krono.inaplo.hu

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
iNapló / iNter / Hálózati jelenségek / Creative Commons

Creative Commons

Tags: szerzői jog

A Creative Commons a szerző által a műve mellé adott jognyilatkozat, melyben a szerző meghatározhatja, hogy mások hogyan használhatják fel a művét. A szerzői joggal ellentétben alapvetően nem a tiltásról, hanem a megengedésről szól. Magyarul "kreatív közjognak" lehetne nevezni.

Ennek a licence-nek az ötlete Lawrence Lessig, egy egyetemi jogi professzor fejéből pattant ki. Addig a jogtulajdonnak csupán két szélsőséges fajtája létezett: a szerzői jog minden jogot a szerzőnek tartott fenn, a másik véglet szerint pedig minden engedélyt megadnak a terjesztésre, tehát ’nincsen jog fenntartva’. Ennek egy középútja a Creative Commons, ami a szerző művéhez fűződő jogait megtartja, ám engedélyt ad másoknak a szabad másolásra, feldolgozásra vagy terjesztésre, az adott licence típusán belül, vagyis aszerint, amit a szerző engedélyez. A CC hivatalosan 2001-ben indult, a licencekészletet pedig egészen pontosan 2002. december 16-án tette közzé a szervezet.

CC licence mindig csak olyan művekre kerülhet, amiket a szerzői jog védhet. Ha valaki tehát készít egy fotót, vagy grafikát, ír valamilyen művet, azzal automatikusan birtokolja a mű szerzői jogait. Csak ilyen esetekben kerülhet CC egy műre. Azonban sem tényeket, sem ötleteket nem lehet levédeni vele; nem használható szoftverekre sem (azokra ugyanis egy másik licence vonatkozik - GPL).

A licence-t képzett jogászok úgy alkották meg, hogy azok a bíróság előtt is megállják a helyüket. Ha például valaki pénzt keres az általad alkotott műből, miközben a munkádon lévő licence világosan kimondja, hogy nem lehet azt így felhasználni, akkor azt az ügyet akár a bíróságig is el lehet vinni.

Ha valaki megszegi egy művön lévő CC licence szabályait, akkor számára a licence automatikusan megszűnik, tehát a ’Minden jog fenntartva’ kategóriába lép, így általa felhasználhatatlanná válik. Ez viszont más felhasználókat nem gátol meg abban, hogy a licence keretein belül használják a művet. Tehát egészen addiglehet felhasználni az ilyen műveket, amíg meg nem sértjük a rajta lévő CC előírásait.

De milyen is lehet valójában a CC? A licence-szel kapcsolatban alapvetően 4 opció közül választhatunk. A Creative commons honlapján ezeket az opciókat képregényekben illustrálják a jobb megértés érdekében.

 

Az első a “attribution requirement". Ez annyit jelent, hogy ha szeretném nevemet és képeimet terjeszteni a neten, akkor így engedélyezhetem másoknak, hogy fotóimat használják, mindaddig, amíg feltüntetik a szerzőt. Ennek az opciónak a követelménye tehát az, hogy a szerző fel legyen tüntetve, amit sajnos nagyon sokan hajlamosak elfelejteni (főleg azok, akik nem ismerik a CC lényegét). Ez az opció az, ami minden egyes esetben érvénye s a CC alatt terjesztett képekre! Egy szerzőt nem lehet megfosztani szerzői jogától, tehát a nevét minden esetben fel kell tüntetni.

Ha valaki tehát fel akarja használni a művem, egészen addig megteheti, míg feltüntet engem, mint szerzőt. Nincs szükség arra, hogy kapcsolatba lépjen velem mielőtt ő is publikálná a képeket, egészen addig, míg jól láthatóan megjeleníti a nevem és egy linket a licencemre.

Egy másik lehetőség a nem kereskedelmi célú felhasználás. Ez engedi a képeimet bárki felhasználhassa, de tiltja, hogy mások pénzt kereshessenek vele. Ha valaki kereskedelmi célokra akarja felhasználni a képeimet, először az engedélyemet kell kérnie. Ez az amikor kérhetek némi pénzt, juttatást. hiszen az eredeti szerző én voltam.

Ha valaki tehá fel szeretné tenni a képemet a weboldalára megteheti kérés nélkül, de még mindig fel kell tüntetnie engem, mint szerzőt és linkelnie kell a licencemre, hogy mások is, akik fel akarják használni a képet, tudják, hogy milyen kereteken belül tehetik azt meg.

Viszont, ha valaki a művet fel akarja használni egy könyvben, akkor előtte mindenképpen engedélyt kell kérnie, hiszen nagy valószínűséggel eladásra szánja azt.

Harmadik lehetőség a “Nem módosítható munka”. Ez lehetővé teszi másoknak, hogy lemásolják, vagy továbbadják a művet, de csak akkor, ha nem módosítanak rajta, nem alakítják át azt. Akkor használhatom ezt a lehetőséget, ha képeimet eredeti állapotukban akarom terjeszteni. Ha valaki montázst vagy kollázst akar készíteni a képemből, amit bele akar tenni egy általa készített gyűjteménybe, ki kell kérni az engedélyemet mielőtt ezt megteszi.

Az utolsó lehetőség valami olyasmi, amit mi “Hasonlósági licenc”-nek hívunk. Nevezhetjük „Kölcsönös megosztás”-nak is Ez kötelezővé teszi, hogy ha valaki a képemet átalakítja, vagy erre alapozva készít egyet, akkor ugyanolyan feltételekkel tegye elérhetővé, mint amiket én adtam neki. Mondjuk olyan jogot adok, ami tartalmazza a “hasonlósági licenc”-t csakúgy, mint a “tulajdonosi” jogot, valamint a “nem kereskedelmi jellegű” feltételeket is. A feltételek ezen kombinációja mellett a képet felhasználó egyén módosíthatja és felhasználhatja a képemet, ameddig azt ugyanazokkal a feltételekkel osztja meg, ahogy én tettem. Hasonlóan, igazodnia kell eredeti licenchez és hivatkoznia kell rám.

Így működik ez a négy lehetőség és mind tetszés szerint kombinálható.

Ha a művünk  feletti kontrollt teljes egészében engedélyezed a köznek, mindenféle feltétel nélkül, felhasználható a Creative Commons weboldala, hogy a munkát a “public domain” részére felajánljuk. A köznek történő felajánlás különbözik a licenctől - ezzel kimondjuk, “Nincsen jog fenntartva”.

A CC fogadtatása eléggé megosztotta a felhasználókat

A youtube-on és más ahhoz hasonló honlapokon több videó is kering a CC-ről, egyesek úgy hatnak, mint egy reklám. A leggyakoribb magának a CC bejelentésének videója. Ezeken, maga a kitaláló mondja el a licence lényegét, hogy mikor lehet, és nem lehet használni, valamint az, hogy hogyan lehet használni, és hogy tulajdonképpen mire jó. Ezek a videók elmondanak mindent róla, de igazán, a rájuk érkezett kommentek, hozzászólások az érdekesek. Amikor még csak felkerültek ezek a filmek a netre, rengeteg vélemény érkezett a CC-vel kapcsolatban. Egyesek kifejezetten várták a megjelenést, osztva a kitaláló véleményét, miszerint a művészet részben a másoláson alapul, és a licence-szel elősegíthető a művészpalánták nevelése. A másik véglet, akik szabályosan féltek a CC-től. Ők olyan amatőr művészek voltak, akik szerint az általuk alkotott zene vagy kép értékét veszti, ha mások tetszés szerint felhasználják. A CC azonban nem kötelező érvényű, nem kerül rá automatikusan minden műre, amelyet feltöltenek a netre. Magunk választhatjuk meg, hogy a teljes szerzői jog biztonságával élünk, vagy megosztjuk a munkánkat a közzel.

A CC-vel együtt megszületett annak kritikája is. Ez a cikk kifejti többek közt azt is, hogy a Copyright törvényben benne foglaltatik a CC lényege, mert az is megengedi, hogy a szerző eladja, vagy mások által felhasználhatóvá tegye művét.

 

Források

http://www.creativecommons.hu/

http://creativecommons.org/

Wikipédia

 http://www.indicare.org/tiki-read_article.php?articleId=118

http://mirrors.creativecommons.org/getcreative/