Ma már nemigen akad olyan internetező, aki ne lenne tagja legalább egy közösségi oldalnak. Ezek a kezdeményezések az utóbbi bő egy évtizedben nagy sikert és érdeklődést könyvelhettek el maguknak. Lássuk, hogyan is épülnek fel és mi célt szolgálnak, hogyan hozzák egymáshoz közelebb az embereket.
A "közösségi hálózat" fogalma
A közösségi hálózat a legtágabb értelemben véve olyan hálózatot jelent, melynek tagjai kapcsolatba léphetnek, kommunikálhatnak egymással. Olyan embereket "szolgál ki", akiket közös érdeklődési körük köt össsze, illetve, akik érdeklődnek mások érdeklődési körei iránt. Ebben az értelemben beletartozhatnak a fogalomba a fórumok, a videómegosztók, akár az azonnali üzenetküldő szolgáltatások is.
Szűkebb értelemben közösségi háló alatt az olyan webes alkalmazásokat értjük, amelyeken a felhasználók "bejelölhetik" az ismerősekeit, így a valóságbéli társas kapcsolatok többé-kevésbé áttekinthető láncot, hálót alkotnak.
danah m. boyd és Nicole B. Ellison Social Network Sites: Definition, History, and Scholarship című 2007-es tanulmánya három alapvető kritériumot sorol fel, ezek alapján egy közösségi hálózat tulajdonságai a következők:
- A felhasználók publikus/félpublikus profiloldalt hozhatnak létre maguknak
- Összeköttetést biztosít a felhasználók között
- A használók áttekinthetik saját kapcsolataiakat és mások kapcsolatait
A közösségi hálózatok elsődleges célja az, hogy online kapcsolatot biztosítsanak olyan emberek között, akik már a való életből is ismerik egymást; bár megvan a lehetőség arra is, hogy a felhasználók számukra ismeretlen emberekkel teremtsenek kapcsolatot.
A közösségi hálók története
Az első webes közösségi háló az amerikai classmates.com volt 1995-ben. Az azóta is működő oldal nevéhez híven a volt osztálytársak, munkatársak és katonatársak "felkutatására" szolgál; azonban a kezdeti állapot még nem felelt meg a korábban említett kritériumoknak, tehát nem volt "igazi" közösségi hálózat. Az első oldal, ahol megjelent az összes említett funkció (tehát a felhasználók profiloldalt tudtak létrehozni és áttekinthették a kapcsolataikat), a SixDegrees volt 1997-ben. Az oldal elnevezése a "hat lépés távolság" elméletére utal, mellyel Karinthy Frigyes Láncszemek című novellájában találkozhattunk. Eszerint bárkivel kapcsolatba hozhatóak vagyunk a Földön, csupán személyes ismeretségeken keresztül úgy, hogy a két végpont között maximálisan öt elem van (Hat lépés távolság, Six degrees of separation). A SixDegrees 2000-ben bezárt, mert nem bizonyult sikeres üzletnek.
A következő években több kisebb kezdeményezés volt egyszerűbb felépítésű közösségi oldalak létrehozására (AsianAvenue, BlackPlanet, MiGente, LiveJournal, Cyworld, LunarStorm). 2001-ben indult el a Ryze.com azzal a céllal, hogy egyszerűbbé tegye az üzleti kapcsolatok kiterjesztését; ezután jelent meg a Tribe.net, a LinkedIn és a Friendster. Ez a négy oldal egymás támogatását tűzte ki célul, de végül különböző sorsra jutottak: a Ryze sosem vált népszerűvé, a Tribe.net csak egy kis közönséget vonzott, a LinkedIn üzleti szolgáltatássá vált, a Friendster pedig nagy csalódást okozott.
2003-tól tömegesen jelentek meg az újabb, kisebb közösségi oldalak, különösebb visszhang nélkül.
