A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fő részterülete az iparjogvédelem mellett. A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti művek (a továbbiakban együtt: szerzői alkotások) oltalmára hivatott. Emellett bizonyos szomszédos jogok oltalmát is biztosítja.
A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. A szerzői joggal kapcsolatos alapvető szabályokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) tartalmazza, de számos egyéb jogszabály [156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről; 158/2000. (IX. 13.) Korm. rendelet a reprográfiára szolgáló készülékek körének meghatározásáról; 16/1999. (XI. 18.) NKÖM rendelet a szerzői és a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól] is rendelkezik szerzői jogot érintő kérdésekről.
A szerzői jog lényegét tekintve kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy az alkotó (másképpen a jogtulajdonos), tulajdonként, vagyontárgyként rendelkezhet a saját alkotásával („mű”), azaz joga van azt másolni és terjeszteni, illetve másokat felhatalmazni, pl. a következőkre: a művet reprodukálni, abból újabb műveket készíteni, forgalmazni, nyilvános helyen megmutatni, előadni stb.
Ez a jog akkor keletkezik, amikor a mű megszületik, és nem függ a mű publikálásától. (Általában az a szokás, hogy a megfelelő hivatalt erről a tényről értesíti a szerző, amely a mű eredeti példányát átveszi megőrzésre, hogy jogviták esetén legyen bizonyíték. Magán a művön pedig feltüntetik a jogtulajdonos nevét, és a jogviszony időbeli hatályának kezdőévét.)
Lejárt védelmi idejű művek digitális változatai:
Az olyan művekről, melyek nem esnek szerzői jogi védelem alá (például mert már lejárt a védelmi idő, vagy a mű felhasználhatósága más okokból engedélyezett) készült digitális másolat nem hoz létre új szerzői jogi védelmet, mivel nem teremt új, önálló művet. Ebből következik, hogy az elektronikus formába hozott – de eredeti formájukban felhasználható – források szabadon felhasználhatóak, ebbe beletartoznak a szabad források (például egy múlt századi lexikon) internetes, CD-s vagy tetszőleges egyéb formában terjesztett vagy árusított változatai; kivéve az egész mű teljes átvételét és felhasználását, mert az már a gyűjteményes mű teljes átvételének számíthat. Ugyanígy nem hoznak létre önálló művet a szabadon felhasználható törvényekből készült „egységes szerkezetű” törvényszövegek.
Gyűjteményes művek:
A gyűjteményes mű olyan alkotás, amit többen hoztak létre; ilyen például egy lexikon.
Magyarországon ezen esetben a teljes mű védelmi ideje a szerkesztő (vagy ha több van, akkor az utolsó élő szerkesztő) halála utáni 70 év. Ez akkor számít, ha az egész művet, vagy a mű nagy részét kívánja valaki felhasználni.
A lexikonokban az egyes szócikkeket általában külön szerzők írták: egyes szócikkek átvételekor az egyszerű műalkotásra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis a magyar jog szerint a szócikk szerzőjének élete és halála utáni 70 év a védelmi idő. Sajnos a cikkek szerzőinek kiléte az esetek nagy részében megállapíthatatlan, ezért ezek a nyilvánosságra hozataltól számított 70 évig részesülnek védelemben, hacsak annak szerzője hitelt érdemlően nem jelzi, hogy jogsérelmet szenvedett.
Magáncélú másolat:
Természetes személyek magáncélra a védett művekről másolatot készíthetnek akkor, ha ez nem szolgál jövedelemszerzést, kivéve az építészeti műveket, műszaki létesítményeket, szoftvereket és adatbázisokat, valamint a nyilvános előadások kép- és hangfelvételeinek készítését.
A magáncélú másolat készítés a „Szabad felhasználás” egyik speciális esete. A „könnyített” jogvédelem, mint például a GNU Szabad Dokumentációs Licenc (az angol rövidítésből adódóan GNU FDL), vagy a Creative Commons (CC) például könnyű átvételt ígér, de mindkettő rendelkezik arról, hogy milyen feltétellel lehet újraközölni a művet. A CC-ben például lehetőség, hogy a közreadó ragaszkodjon hozzá: átvételnél továbbra is a CC feltételeit kell alkalmazni, a GNU/GPL esetén pedig kötelező az eredeti szöveget az eredeti licenccel továbbadni. Sokak nem figyelnek rá, de ez azt jelenti, hogy a blognak azon az oldalán nem a bekarikázott C jelet kell alulra biggyeszteni, hanem annak a licencnek a jelölését, amelyik az adott szövegre érvényesek.
Microsoft:
A Microsoft legújabb lépése komoly bizonyíték a jogkezelő (DRM) rendszerekkel kapcsolatosan felmerült aggályokra, problémákra. A felhasználókhoz eljuttatott e-mail szerint a vállalat úgy döntött, hogy a nyár végén leállítja MSN Music zeneboltjának azonosítást végző szervereit, számos korábban ott zenét vásárló ügyfelet elfogadhatatlan helyzetbe hozva ezzel. A zeneszámokat, állományokat a Microsoft jogkezelő technológiája védi, arra azonban valószínűleg senki sem gondolt, hogy a megvásárolt dalokat rövid időn belül a licenszelést végző szerverek leállítása miatt nem fogja tudni meghallgatni. A Microsoft lépése egyben erősíti a DRM-technológiák körüli aggályokat. Az egyébként is korlátozott használhatósági kört - a dalok csak a készülékek egy részén szólaltathatók meg - nagyban szűkíti, hogy a lejátszhatóság egyben a kibocsátó infrastruktúrájától is függ. Az átlag felhasználó számára evidens lenne, hogy a vásárlással a számok a birtokába kerüljenek, ahogyan egy boltban vásárolt CD-n is tennék. Számos kiadó már felhagyott a digitális másolásvédelmi eljárások alkalmazásával, a szélmalomharccal, egyre több zeneboltból vásárolhatunk DRM nélküli, sokszor a széleskörűen használható MP3 formátumban letölthető zeneszámokat. Bár ezek többnyire többletköltséggel vásárolhatók meg, a szolgáltató szervereinek leállása, leállítása garantáltan nem hozza a fentihez hasonló kényelmetlen helyzetbe a vásárlót.
Google:
A YouTube videomegosztó oldal ellen a legkomolyabb pert a Viacom Inc. mint jogtulajdonos indította: egymilliárd dollárra perelik a YouTube-ot a szerzői jogok megsértése miatt. A Google most panaszt nyújtott be a manhattani bíróságon, melyben azt állítják, hogy a médiavállalat lépése megfélemlíti az oldal több száz millió felhasználóját, komoly károkat okoznak cégüknek, s emellett a szerzői jog sarkos és szélsőséges értelmezése folytán elrettentik a felhasználókat. (Ne feledjük, a YouTube-on korlátozva van a feltöltött anyag időtartama. Erre hivatkozik a Google, amikor azzal érvelnek, ezek a feltöltések valójában az élmények, vélemények megosztását szolgálják, s ennek korlátozása mint precedens komolyan veszélyeztetheti a szólásszabadságot.) A Google ez ügyben kezdettől fogva határozottan kiállt amellett, hogy az 1998-as DMCA (Digital Millennium Copyright Act) rendelkezései alapján ők mint szolgáltatók nem vonhatóak felelősségre felhasználóik online tevékenysége miatt – bár békülékenységük jeleként tartalomszűrő rendszert is kifejlesztettek, emellett konkrét panaszokra, ha nem volt más mód, töröltek is tartalmakat, illetve igyekeztek kereskedelmi megállapodásokat is kötni bizonyos kiadókkal.
Apple:
Egyre népszerűbb a tengerentúlon (USA) az online zeneletöltés: az iTunes, az Apple zeneboltja a második helyre lépett előre a 2007-es ranglistán. Azon a ranglistán, melyen nem csak az online értékesítést, hanem a fizikai adathordozók, CD-k eladását is figyelembe veszik, olyan cégeket megelőzve, mint a Best Buy és az Amazon.
Az Apple új online zeneértékesítési modell bevezetésén munkálkodik, amely prémium díjért korlátlan hozzáférést biztosítana az iTunes katalógusához. bizonyos újonnan megvásárolt prémium kategóriás készülékekhez egy évig korlátlan számú zeneletöltést biztosít majd valamikor az év közepétől.
Yahoo!:
A Yahoo letiltja keresőjében a Pirate Bay oldalait. Ha pedig arra keresünk rá, hogy „The Pirate Bay”, akkor a találatok között nem adja ki a torrenszájt linkjét.
