krono.inaplo.hu

Tags: mobilitás

A mobil internet terjeszkedése és fejlődése egyre nyilvánvalóbbá válik. A 2007-es év drasztikus növekedést jelzett a használtra vonatkozóan. Sokan azonban még mindig nincsenek tisztában a fogalom mibenlétével, és tévesen feltételezik, hogy ez csakis olyan életmóddal hozható összefüggésbe, mely számára különböző helyszíneken, napközben szükség van azonnali internet hozzáférésre. Az előfizetők nagy része azonban otthon használja a mobil internetet.

Lényege ugyanis abban rejlik, hogy az internetet nem vezetéken keresztüli ADSL modemmel „hozzuk be a lakásba”, hanem rádiófrekvencián, a levegőn át továbbítódnak az adatok, ezért nem vagyunk helyhez kötöttek, mert ahol van szolgáltatás, lefedettség, ott minden további nélkül lehet böngészni az interneten.

Eszközök tekintetében széles a paletta. Lehet mobiltelefonon keresztül, PDA-n, számítógéphez csatlakoztatott perifériával, de ezekről később lesz szó. Előbb ismerkedjünk meg a technológia formáival.

1.    mobil internet (wifi; edge; 3G; hsdpa)

-         WLAN/WIFI: ez a legelterjedtebb vezeték nélküli internetet biztosító technológia. A név feloldása Wireless Local Area Network-öt jelent, a WIFI csak a szabvány neve melyet az IEEE fejlesztett ki. Ez vezeték nélküli helyi hálózatot takar, melynek lényege, hogy egy helységben található szerverre a hatósugarán belül több ember csatlakozhat és internetezhet.  

 Szabvány megkülönbözteti (forrás wikipédia):

·                     „802.11a: 5 GHz-es frekvenciasávban működő eszközök; előnye a nagy távolság és sávszélesség, viszont jellemzően csak pont-pont kapcsolatra használják és az ehhez használható eszközök általában drágábbak. Különösen fontos az optikai rálátás a két pont között.

·                     802.11b: 2,4 GHz-es tartományban működő eszközök; hatótávolsága a terepviszonyoktól függően széles skálán mozoghat, lényegesen kisebb, mint a 802.11a, pont-multipont kapcsolatoknál 1 km-es sugarú körön belülre szokták tervezni. Átviteli sebessége max. 11 Mbit/s

·                     802.11g: 2,4 GHz-en működő eszközök, a 802.11b-vel sok tekintetben megegyezik, a routerek nagy része mindkettőt támogatja. Előnye, hogy nagyobb sávszélességet képes átvinni, hátránya pedig, hogy a távolság növekedésével lényegesen romlik a hatásfoka és érzékenyebb az interferenciára. Átviteli sebessége max. 54 Mbit/s.”[1]

Több fajtája létezik: a publikus hálózat bárki számára elérhető, akármilyen WIFI routerrel kialakítható; a privát hálózatot jelszó védi és csak az tud csatlakozni hozzá férni aki ismeri a jelszót; éttermek, kávézók használják a publikus-zárt hálózatot melyhez csak korlátozott ideig lehet hozzáférni a megfelelő kód ismeretében; a HotSpot szolgáltatás kereskedelmi célra használják, mely díjfizetés esetén, korlátozott ideig használható.

Ha olyan internetet használunk mely „a légben terjed” felmerül a kérdés, hogy mennyire vagyunk biztonságban a hálózatban (leginkább az adatainkra gondolok). A WIFI-n két féle titkosító szabványt különböztetünk meg: a WEP-et és a WPA-t.

A WIFI hátrányai közé sorolható, hogy a biztonság még nem teljesen megoldott, ill. az adatátviteli sebesség még nem olyan gyors, mint egy ADSL modemé. Míg egy átlagos modem 100/1000 Mbps-el dolgozik egy WLAN hálózat pusztán 11/54 Mbps-es sebességre képes.

„-GPRS (General Packet Radio Service (csomagkapcsolt mobil adatátviteli szolgáltatás)): Az adatátvitel mobiltelefon-hálózatokon keresztül történik, az átviteli sebesség pedig akár 114 Kb/s is lehet. Segítségével mobiltelefonnal és más kézi eszközzel is böngészhet az interneten, e-maileket küldhet és fogadhat, adatokat és médiatartalmat tölthet le.

- 3G: harmadik generációs, vezeték nélküli technológia) is egy vezeték nélküli adatátvitelt biztosító szolgáltatás, amely folyamatos internet kapcsolatot nyújt mobiltelefonon, kézi eszközön, tábla-PC-n vagy hordozható számítógépen keresztül. A 3G technológia fokozott megbízhatóságot és minőséget, nagy adatátviteli sebességet és sávszélességet szavatol (beleértve a multimédiás alkalmazások átvitelének lehetőségét is). 384 Kb/s adatátviteli sebesség”[2]

- „HSDPA: A HSDPA (mozaikszó az angol High-Speed Downlink Packet Access kifejezésből, tükörfordításban „nagysebességű csomagletöltési hozzáférés”) harmadik generációs mobilkommunikációs protokoll, melyet előszeretettel használnak világszerte mobil internet illetve egyéb nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások kiszolgálására. A HSDPA a használt eszközöktől függően 1,8-3,6-7,2-14,4 Mbit/s maximális letöltési sebességű adatátvitelre képes. A letöltés sebességét több tényező befolyásolja:

• Bázisállomás konfigurációja, átviteli kapacitása
• Rádiós környezet minősége ( interferencia, jel-zaj viszony stb )
• Felhasználók száma az adott cellában
• Felhasználó által használt eszköz típusa
• Felhasználó távolsága az adótoronytól, illetve a felhasználó sebessége ( áll, vagy mozgásban van a mobil terminál )”[3]

2. A Neonomád életmód:

Miután az átviteli technológiákról beszéltünk egy különleges jelenségről is szólni kell, mely a technika fejlődése és emiatt szabadságot legnagyobb mértékben biztosító volta miatt alakult ki. Ez az ún. neonomád életmód, mely az olyan életvitelt foglalja magában, amikor valaki nem irodában dolgozik, hanem otthon, esetleg útközben, kávézókból, éttermekből, a szabadból, egyszerűbben kifejezve olyan helyről dolgozik, ahol van internet hozzáférés.

Nevüket a nomád Arab törzstől kölcsönözték, akik a sivatagban szabadon jártak-keltek.

Az alábbi részek azon angol nyelvű cikkből származnak –általam készített fordításban- melyet több helyen is, az első neonomádokról szóló cikként jelöltek meg. Elérhetősége: http://www.sfgate.com/cgi-bin/article.cgi?f=/c/a/2007/03/11/BEDOUINS.TMP

Először San Fransico-ban az Egyesült Államokban figyeltek fel erre a jelenségre, ahol ezek az ún. „beduinok” lapptoppal és mobiltelefonnal fölszerelkezve, muffin és kávé vásárlásával „fizettek” az internet használtért és a munkavégzéshez szükséges helyért. A kialakult infrastruktúra tette lehetővé ezen életvitel kialakulását, amikor a kávéházak és egyéb vendéglátó egységek elkezdtek ingyenes internet-hozzáférést szolgáltatni, azok számára, akik rendelkeztek a megfelelő eszközökkel a használtára. Egy amerikai kutató úgy véli, hogy a dolgozók egyötöde így végzi munkáját (a 150 millióból 30 az USA-ban). De ez csak kalkuláció mivel az ilyen függetlenül dolgozókat nehéz nyilvántartani.

Daniel Pink nevű író „Karl Marx bosszújaként” említi a jelenséget, ahol, mint mondja az „egyének rendelkeznek a gyártás eszközeivel.” A volt szovjet logót a sarlót és a kalapácsot, most viccesen a mobiltelefon és az egér jelképezhetné. Jól látható a Web Worker Daily lapján, melynek logója (http://tutorialblog.org/wp-content/uploads/2007/04/235.jpg) dizánjban emlékeztet a kommunista era-ra.

Ahogy Om Malik egy weben dolgozó mondja: „Nincs annál szabadabb, mint web munkásnak lenni. Nincs főnök, magadnak dolgozol. Ez a Vadiúj Vadnyugat. Az egyén előrébbvaló. Ez az amerikai módi. Amikor a dolgokat a magad módján végzed. A weben dolgozók jelképezik… Ez a jövő barátom!... Néha megesik, hogy 18 órát dolgozom. Nem tudod mikor kell abbahagyni.”

A cikk szerint 2 részre lehet osztani a dolgozókat: egyik fele a Starbucks-ban, míg másik fele független kávézókban végzi a munkáját. Míg a Starbucks-ban fizetni kell a netért, egyéb, kisebb kávézókban ez általában ingyen van.

A kávéházban való mukavégzés nem új keletű. Londonban már 1688-ban nyitott kávézót Edward Lloyd azzal a céllal, hogy a hajók kapitányai, kereskedők és hajó tulajdonosok oda betérve információt kaphassanak és cserélhessenek, ezzel garantálva a kávéház fennmaradását. Később jellemző kávéházi kultúra alakalt ki Európa szerte, amikor költők, írók munkáikat a kávézókban alkották.

A legtöbb esetben a munkakör mivolta miatt válik lehetővé a neonomád életmód, ahol valóban nincs szükség többre, mint egy internet kapcsolatra. Ez a cégek számára is gazdaságos, hiszen az irodák bérlésén és fenntartásán sokat takarítanak meg. Nem szabad elfelejtenünk, hogy erre a munkavégzésre, csak kevés ember alkalmas, mivel sokunk kötött az irodai berendezésekhez, ill. egyéb feltételekhez. Jellemzően egy menedzseri, szellemi foglalkozású réteg engedheti meg magának ezt az életvitelt (és olyanok, akik igazán elkötelezettek a munka iránt).

3. Hordozható eszközök:   

Azt hiszem egy laptopot ill. mobiltelefont senkinek sem kell bemutatnom, mindenki tudja mi az, és hogy mire használható. Ezek mellett a PDA minősül népszerűnek a mobileszközök között, ill. legújabban az iPhone veszi át a vezetést a piacon.

Egy apróságra azonban szeretném felhívni a figyelmet a mini laptopok, amiket azért hoztak létre, hogy minél kisebbek legyenek, és minél könnyebben elférjen, akár az oldaltáskánkban is. Ennek legújabb és legismertebb formája az ASUS által kifejlesztett EEE PC 700, mely méretével és adottságaival az élmezőnyben jár a mini masinák között.

Linux operációs rendszerrel kapható és kifejezetten arra van kifejlesztve, hogy útközben előkapjuk, ha éppen olyan helyen járunk, ahol van, WIFI és kedvünk támad megnézni a leveleinket.

A szavak szaporítása helyett itt egy link egy oldalhoz, mely letesztelte a készüléket:

http://www.origo.hu/techbazis/szamitogep/20071126-teszt-asus-eee-pc.html