Internet korlátozás. Mindenki találkozott már ezzel a kifejezéssel, vagy legalábbis van elképzelése róla, mit is jelent/jelenthet. Vannak, akik mindennap szembesülnek vele munkahelyükön, iskolába, net kávézókba vagy akár otthon is a saját gépükön.
De nézzük mi a helyzet akkor, ha nem egy embert, egy családot, vagy egy intézményt vizsgálunk, hanem egy egész országot.
A legtöbb országban nincs vagy csak nagyon kis mértékben találkozhatunk olyan törvényekkel, rendeletekkel vagy szabályokkal, amik egész országra kiterjedően korlátoznák, hogy ki mit nézhet - böngészhet - az interneten. Vannak persze olyan oldalak, amit törvény sértőek, de most nem a tartalomról van szó hanem konkrétan arról, hogy bizonyos oldalak le vannak tiltva, azaz senki számára nem érhető el az ország egész területén.
És igen! Van ilyen. Ezekről a szabályozásokról leghíresebbek a keleti országok (Kína, Korea) és arab országok, de persze olyan helyeken is lehet találkozni velük, mint Németország.
Kína
Kínáról és az internetes „problémáikról” sok-sok oldalt lehetne írni, egyértelműen ebben a témában ők a legszélsőségesebbek, ha úgy vesszük, mindennel problémájuk van vele kapcsolatban, az internetet a „társadalom megrontójának” tartják. Szerintük negatív hatása van a politika élet jól működésére, a gyerekek fejlődésére, a felnőttek munkaképességére, a kereskedelemre, és az egész ország fejlődésére.
· 2000 - Kína szigorú törvényekkel próbálja cenzúrázni és kontrollálni a hálózatot. Az október 2.-án ismertetett új internetes törvény korlátozza internetes cégeknél a külföldi befektetéseket, a szolgáltatókat az általuk kínált tartalom szűrésére kötelezi, és állami engedélyhez köti az internetes cégek működését. A rendelkezések egy része már korábban is létezett, a mostani törvény azonban pontosan megszabja a szűrés módját és a szabálysértők büntetéseit is.
A szolgáltatóknak a cenzúra mellett 60 napig tárolniuk kell a hozzájuk bejelentkező felhasználók adatait is, továbbá minden kommunikációt, ideértve a levelezés mellett a chat-szobák forgalmát is, valamint a megjelenő weboldalak tartalmát. A szolgáltatók felszólításra kötelesek kiadni az adatokat a rendőrségnek.
A kínai internetvállalatokat legérzékenyebben érintő rendelkezés gazdasági jellegű: ezen túl az internetcégeknek engedélyét kell szerezniük, ha külföldi tőkét készülnek elfogadni, ha külföldi cégekkel akarnak együttműködni, vagy ha a hazai vagy külföldi tőzsdén akarnak megjelenni.
· 2002 – Hogy lássuk, milyen komolyan is veszik Kínában az internet korlátozást, itt egy példa. Ne húzzunk ujjat az internet rendőrséggel.
Harminchárom embert vetettek börtönbe az Internet-használat korlátozására vonatkozó rendelkezések megszegése miatt. .A harminchárom bebörtönzött között vannak másként gondolkodó értelmiségiek, ellenzéki politikai személyiségek, illetve hivatalosan nem engedélyezett szervezetek, mint például a Falun-kung vallási szekta tagjai is. Egy volt rendőrt, például azért ítéltek tizenegy évi szabadságvesztésre, mert letöltötte az ellenzéki, illegalitásban működő kínai demokraták honlapjainak néhány cikkét. Az elítéltek közül kettő meghalt a börtönben, a jelentés szerint ˝nyilván kínzás, illetve rossz bánásmód következtében˝.
A közbiztonsági minisztérium külön Internet-rendőrséget hozott létre.
· 2003 – Kínai Nagy Tűzfal: a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériumának az internet cenzúrázása céljából létrehozott projektje. Érdekes teszt található róla itt: http://pcworld.hu/a-kinai-nagy-tuzfal-vizsgalata-20070915.html
· 2006 - Az Egyesült Nemzetek athéni csúcstalálkozóján, a Kínai képviselő azt a bejelentést tette, hogy Kínában nincs internet cenzúra. Ami felettébb érdekes és sok ott lévő számára kacagtató kijelentés volt, mivel az internet cenzúrát pontosan dokumentálják, és a Kínai Nagy Tűzfal, bizonyítottan legalább 19032 weboldalt blokkol (ez az adat 2006-ra vonatkozik). Sőt még az olyan nagy cég mint a Google is létrehozott egy „uj” keresőt a google.cn –t, ami egy cenzúrázott keresőoldal.
Felhozták a témában még azt is, hogy például nem lehet elérni és hallgatni se Kínában a BBC-adásait és weboldalait. A Kínai képviselő mindenre csak azt válaszolta hogy, nem igaz és Kínában nincs internet korlátozás.
· 2007 – Kínában blokkolják a wikipédiát
· 2009 – Minél előrébb haladunk az időben, egyre több szabályozást és tiltást lehet felfedezni a Kínai internettel kapcsolatban.
o A Kínai kormány letiltja a YouTube videó megosztó portált, mivel olyan felvételek kerülnek fel, ahol Kínai katonák tibeti szerzeteseket vernek meg.
o „Zöld gát, a fiatalok kísérője” Ez lett volna a neve annak a programnak amit július elsejétől akart a Kínai kormány bevezetni. Célja az lett volna hogy minden Kínában kapható számítógépen csak ugy lehessen eladni hogy előtte telepítenek rá egy szűrő berendezést ami a „káros” weboldalakat letiltja. A Kínai kormány azt nyilatkozta, hogy csakis a pornográf tartalmú oldalakat tiltja le a szűrő, de aztán kiderült, hogy a politika oldalakból is jó párat nem enged elérhetővé tenni, feltehetően az ellenzék oldalairól van szó.
Ugyan a szűrő bevezetését elhalasztották – valószínűleg a sokfelől érkező támadások miatt – de a kormány biztosan állítja, ahogy elülnek a tiltakozások a „Zöld Gát” program elindul. És így is lett, szeptembertől kötelező használni közösségi helyeken (iskolák, internetkávézók, stb), de magán személyeknek csak ajánlott. Egy felmérés alapján kiderült, hogy 10-böl 8 megkérdezett, azt nyilatkozta, hogy semmiféleképpen nem fogja használni a filtert, és ha rajta lesz a gépén azonnal eltávolítja.
Források:
