A mobiltelefon megjelenésével teljesült, azaz igény, hogy bárhol, bármikor elérhető lehessünk. Így már csak „ideig-óráig” kellett várni, hogy a nem is olyan távoli közeljövőben már nem csak a telefon, de az internet is mobil legyen. A fejlesztők két irányban kezdték el a probléma megoldását. Viszont egyik lehetőség sem tudta teljes mértékben áthidalni a problémákat - a sebesség és a lefedettség kérdését -.
WLAN
Az első próbálkozások ugyan úgy, mint az internet az amerikai hadseregből indultak ki és 1971-ben hozták létre az első vezeték nélküli hálózatot – Wireless Local Area Network -. Mivel a fejlesztőket nem semmilyen szabály így mindenki úgy alakította ki a saját hálózatát, ahogy a számára legoptimálisabb volt, így nagyon dinamikus növekedéseket tudtak produkálni, de ezek a hálózatok szabályozások hiányában egymással nem tudtak kommunikálni. Erre hiányosságot hidalta át az 1980-as években az Amerikai Szabványügyi
Testület (FCC - Federal Communications Commission) a 802.11-es IEEE (Institute of
Electrical and Electronics Engineers) szabvány kidolgozásával.
A szabvány továbbfejlesztésével eltérő frekvenciákon, különböző modulációval működő hálózatok jöhettek létre a 1-2 Mbit/sec.- tól az egészen a 108Mbit/sec elméleti sebességig. Mindegyik szabványtípusról elmondható, hogy minél nagyobb sebességet nyújt annál bonyolultabb modulációs rendszert kell alkalmaznia, ami maga után vonja a hálózat zajérzékenységét és kisebb hatótávolságát.
Ez a hálózattípus lehetővé teszi a felhasználó számára a gyors adatletöltés és a kábelek nélküli szabad mozgás élményét, de az első akadályt máris érzékelheti, aki komolyabban akarja venni a mobil kifejezést. A hotspot-ok hatótávolság teljes mértékben határt szab a mozgásnak.
A nyilvános hotspotok mellett még kell említeni az egyéni előfizetőket. Számos otthoni felhasználó feledkezik meg a vezeték nélküli hálózata megfelelő védelméről, melyet még csak fel sem kell törniük azoknak, akik potyázni szeretnének, hiszen a teljesen nyílt hálózatot bárki használhatja, aki a vezeték nélküli router hatókörén belül tartózkodik, de ez nagyban hasonlíthat Jancsi és Juliska és a mézeskalácsház meséhez is.
A nyílt hálózat akár csali is lehet, az ingyenes internetenek örülő felhasználó adatcsomagjait logolhatják, elemezhetik, a titkosítatlan felhasználói neveket és jelszavakat, a böngészők sütijeit is megszerezhetik.
A másik megoldási lehetőség a lefedettséget helyezte előtérbe. A mobiltelefonok hálózatát először 900/1800 – as frekvenciát kezdték el használni. A hőskorszaknak számító 9600 bit/sec.-os sebességet nyújtó CSD – vonalkapcsolt adatátvitel – volt az első, ami mobiltelefonos email-ezést, wap-ozás és a telefon modemként történő használatát nyújtotta.
A hőskorszakot gyorsan túllépve megjelent a GPRS – 45 Kbit/sec –os csomagkapcsolt adatátvitel - majd a továbbfejlesztése EDGE – max. 230 Kbit/sec –
A forradalmi változást az új frekvencia használata 2100 Mhz-on megjelenő 3G - 384 Kbit/sec -jelentette. Az igazi áttörés a HSDPA ami elsőként 1,8
majd 3,6 és jelenleg 7,2 Mbit/sec. nyújt a felhasználóknak
Külön támogatást kapnak azok a felhasználók, akik nem a letöltést, hanem a feltöltést preferálják – HSUPA 1,4 Mbit/sec.
A sim kártya mobil internet, már lényegesebben szabadabb mozgást tesz lehetővé, hiszen nem egy hotspot ponthoz vagyunk kötve, de itt is vannak korlátok. Mivel szolgáltatók a lefedettség minőségét a lakosság arányához kötik, így egy kistelepülésen könnyen megtapasztalhatjuk, hogy a mobil internet a régi betárcsázós kapcsolat sebességét produkálja. Nehézséget jelenthet még ha valaki utazás közben szeretné használni ez sajnos átlagosan csak 80-100 km/h sebességig működik. A nagyobbik problémát az jelentheti, ha az eszköz egy idegen ország hálózatára jelentkezi fel és ez nem csak országhatáron kívül történhet meg, ezzel több tízezres számlát is összehozhatunk.
Hordozható eszközök
Első laptopok – mini laptop – eee pc - pda/mda/
A laptop atyának Adam Osborne-t tartják.
Az által készített gép még csak 5 majd későbbi verziójában 7 inches volt. Az elmúlt közel 27 évben a laptopok nagy fejlődésen mentek át. Kis lemaradással ugyan, de követik az asztali számítógépek teljesítményét.
A fejlődésnek egyik érdekes vonala, hogy az eszköz tudását próbálja megtartani, de az eszköz nagyságát próbálja csökkenteni. Így jutottak el a fejlesztők egy 7 inches változatig ezt
Eee Pc –nek nevezték el.
