link: A Wired magazin
link
11 link: Creative Commons magyar oldal:
link
és
link
12 link: Az angolnyelvû fõoldal:
link
13 link: A digitalizálás és a szerzõi jogok (TMT):
link
14 link: Olvasás a kiadás elõtt. A könyvek védelme az interneten
link