A közösségi hálózatok fajtái
Három nagy csoportot különböztethetünk meg: az első típus valamilyen szempont alapján "kategorizálja" a felhasználókat, ilyenek például a volt osztálytársak megtalálását szolgáló hálók. Léteznek ezen kívül olyan hálózatok, melynek tagjai kapcsolatba léphetnek egymással, ezekre a szolgáltatásokra a legjellemzőbb a személyes profiloldalak létrehozása. A harmadik nagy csoportba azok az oldalak tartoznak, amelyek saját ízlésünk alapján ajánlanak nekünk újdonságokat. Természetesen ezek az elméleti síkon szétválasztott fajták a valóságban keverednek, a legnépszerűbb közösségi oldalakon szolgáltatások tömkelege áll rendelkezésre.
A legtöbb közösségi oldal a nagy felhasználószámra épít; de léteznek kisebb hálók is, amelyek kimondottan egy olyan szűk közönség számára készültek, akiket valami szorosan összeköt, legyen szó közös érdeklődési körről, hobbiról vagy akár politikai, vallási nézetekről. Az sem lehetetlen már, hogy létrehozzunk egy saját (mintegy klubszerűen működő) közösségi oldalt, erre szolgál a Ning.
A közösségi hálózatok felépítése, működése
A felhasználó "léte" a hálózatban rendszerint egy űrlap kitöltésével kezdődik, a minimálisan elvárt adatok az illető neve, életkora, lakhelye, érdeklődési köre és egy kis szabad bemutatkozás. Természetesen a nagy hálózatokban ennél sokkal több adat megadására van lehetőségünk, mint például a fizikai megjelenés, a vallási nézetek, a háziállatok, bármi, amiről úgy gondoljuk, hogy valaki mást érdekelhet. Ma már szintén "elvárás" a fényképek feltöltése a profiloldalra, ez ugyan nem kötelező, de nagyon sokan élnek e lehetőséggel. Vannak olyan oldalak, ahol magát a profil kinézetét is teljesen kedvünkre alakíthatjuk, beépített sablonok vagy alapvető web-szerkesztési ismeretek segítségével.
A profiloldalak nyilvánossága szolgáltatónként változik. Van, ahol eleve csak regisztrált tagok léphetnek be az oldalra, így külső személy nem láthatja senkinek az adatait; van, ahol a rendszer önmagában ugyan nyilvános, de be lehet állítani, hogy a profilunkat ki láthatja: bárki, csak regisztrált tagok, vagy esetleg csak az ismerőseink; valamint külön-külön is beállíthatjuk egy-egy adatunk publikusságát.
Mihelyst egy közösségi hálózat tagjává válunk, lehetőségünk van kapcsolatba lépni az oldalt szintén használó ismerőseinkkel. Egy kapcsolat "hitelesítéséhez" kétoldalú visszajelzés szükséges, tehát a bejelölt illetőnek vissza kell igazolnia, hogy valóban ismer minket. Az esetek döntő többségében az ismerőseink láthatják a kapcsolati hálónkat, de itt is akad néhány kivétel.
A legtöbb közösségi hálózat biztosít privát üzenetküldési és "kommentelési" lehetőséget, valamint nyilvános üzenőfalat is, bár ezeken rendszerint rengeteg a spam.
Nem elhanyagolható a biztonság kérdése sem: minden adat, amit egyszer megadunk magunkról, elérhető válik az adathalászok számára. A legkönnyebb az email-címek begyűjtése, majd a postaládák kéretlen levelekkel történő elárasztása; de óvatosnak kell lennünk a lakcím, telefonszám és más azonosítók, sőt még a fényképeink megadásával is, ha meg akarjuk kímélni magunkat a kellemetlenségektől.
Néhány példa Magyarországról és a nagyvilágból
- iwiw
- 2002-ben indult a legismertebb magyar közösségi oldal, a wiw (who is who), az iwiw nevet 2005-ben vette fel. A rendszer meghívásos alapon működik és zárt, tehát senki nem láthatja a profilokat, aki nem tag. A közösségi hálózatok követelményeinek megfelelően létrehozhatjuk saját profilunkat, kereshetünk ismerősök és ismeretlenek között egyaránt, ismerőseinkről véleményt is írhatunk, van privát üzenetküldés és üzenőfal; valamint 2007 végén elindult a klubrendszer is, amely végre kiváltott rengeteg olyan profilt, melyet nem valós személyek nevében hoztak létre.