„Easy to learn, Easy to work, Easy to play”.
Az eszköz súlya kb. 1 kg ez nagymértékben befolyásolja az üzemidejét, ami maximum 2-3 óra. Érdekessége, hogy a háttértár nem hagyományos merevlemezt, hanem egy ún. szilárdtest-meghajtót (Solid-State Drive, SSD) tartalmaz. A nagysága befolyásolja a perifériákat, így a dvd/cd meghajtó nem kaphatott helyett.
Ultra Mobil Pc
Ez a számítógép nagymértékben hasonlít az előző Eee Pc hez, annyiban azonban különbözik, hogy érintőképernyővel hozták forgalomba és nagy teljesítményre képes, ezzel arányban az ára is kb. kétszerese.
Pda – personal digital assistant – digitális személyi titkár
két változata terjedt el a virtuális billentyűzettel és a QWERTY billentyűzetű készülékek.
Az igazi problémát mindenképpen az adatok kézi bevitele jelenti, mivel egyik típusú billentyűzet sem alkalmas nagyobb léptékű szöveg bevitelére. Ennek kiküszöbölésére több próbálkozás is indult. Az egyik egy olyan virtuális billentyűzet amit a készülék maga elé vetít és a megtört sugár alapján lehet érzékeli az eszköz, hogy melyik billentyű választottuk.
A másik próbálkozási lehetőség a kereskedelmi képviselők számára jelent könnyebbséget. Ilyen például a vonalkódleolvasó.
Mda – mobil digital assistant – hordozható digitális titkár
Annyiban különbözik az előző eszköztől, hogy rendelkezik sim kártya hellyel, így telefonként is használható.
Pna - Portable Navigation Assistant – hordozható navigációs asszisztens
GPS vevővel és térképszoftverrel rendelkező kézi számítógép.
Ez a három típus ilyen élesen csak a kezdetekkor különült, ma már a gyártók egyre inkább törekszenek arra, hogy a felhasználók elvárásainak megfeleljenek. Ne kelljen külön mobiltelefon, kézi számítógépet és gps-t magánál hordani. Erre az egyik legjobb példa a HTC Diamond
Az előbb bemutatott eszközök és technológiák lehetővé teszik az akkor és most megvalósulását. Az internetet akkor érjük el, amikor csak akarjuk. Most valósul meg minden amit szeretnénk. Nem kell külön számítógép és digitális fényképezőgép ahhoz, hogy megosszuk ismerőseinkkel a nyaralás során készített fotókat, mert ez már egy mobiltelefon segítségével is meg tudtuk tenni. A SonyEricsson fényképezőjébe épített alkalmazás egyetlen kattintással a megadott blog-ba küldi az általunk készített fotót.
Ha előfordulna olyan, hogy hallunk egy zenét amiről nem tudunk semmit, de szükségünk lenne a címére és az előadójára, mindezt megmondja helyettünk a TrackID. A kiválasztott zenéből kimásol egy részt amit interneten keresztül azonosít. A fontos híreket már nem csak számítógépen tudjuk olvasni, az RSS híreket már a mobiltelefonba beépített olvasón keresztül is elérhetjük.
A mobilok fejlődésének és a számítógépekhez való közeledésével nem csak a pozitív hatások kerülnek előtérbe. A mobiltelefonokat is elérte a kéretlen üzenetek és a vírusok, amik nem csak mailben, hanem bluetooth-on és mms-ben is érkezhetnek.
Közösségi hatás
Neonomád életmód
Egy új életforma van kialakulóban. Ez a kötetlen munkavégzést teszi lehetővé. A felhasználó nem kötődik az irodához, hiszen egy laptop-al és a megfelelő wifi hálózattal el tudja érni a céges levelezését a belső hálózatot. Így a munkavégzés helye teljesen szabaddá válik, így egy kávézó vagy egy étterem is válhat az irodánká.
A legnagyobb problémát a laptop áramellátása okozza, a kiválasztott hely – kávézó, étterem, szórakozóhely – nem mindig rendelkezik konektorral és a felszolgálótól szem várható el, hogy kérésre hosszabbító kábelt is szervírozzon a kávé mellé.
Az új technológiák megjelenésével a lecsökken a helyhez kötöttség, de ezzel egyenes arányban megnövekszik a munkaidő amit már nem lehet teljesen elkülöníteni a nap más szakától, az ilyen összemosódó viszonynak is vannak veszélyei. Az ilyen munkaviszony elidegenít a környezettől.
Problémát jelenthet, ha vendéglátóhelyen szeretnénk wifi-t, felmerül egy kérdés, hogy mennyi ideig ülhetünk egy kávé fölött netezve. Ennek egyik megoldása a gyorséttermek. Itt elkerülhető, hogy a pincér folyamatos rendelést kérjen.
Azok akik ilyen munkastílusban dolgoznak főleg olyan területről érkeznek, ahol nagymértékű önállóságra és kreativitásra van szükség.
Kérdéses, hogy ezek a szabad munkakörök tudnak e majd olyan forradalmi változást hozni az informatika életében, mint a garázscégek ahonnan a Apple vagy a Google is elindult.