Egy bírósági döntés alapján három nagy internetes cég, a Yahoo, a Real Networks, valamint az AOL, összesen százmillió dollárt fizethet ki az amerikai előadókat képviselő szervezetnek, 2002-ig visszamenően. A három vállalat bűne, hogy 2002-től kezdve - különböző szolgáltatások formájában - az interneten is elérhetővé tették a zenei tartalmakat. Példaként említhető a Yahoo Music, amely rövid előzetesekkel, kliprészletekkel csalogatja az oldal látogatóit, márpedig az ilyen szolgáltatások bevételéből a bíróság szerint az előadóknak és a kiadóknak is részesülniük kell. Éppen ezért - mintegy kárpótlásként - az érintett cégek most komoly összegeket lesznek kénytelenek kifizetni.
Az egyéni eredeti számítógépi programokat több tucat ország - közte az összes fejlett ipari állam - joga szerzői alkotásként (is) védi. Jellemző példaként a világ legnagyobb szoftvergyártó államainak "szoftver szerzői jogát" vázoljuk fel.
A német szerzői jog az 1985. évi módosítás nyomán a számítógépi programokat irodalmi műként rendeli védeni. További önálló jogszabályi rendelkezések hiányában - a magáncélú másolás esetét kivéve - a számítógépi programok szerzői jogi védelmére is a szerzői művekre általánosan irányadó jogszabályok vonatkoznak.
A bírói gyakorlat ugyanakkor néhány kérdésben igencsak sajátos álláspontot alakított ki. A Legfelsőbb Bíróság a precedensként emlegetett "Inkasso-program" ítéletben a számítógépi programok vonatkozásában egy, a szerzői művekkel szemben támasztott eredetiség követelményét meghaladó, magasabb mércét alkalmazott. A nevezetes ítélet szerint ugyanis számítógépi programok esetében a megállapított egyedi vonásokat és az ezekből adódó összbenyomást egy átlagos alkotó művével is össze kell vetni és "csak az olyan alkotás, amely az átlagos tudású programalkotó alkotását meghaladja, tarthat igényt a szerzői jogi védelemre". Az "Inkasso-program" ítélettel és következményeivel a német irodalomban néhányan egyetértenek, de az ott kifejtett elv merev alkalmazását a többség veszélyesnek tartaná.
A francia szerzői jog egy 1985-ben megszületett törvényben rendelkezett többek között a számítógépes programok védelméről is.
A jogszabály értelmében a szerző, ellenkező szerződési kikötés hiányában köteles tűrni, hogy a felhasználó a megengedett terjedelemben a programot átdolgozza, nem élhet továbbá a kijavításhoz, illetőleg a visszavonáshoz való jogával sem.
A számítógépi programok tekintetében alkalmazandó 25 éves védelmi idő a szerzői művekre általában megállapított, a Berni Uniós Egyezmény rendelkezéseihez igazodó védelmi időhöz képest (amelynek értelmében a mű a szerző életében és a halálát követő 50 éven belül védett) kivételesnek mondható. Ez nyilvánvalóan az említett Egyezménybe ütközik, amivel szemben a rendelkezés védelmezői kevés meggyőző erővel hivatkoznak arra, hogy a szoftver "alkalmazott művészeti alkotás" lenne. Utóbbira ugyanis az Egyezmény rövidebb védelmi időt is enged.
Sajátos rendelkezéseket állapít meg ezen túlmenően a jogszabály a számítógépi programok szerzői jogának megsértésével kapcsolatos eljárásra is.
Az Amerikai Egyesült Államok szerzői jogi törvényének 1980. évi módosításában szereplő meghatározás értelmében a számítógépi program olyan megállapítások vagy utasítások sorozata, amelyet közvetlenül vagy közvetett módon használnak fel meghatározott eredmény elérése céljából a számítógépben. Nem tekinthető a szerzői jog megsértésének, ha a számítógépi programot annak jogos tulajdonosa a számítógépi felhasználás vagy biztonsági másolat céljából lemásolja vagy átdolgozza.
Az ítélkezési gyakorlat során kialakított állásfoglalás szerint a szerzői jogi védelem nem csak a számítógépi program formai, betű szerinti elemeire, de annak szerkezetére és felépítésére is kiterjed és nincsen különbség a védelem szempontjából a forrás program és a tárgyi program között.
A japán szerzői jog védi mindazokat a számítógépi programokat, amelyek a törvény által előírt eredetiség követelményének megfelelnek.
