A socialsoftware web-alapú szoftver programok egy adatbázis-motor segítségével teszik lehetővé, hogy az emberek virtuálisan is kialakíthassanak kapcsolatokat, együttműködhessenek. Ez pedig oly módon valósul meg, hogy a szoftverek felhasználói feltölthetnek különféle információkat, képeket, videókat stb. és egymás adatait is megtekinthetik, valamint üzenetet is küldhetnek egymásnak. Vagyis online közösségalakító szerepük van. Ezeknek a szoftvereknek többségét maga a közösség alakíthatja és fejlesztheti, illetve lehetőségük van segédprogramot is fejleszteni hozzá.
A közösségi szoftverek legrégebbi formái többek között az email, a virtuális közösségek és a csoportszoftverek.Az alapján, hogy milyen közösséget hoznak létre, a közösségi szoftverek két csoportba sorolhatók. Vannak az ún. bottom-up (alulról felfelé épülő) közösséget létrehozók, ahol a felhasználók mozgásterét nem korlátozzák moderátorok. Ebből kifolyólag sokkal több tagja van ennek a közösségnek, mint az ún. top-down (felülről lefelé épülő) közösségeknek. Abban azonban mindegyik közös, hogy az emberek közti gyors információcsere és virtuális kapcsolatok –melyek átalakulhatnak nem csak virtuálissá- kialakítása, fenntartása céljából jöttek létre. A felhasználók maguk döntik el, kivel kívánnak virtuális kapcsolatot kialakítani és kivel nem.
A közösségi szoftverek, azaz az online kommunikáció eszközei a következők.
Instant üzenetküldés (Instant messaging): lényege, hogy a résztvevő felek valós időben tudnak egymással írásban kommunikálni bármily távol legyenek is egymástól. Mindezek előtt azonban fel kell venni a felhasználóknak egymást a partnerlistára (email címük, és Messenger ID-jük segítségével).
Internet fórumok: ezek lehetővé teszik, hogy a felhasználók, ál- vagy valós néven, hozzászólhassanak bizonyos témákhoz (topikok), általában bárki csatlakozhat a fórumozókhoz, de természetesen mindig is lesznek zárt fórumok is.. Arra is van lehetőségük, hogy linkeket, esetleg képet küldjenek egymásnak. Ide tartozik például az Index fórum, Google Groups, különböző honlapok fórumai.
Blogok: másik nevén hálónapló. A blog szerkesztője (a blogger) akár naponta, hetente stb., tehát bizonyos időközönként ír valamilyen bejegyzést,amit valamilyen témába besorol, ezekre pedig az olvasók reagálhatnak, kommenteket írhatnak. Ily módon a hasonló élethelyzetben levő, vagy hasonló érdeklődésű emberek is könnyen alakíthatnak ki kapcsolatot egymással. A blogot már az üzleti életben is sokan használják azzal a céllal, hogy megfigyelhessék milyen szükségleteik vannak a reménybeli fogyasztóknak. Tehát akár piackutatást is végezhetnek a blogok segítségével.
Wikik: erre legjobb példa a Wikipédia, amely lényegében egy ingyenes online enciklopédia. Itt mindegyik felhasználó szerkeszthet saját szócikket bármilyen témában. Azonban ez hátrányt is jelent, mert a szócikkek szavahihetősége megkérdőjelezhető, mert azt nem ellenőrzi senki. Akadnak természetesen kivételek, olyan wikik, ahova csak bizonyos személyek írásai kerülnek fel. Ilyen például a Tikiwiki.
Közösségi hálózatok (social network services): itt azonos érdeklődésű, célú emberek léphetnek kapcsolatba egymással.
Közösségi kalauzok (Social guides),
közösségi könyvjelzők (social bookmarking),
közösségi hivatkozások (social citations),
közösségi könyvtárak (social libraries).
Most pedig következzék pár szó a közösségi médiáról, és a felhasználókról. A közösségi média: (social media) A web2.0 szolgáltatásokon keresztül készülő tartalmak összességét, magukat a szájtokat, ahol mindehhez hozzájuthatunk, a blogba írt bejegyzést, a videómegosztóra feltöltött klipet, a webes albumba feltett képeket, a megszerkesztett wiki-oldalt, amelyeket bármely internetező számára elérhetővé teszünk, mind ide soroljuk.
Ma már a legtöbb ember tagja minimum egy közösségi oldalnak, amelynek segítségével találkozhat rég nem látott ismerősökkel, üzenetet is küldhet nekik, vagy ahova tehet fel magáról vagy maga által készített képeket. Az internetes naplók (blogok) is nagyon elterjedtek. A közösségi újságírás is nagy népszerűségnek örvend. Mára már nem csak kommenteket fűzhetünk különböző cikkekhez, de mi magunk is írhatunk sajátot és publikálhatjuk is. A civil újságírók legrégebben működő online felülete a Helyi Lapok Online, Figyelőnet és a Reflex Magazin próbálkozik a közösségi médiával. Ott van még a Tudás Média vagy a Vita.hu.
Az Universal McCann 17.000 internetező megkérdezésével készítette egy felmérést, mely alapján megállapították: Egyesült Államok és Nyugat Európa internetezői inkább passzív használói a közösségi médiának, míg a feltörekvő piacokhoz tartozók (pl. Korea és Kína) inkább a tartalmát termelik.
Jeremiah Owyang különböző csoportokra osztotta a közösségi média felhasználóit:
Inaktívok: Akik nem használják a közösségi médiát.
Megfigyelők: Akik olvassák a blogokat és a különböző felhasználói véleményeket, értékeléseket; videomegosztó oldalakat látogatnak; podcastot hallgatnak.
Csatlakozók: Kösségi oldalakat látogatnak és fenntartják a saját profiljukat.
Gyűjtők: RSS feedeket használnak és címkéket rendelnek a fotókhoz és weboldalakhoz.
Kritikusok: Termékeket értékelnek és véleményeznek, hozzászólnak az általuk olvasott blogokon, valamint részt vesznek a fórumok és csetszobák társalgásaiban.
Alkotók: Saját blogot vezetnek és honlapot tartanak fenn, megosztják a saját készítésű videóikat, hangfelvételeiket, zenéiket.
