krono.inaplo.hu

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
iNapló / iNter / Hálózati jelenségek / Könyvtár 2.0

Könyvtár 2.0

Tags: könyvtár | library 2.0

Könyvtár 2.0. A néhány évvel ezelőtt még misztikusan csengő, alig-alig használt fogalom mára a korral haladó könyvtárak számára nemcsak elérhető céllá, de követelménnyé is vált. A jövő intézményévé az alkalmazkodó könyvtáraké. 

"A könyvtárak megújulás előtt állnak. Ez a megújulás nemcsak választás kérdése, hanem kényszer is... Azt, hogy mi fog történni, a kulcsszereplők közötti viszony fogja eldönteni. Ezek a kulcsszereplők az olvasó, a könyvtáros, a döntéshozó, az információ és az információhordozó technológia. A változás lényege abból fakad, hogy alapvetően megváltozott az információ és az információhordozó technológia. Ennek hatása van az olvasóra, a könyvtárosra és az információra egyaránt. Ez a fejlődés felveti azt a kérdést, hogy vajon továbbra is a "hagyományos" könyvtár-e az információkhoz való hozzáférés leghatékonyabb eszköze? Végeredményben a könyvtár legitimitása és létezése kérdőjeleződik meg."(Pintér Róbet)


Könyvtár 2.0. A néhány évvel ezelőtt még misztikusan csengő, alig-alig használt fogalom mára a korral haladó könyvtárak számára nemcsak elérhető céllá, de követelménnyé is vált. A jövő intézményévé az alkalmazkodó könyvtáraké.

library 2.0 kifejezést elsőként Michael Casey használta, a hivatalos szakmai életben 2005-ben jelent meg először, az Internet Library 2005 konferencián. 
A könyvtár 2.0 tárgyszerű definíciója:
Interaktív, együttműködésen alapuló, multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás, webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez. Használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtár nem egyedül felelős a tartalom előállításáért.

 

Interaktív, együttműködésen alapuló…

A könyvtár 2.0 technológia ideális könyvtárképe a részvételen alapuló könyvtáré. A webkettő révén a könyvtár 2.0-ban a tér és az idő átalakul. Többé a számítógépes és hálózati technológia nemcsak az információk tárolására és visszakeresésére szolgál, de alkalmassá válik arra is, hogy az olvasók valóban felhasználóvá válva az egyes információkat összekössék, megosszák egymással, értesüljenek az új eseményekről, változtassák és alakítsák a könyvtár webes jelenlétének tartalmát, megjelenését. Ezáltal valódi párbeszéd alakul ki a könyvtár és a felhasználók, valamint az egyes felhasználók között is.

"Az információ megmarad a könyvtárak által használt rendszerek szerint, de kiegészül oly közösségi információval, amely oly mélységekben is feltárhatja egy tétel tartalmát, amelyre a könyvtárosok katalogizálási rendszere nem tért ki." (http://tipp.klog.hu/?p=7)

"A könyvtár 2.0 természete a könyvtár alapvető és legjobb szolgáltatói hagyományán és küldetésén alapul:

  • a közösség tagjai által előállított információhoz való hozzáférés,
  • megosztás és felhasználás a közösség céljai szerint,
  • hozzájárul a használói közösség építéséhez."

 

...multimédiás, webalapú technológiai alkalmazás webalapú könyvtári szolgáltatásokhoz és gyűjteményekhez...

A könyvtár 2.0 alkalmazásai túllépnek a hagyományos, szöveges webes forrásokon - a multimédia, az audiovizuális komponensek használata elengedhetetlenné válik: mindez hozzájárul ahhoz, hogy kialakuljon egy, a valóshoz hasonló virtuális tér, mely a felhasználót nem csak a keresett információhoz, de a felhasználói élményhez is hozzásegíti.

…használóközpontú virtuális közösség, melyben a könyvtári nem egyedül felelős a tartalom előállításáért…

A felhasználók aktívan részt vesznek a tartalom és a webes szolgáltatások kialakításában, például az olvasók (vagy a könyvtárosok) hozzászólásokkal, címkékkel láthatják el a keresési rekordokat, akár véleményt fűzve az olvasott, használt dokumentumokhoz. A hozzászólások archiválódnak, nyilvánossá válnak, alkalmat nyújtva ezáltal a felhasználók (és a könyvtárosok) közötti párbeszédre. Jó példa erre a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár alkalmazása, mely (eddig kevéssé kihasznált) lehetőséget biztosít a dokumentumok véleményezésére; valamint a készülő Könyvtár Portál alkalmazása.