- myVIP
- A myVIP az iwiw "vetélytársa", mint a másik nagy magyar közösségi oldal. 2006-ban indult, szintén meghívásos alapú. A korlátlan meghívóküldés és képfeltöltés teszi vonzóvá a felhasználók körében, de ezen kívül lényegében semmi újat nem kínál.
- mutasd.be
- Ez a magyar próbálkozás egy új megközelítésből foglalkozik a közösségi léttel. Az oldalon regisztrált felhasználók nem saját maguktól állítanak össze egy bemutat(koz)ó profilt, hanem barátaik véleményeiből. Az oldal alapötlete az, hogy ismerőseink jobban ismernek minket, mint mi magunk, és objektívabb képet tudnak rólunk festeni; bár egy bizonyos szintű "cenzúra" működik a rendszerben, hiszen lehetőségünk van arra is, hogy a nekünk nem tetsző véleményeket elutasítsuk.
- Friendster
- Az oldal 2002-ben indult azzal a céllal, hogy az átlagos társkereső oldakkal szemben, ahol a felhasználók ismeretlenekkel léphetnek kapcsolatba, az egymást már ismerő emberek között biztosítson összeköttetést. Az üzemeltetés hamarosan nehézkessé vált, mivel a szerverek nem tudták kezelni a hirtelen megnövekedett látogatószámot. Nagyon népszerűvé vált a barátok "gyűjtése", rengeteg ál-profilt ("fakester") hoztak létre, ezeket az üzemeltetők egy idő után törölték is. A problémák miatt sok régi felhasználó elhagyta a Friendstert.
- Myspace
- 2003-ban, Californiában indult el a Myspace a Friendster, a Xanga és az AsianAvenue vetélytársakánt. Rövid idő alatt sikerült sok egykori Friendster-használót magukhoz csábítaniuk, akik a kifogásolható szolgáltatás elől "menekültek". Sok indie-rock zenekar is volt köztük, akik helyet találtak maguknak a Myspace-en, így indult el az oldal már igen népszerű zenei része, ahol a zenekarok speciális profilt hozhatnak létre. A Myspace 2004-től vált a tinédzserek egyik legfőbb közösségi pontjává, mint közösségi tér, valamint zene- és videómegosztó.
- A Facebook 2004-ben a Harvard Egyetem zárt hálózataként indult. Később más iskolák is csatlakoztak, de mivel a regisztrációhoz továbbra is egyetemi email-cím kellett, az oldal viszonylag zárt maradt. A csatlakozás 2005-től mindenki számára lehetségessé vált, de a hálózat nem teljesen "átlátható". A felhasználóknak nincs lehetőségük mindenki számára nyilvánossá tenni a profiljukat, és nem jogosultak minden felhasználói csoport elérésére. Az oldal különlegességét az úgynevezett minialkalmazások (API) jelentik, melyeket bárki szabadon építhet, módosíthat, bővítve ezzel a profilok tartalmát.
- Orkut
- A Google közösségi oldala egyike azoknak a próbálkozásoknak, melyek az Egyesült Államokban nem tudtak nagy közönséget vonzani, azonban például Brazíliában nemzeti "kedvenccé" vált.
Különböző országokban, földrészeken különböző kisebb-nagyobb közösségi oldalak váltak népszerűvé: Indiában az Orkut, Japánban a Mixi, Svédországban a LunarStorm, Hollandiában a Hyves, Lengyelországban a Grono, Latin-Amerikában, Dél-Amerikában és Európában a Hi5, az angolszász területeken a Bebo. Néhány korábbi azonnali üzenetküldő szolgáltatás átalakult közösségi hálózattá. Elmondható tehát, hogy a közösségépítő oldalak mindenhol népszerűek, az internet elterjedésével a Föld minden részén növekszik azoknak a száma, akik részt vesznek az efféle online kapcsolattartásban.