Nem részesül védelemben a programoknak az a köre, amely az iparban vagy egyébként közismert. A program szerzője jogosult nevének feltüntetését kérni művének valamennyi példányán, erre irányuló jogát azonban a felhasználóval kötött szerződés korlátozhatja. A számítógépi program alkotójának a mű sérthetetlenségéhez való jogát a törvény korlátozza, amikor lehetőséget biztosít a jogos tulajdonos részére, hogy a program használatához feltétlenül szükséges változtatásokat és átdolgozásokat elvégezze.
A számítógépi programok saját célú, otthon történő felhasználása nem sérti a programok szerzőinek a törvényben biztosított jogait. A gépi futtatással a szerzői jog megsértése csak abban az esetben valósul meg, ha a program használata üzleti érdekből történt és a használó ennek tudatában volt.
EU: Az Európai Unióban 50-ről 95 évre emelkedhet a szerzői jogvédelem időszaka az előadóművészek számára, ha az unió döntéshozó szervei és a tagállamok elfogadják az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa, Charlie McCreevy erre vonatkozó javaslatát. McCreevy azt is kezdeményezi, hogy az alkotók kiadót válthassanak, amennyiben az, amelyiknél vannak, nem akarja újra kiadni zenéiket. A biztos emellett jogdíjat építene be az unió területén értékesített számítógépek, zenelejátszók, írható cd és dvd lemezek és más eszközök árába, amelyből a számaik másolásáért kárpótolnák az alkotókat.
Britek: Egy brit javaslat kötelezővé tenné az internet szolgáltatóknak azon felhasználók letiltását, akik illegális másolatokat csereberélnek a világhálón. Ennek keretében az otthoni felhasználókat akár teljes mértékben letilthatják a világhálóról, amennyiben beigazolódik a gyanú, hogy jogvédett tartalmak kalózmásolatait tették elérhetővé, illetve töltötték le a különböző weboldalakról és fájlcserélő hálózatokról. A vonakodó szolgáltatók számára komoly fenyegetést tartalmaz a javaslat. Eszerint bírósági úton lehetne őket felelősségre vonni, az érintett felhasználók adatait pedig ezt követően elérhetővé tennék a testület számára, hogy ezúton vegyenek elégtételt a letöltésekért. A brit internet szolgáltatók szövetsége erre gyorsan reagált és kijelentette, hogy továbbra is csak közvetítő kíván maradni, nem kér a cenzori szerepből. Az e-kereskedelmet szabályozó 2002-es törvény szerint az internet szolgáltatók, csak egyszerű csatornák, így nem felelősek a hálózatukon zajló forgalom tartalmáért. Megerősítve érzik véleményüket a kiadók, miután egy friss brit felmérésből kiderült, hogy a letöltők 70 százaléka is felhagyhat a fájlcseréléssel, amennyiben a szolgáltatók megkezdik a kalózok kiszűrését.
Svédek: Több svéd cég is úgy döntött, hogy a jövőben az előadóik zeneszámait elérhetővé teszik a P2P-hálózatokon. A kiadók a döntésükkel azt szeretnék jelezni, hogy egységesen fellépnek a fájlcserélők bűnözőkként való beállítása ellen. A skandináv országot a világ egyik legnyitottabb államának tartják. Azonban még itt is meglepetésként hatott, amikor idén február elején a Swedish Performing Rights Society (STIM) nevű szerzői jogi társaság bejelentette, hogy kész a fájlcserélő hálózatokban való letöltéseket legalizálni és éppen ezért együttműködési megállapodást kötni a helyi internet szolgáltatókkal. Mindez azt jelenti, hogy a művészek a letöltött dalok száma alapján havonta kapnak majd egy meghatározott összeget. Svéd Modellnek neveztek el. Elutasítjuk a fájlcserélők bűnözőkként való megbélyegzését, mivel ezek az emberek azok, akik megpróbálnak új, az eddigieknél hatékonyabb zeneterjesztési protokollokat kifejleszteni. A hanglemezkiadók több mint négyszázmillió forintnak megfelelő kártérítést követelnek a svéd torrentszájt üzemeltetőitől anélkül, hogy összeszámolták volna az elszenvedett veszteséget. A kártérítési pert megelőzően januárban a szövetség a szájt üzemeltetőit, hogy a ThePiratebay.org teszi lehetővé a sorozatos szerzői jogsértéseket. Az ismert torrentszájt kártérítést szeretne kiharcolni magának a Nemzetközi Hanglemezipari Szövetségtől (IFPI), mivel a szervezet felszólítása nyomán egy dán szolgáltató blokkolni kényszerült a Pirate Bay-t, ezzel forgalomkiesést okozva az oldalnak. A Pirate Bay egy holland bíróságon indított kártérítési pert a zeneipari szervezettel szemben.