A könyvtár szerepvállalása is megváltozik: a tartalomszolgáltatás dinamikussá válik. "Folyamatos változásról van szó, ahol már soha nem lesz idő tökéletes termékek létrehozására. Nem engedik a korlátok - az idő, információmennyiség, felhasználók, fenntartók stb. Állandó aszinkronitásban kell dolgozni, fel kell adni az egyirányú ismeretközlés monopóliumát. Fel kell vállalni - ami talán a legnehezebb - a folyamatos kihívásokat, az állandó bizonytalanságot és az igen gyakori "tévedést", a korrekciót."- írja Ládi László alkalmazása. a Könyv, Könyvtáros 2008. évi 3. számában.

A webkettes könyvtár hálózati jelenlétét számos technológiai lehetőség, webes alkalmazás teszi valóban közösségivé:

  • egyidejű kommunikáció, azonnali üzenetküldési és "fogadási lehetőség felhasználók és könyvtárosok között: chat-referensz szolgáltatások, az MSN Messenger, a Skype . Mindezek a szolgáltatások működnek pl. az Országos Széchényi Könyvtár és a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának tájékoztató gyakorlatában (is).
  • blogwikiRSS a könyvtári szervezeten belül és a kifelé történő kommunikációra is. Ezek az alkalmazások túllépnek a levelezőlisták hatékonyságán a közösség felé való nyitottságuk, a közös tartalomfejlesztés lehetősége tekintetében. "A wikik a közösségileg gyűjtött, feldolgozott és szerkesztett tudás tereivé válnak, emellett a wiki alapú szolgáltatásokat ma már alkalmazzák a cégen belüli tudásmenedzsment és a projektépítés, -fejlesztés területén is." http://www.ki.oszk.hu/3k/e107_plugins/content/content.php?content.128
  • az információforrások köre kibővül: egyre inkább előtérbe kerülnek a közösségi hálók az információszolgáltatás terén. A könyvtárak és szolgáltatásaik, a szakmai rendezvények megjelennek az iWiW, aFacebook, a MySpace oldalain. A blogok és az ezekhez hasonló mértékben dinamikusan frissülő weblapok az RSS használatával a legfrissebb információk forrásává válnak a szakmai élet területén is. Az RSS lényege, hogy a tartalom egy XML-fileból, közvetlen elérés nélkül is olvasható.
  • az információkeresési folyamat és a keresési rekordok testreszabása: az egyéni keresőmotorok (Google CSE) kialakítása mellett lehetőség nyílik a rekordok tagelésére, mely által saját és virtuális könyvespolcokat hozhatnak létre a felhasználók.
  • "A könyvtár webes jelenléte magába foglalja a használók jelenlétét is (szinkron és aszinkron). Például az azonos témakör iránt érdeklődők virtuális közösséget alkotnak (megfelelő adatvédelmi gyakorlat mellett) egymás által keresett vagy előállított dokumentumokba is betekinthetnek, és nincs akadálya a közös munkának sem - akár a könyvtáros bevonásával az erre specializálódott könyvtári elektronikus felületen vagy fizikai térben."

    A könyvtár 2.0-ban a könyvtárak nemcsak közösségi helyekké válnak, de egyúttal elfogadják azt, hogy közösségeik állandóan változnak, s a könyvtáraknak nemcsak velük együtt kell változniuk, de meg kell engedniük, hogy a felhasználók megváltoztassák őket.

     

    Kényszerűség vagy szabad döntés?

    Miközben szakemberek, lelkes újulni és újítani vágyók, jósok már web 3.0-ról, sőt 4.0-ról beszélnek, addig a könyvtárak esetében a változás irányáról, mértékéről, sebességéről, eszközeiről megoszlanak avélemények: "...És ez a veszélyes, ettől tartanak az emberek, a hagyományosan gondolkodó könyvtárosok, és én, az a fiatal ember is, aki mindezen veszélyek láttán is azt mondja, hogy nem tehet másként a könyvtár, mint alkalmazza ezeket az eszközöket. Mert ha nem mi tesszük, megteszi valami cég előbb-utóbb, és abban kevesebb lesz a köszönet... És hiába győzködsz minket, igazából tényleg érezni lehet - no, nem az intellektussal, hanem valami mással -, hogy ez a permanens technológiai change, amibe kerültünk, amibe valahogyan belekényszerültünk, az emberséget, a humánumot veszélyezteti, korlátozza, mechanizálja..."

    (Budai László hozzászólása a CRM-vitához; idézi Ládi László: Könyvtár 2.0. In.: 3K, 2008. 2. szám.)