Creative Commons

Tags: szerzői jog

A Creative Commons ("kreatív közvagyon") egy nonprofit szervezet, melynek célja az olyan kreatív művek mennyiségének növelése, melyeket mások legálisan felhasználhatnak vagy megoszthatnak egymással. A tradícionális “Minden jog fenntartva.” szerzői jogot felhasználva hozta létre a rugalmas és korszerű “Néhány jog fenntartva” védelmet.

A Creative Commons hivatalosan 2001-ben indult. A kezdeményezés elindítója és a projekt jelenlegi vezetője Lawrence Lessig, a Stanford Jogi Egyetem jogprofesszora.

Lessig véleménye szerint a jelenlegi szerzői jogi törvények meglehetősen rugalmatlanok, és két lehetőséget nyújtanak az előadók számára: vagy megadnak minden engedélyt az anyagok terjesztésére, vagy a maguk számára tartanak fenn minden jogot. A professzor javaslata szerint az előadóknak - és a kiadóknak - nem kellene követniük ezt a szigorú módszert, és - egyfajta kompromisszumként - csak bizonyos jogokat tartanának fenn saját maguk számára.

A Creative Commons weblapja lehetővé teszi a szerzői jogvédelem (copyright) alá eső művek tulajonosainak, hogy a védett jogok egy részét a közösségre hagyományozzák, míg más részét megtartsák. Mindezt változatos licenc és szerződés-formákkal segítik, melyek lehetővé teszik például a teljes közkinccsé nyilvánítást éppúgy, mint számos szabad licencelési formát a nyílt tartalom biztosításához. A cél a jelenlegi szerzői jogvédelmi törvények problémáinak elkerülése, melyek a tudás megosztását akadályozzák.

A kezdeményezés mára nemzetközi mozgalommá nőtt, néhány év alatt több mint harminc ország csatlakozott hozzá.

A Creative Commons definiálja a lehetőségek spektrumát a teljes jogi védettség - minden jog fenntartva (C) - és a köztulajdon - nincsen jog fenntartva (pd) - között.

A Creative Commons licencei négy feltétel különböző variációiból állnak össze. Ezek:

Attribution (by) - szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de csak az eredeti szerző nevének (esetleg nickjének) megadásával

Noncommercial (nc) - szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, illetve módosítható, de kizárólag nem kereskedelmi célokra

No Derivative Works (nd, NoDerivs) - szabadon másolható, terjeszthető, megjelentethető és előadható, de nem módosítható

Share Alike (sa) - szabadon módosítható, és felhasználható más művekben, de azok ugyanazon licenc alatt kell megjelenjenek, mint az eredeti

E négy feltétel összesen tizenhat kombinációt adna ki, de csak tizenegy Creative Commons-licenc létezik. Az öt hiányzó licenc közül az egyik a semmilyen feltételt nem tartalmazó: ez a public domainnek (közkincs) felel meg; a további négy pedig az, amelyekben az nd és az sa együtt szerepelne - ezek kölcsönösen kizárják egymást.

CC Magyarországon; Re:Aktivizmus

A Creative Commons Magyarországon 2005. október 15-én mutatkozott be a Re:Aktivizmus konferencia záróeseményén. A nemzetközi Creative Commons szervezet hivatalos magyarországi partnerintézménye a Budapesti Műszaki Egyetemen működő Média Oktató és Kutató Központ (MOKK). A MOKK a BME és a Magyar Telekom együttműködésében létrehozott, új média fejlesztésekkel és szocio-kulturális kontextusukkal, következményeikkel foglalkozó interdiszciplináris kutatóközpont.

Szerzői jogok:

Mi a szerzői jog? Szerzői jogi védelemben részesül minden olyan egyéni, eredeti alkotás, amely egy vagy több szerző szellemi, művészi teljesítményeként jött létre. A szerzői jog a művet annak létrejöttétől kezdve védi – anélkül, hogy a művet regisztráltatni kellene. Az ötlet, az elgondolás, eljárás, elv, működési módszer vagy matematikai művelet nem részesül szerzői jogi védelemben. Nem állnak védelem alatt az eredeti folklór alkotásai sem, de a folklór ihletésű egyéni alkotásokat védi a törvény.

A szerzői jog két részre oszlik:

· a személyhez fűződő jogra és

· a vagyoni jogra.

A személyhez fűződő jog – amely nem ruházható át – a következőkből tevődik össze:

· a név feltüntetésének, a szerzői minőség elismerésének a joga;

· a nyilvánosságra hozatal és a visszavonás joga;

· a mű sérthetetlenségének a joga.

A vagyoni jog – amely bizonyos esetekben átruházható – a következőkre terjed ki:

· a szerző a műve felhasználásáért anyagi ellenszolgáltatásra jogosult;

· a szerzői jogot a szerző kedvezményezettje örökölheti.

A vagyoni jogok között szereplő „mű-felhasználás”-on a következők értendők:

· a többszörözés,

· a terjesztés,

· a nyilvános előadás,

· a nyilvánossághoz közvetítés,

· az átdolgozás és

· a kiállítás.

Léteznek un. szomszédos (kapcsolódó) jogok

A szerzői joggal szomszédos jogok azokat illetik meg, akik a szerzői mű nyilvános előadásában, a nyilvánossághoz való közvetítésében stb. jelentős szerepet játszanak. A szerzői jog szempontjából ún. „szomszédos jogi” védelemben részesülnek az előadók, a hangfelvétel-előállítók, a rádiós és televíziós szervezetek, valamint a filmfelvétel-előállítók.

2002. január 1-jétől kezdve a jelentős ráfordítással létrehozott adattárak, adatbázisok, gyűjteményes művek is un. sui generis (vagyis sajátos jellegű, önálló) jogvédelem alatt állnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adatbázis egészének, vagy jelentős részének a felhasználása csakis a jogtulajdonos írásbeli hozzájárulásával történhet.

A védelmi idő

A szerzői művekre vonatkozó védelmi idő: a szerző halálától számított 70 év.

A szomszédos jogokra vonatkozó védelmi idő a mű nyilvánosságra kerülésétől számított 50 év.

Az idegen nyelvről fordított írások esetében a fordítónak az adott fordításra vonatkozó saját szerzői jogának védelmi idejét külön kell számolni – mégpedig a fordítóra vonatkoztatva.

A sui generis adatbázis-oltalom 15 évig érvényes.

A felhasználási szerződés

Ha valaki akár többszörözni, akár a nyilvánossághoz közvetíteni akar egy – a védelmi időn belül lévő – szerzői művet, jogviszonyba kerül a jogtulajdonosokkal, és ezáltal a mű felhasználójává válik.

A felhasználás feltételeit írásba foglalt szerződésben kell kötelezően rögzíteni. A szerződést a jogtulajdonos (a szerző vagy jogutódja) és a felhasználó (a kiadó, a tartalomszolgáltató stb. vezetője) írja alá.

A műfelhasználás esetei:

Többszörözés

Többszörözésnek minősül:

· a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön

· a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása

A törvényi előírások szerint a szerzők kizárólagos joga, hogy művük többszörözéséhez hozzájáruljanak.

Terjesztés

„Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.” [Szjt. 23. § (1)]

CD-ROM-kiadás

A CD-ROM-kiadás két, külön-külön engedélyt igénylő felhasználást: többszörözést és terjesztésta szerzők, mind az adatbázis-előállítók kizárólagos joga, hogy művük CD-ROM-os kiadását engedélyezzék. jelent. Az szjt. szerint mind

A szabad felhasználás

A szerzői jog ismer és elismer olyan érdekeket, amelyek a szerzői mű védelmével azonos fontosságúak, és a velük kapcsolatos felhasználások így mentesülnek mind a szerzői jogi engedélykérés, mind a díjfizetési kötelezettség alól. A szabad felhasználásnak nevezett kategóriának azonban számos követelménynek kell egyszerre eleget tennie; a felhasználás

· nem jelenthet sérelmet a szerzőre nézve,

· meg kell hogy feleljen a tisztesség követelményeinek,

· közvetve sem szolgálhat kereskedelmi érdekeket.

A digitális könyvtárban a szabad felhasználás körébe tartozik:

· az archiválási célú másolatkészítés és

· a könyvtárközi kölcsönzés.

A könyvtárközi kölcsönzés nemcsak a többszörözést, de – bizonyos korlátok között – a terjesztést tekintve is a szabad felhasználás kategóriájába tartozik. Fontos tudni azonban, hogy könyvtárközi kölcsönzési célra lehet digitalizálni, de az esetleges további felhasználásokhoz (például az olvasók részére digitális másolatok készítéséhez) már engedélyt kell kérni a jogtulajdonostól.

A jogdíjfizetés módja

A művek felhasználásáért a szerzők anyagi ellenszolgáltatásra jogosultak. A szerzői jogdíj a felhasználás típusától és módjától függően az alábbiak szerint fizetendő:

· a mű többszörözésére a szerzővel (illetve a jogtulajdonossal) kell felhasználási szerződést kötni, és ebben kell megállapodni a jogdíj mértékéről;

· azokon a területeken, ahol van közös jogkezelő, ott a nyilvánossághoz közvetítésért a közös jogkezelő szervezettel kell szerződést kötni, és ezen szerződés alapján kell a jogdíjat megfizetni;

· ahol nincs közös jogkezelés (pl. a CD-ROM-kiadásban, vagy a szakirodalom közzétételében), ott a felhasználási szerződésben erre vonatkozóan is meg kell állapodni a jogtulajdonossal.