A nagy kiadók első alkalommal ráncigáltak bíróság elé egy internet szolgáltatót a jogsértéseket elkövető felhasználók helyett. Az Ír Eircom céget a kalózellenes intézkedések alkalmazására szeretnék rávenni. Áttörés következett be a nagy kiadók kalózellenes hadjáratában, miután az Ír Eircom személyében az első internet szolgáltatót vitték bíróságra, annak reményében, hogy a kellő feddés után keményebb ellenlépésekre sarkallhatják a vállalatot. A cél ugyanis az lenne, hogy a szolgáltatók maguk is kezdjék meg a határozottabb fellépés, a szigorú ellenőrzés korszakát, amelynek révén a kiadók szerint nagy mértékben csökkenthető lenne a kiadások visszaszorulásának mértéke.
ARTISJUS Szoftver Ügynökség:
A Szerzői Jogvédő Hivatal - eleget téve az alapító rendeletében előírt feladatának -, hogy biztosítsa a szerzői jogok fokozott védelmét és eleget tegyen számos szerző erre irányuló igényének, új nyilvántartási rendszer kialakításával bővítette tevékenységét.
1993. június 1. napjától kezdődően nyilvántartásba veszik azokat a szoftvereket és a hozzájuk tartozó dokumentációkat, valamint tanulmányokat, amelyeket akár a szerzők, akár más személyek (szervezetek) nyilvántartásba vétel céljából a Szerzői Jogvédő Hivatalnak bemutatnak.
Tekintettel arra, hogy a szerzői műveket létrejöttüktől kezdve, minden nyilvántartásba vétel nélkül is védi az 1969. évi III. tv. (Szerzői jogi törvény), a fenti nyilvántartási rendszer kialakításának célja csak az, hogy hitelesen tanúsítsa azt a tényt, hogy egy adott mű a bemutatás időpontjában létezett, és segítse elő a szerző és a mű azonosíthatóságának bizonyítását. A nyilvántartásba vételkor kiadásra kerülő tanúsítvány szövege is leszögezi, hogy ez az önkéntesen igénybe vehető eljárás szerzői jogokat nem keletkeztet.
A nyilvántartásba vétel során a bemutatott műveket (szoftver, tanulmány) a Szerzői Jogvédő Hivatal pecsétjével lezárt borítékba helyezik, és a bemutatás tényről "Tanúsítvány"-t adnak ki, amely azt igazolja, hogy a bemutatás meghatározott időpontban megtörtént.
A bemutatott művek nyilvántartása nyilvános, a tanúsítványban szereplő személyes adatokról írásbeli megkeresés vagy személyes érdeklődés esetén másolatot adnak ki.
Érdekesség: A leggyakrabban lemásolt szoftvereket sorolja fel, külön mutatva az otthoni felhasználók és a vállalatok által jogtalanul használt példányokat. Rögtön kitűnik, hogy az irodai megoldások (szövegszerkesztők, táblázatkezelők stb.), valamint a biztonsági szoftverek állnak az élen, és természetesen az ezen alkalmazásokat fejlesztő cégek érezhetik leginkább veszélyeztetve munkájukat és bevételeiket.
A cégek által 2007-ben jog nélkül használt programok toplistája:
1.) Symantec Norton Anti-Virus
2.) Adobe Acrobat
3.) Symantec PC Anywhere
4.) Adobe PhotoShop
5.) Autodesk AutoCAD
6.) Adobe DreamWeaver
7.) Roxio Easy CD/DVD Creator
8.) Roxio Toast Titanium
9.) Ipswitch WS_FTP
10.) Nero Ultra Edition
Az internetről jogtalanul legtöbbször letöltött szoftver 2007-ben:
1.) McAfee VirusScan
2.) Symantec Norton Anti-Virus
3.) McAfee Internet Security Suite
4.) Intuit TurboTax
5.) Adobe Photoshop
6.) Adobe Acrobat
7.) Intuit Quicken Home and Business
8.) Symantec Norton pcAnywhere
9.) Symantec Norton Ghost
10.) Adobe Creative Suite
Forrásaim:
http://www.mszh.hu/szerzoijog/alapok/szjog_fogalma.html
http://www.mimi.hu/ncgia/ncgia_87.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog
