Tags: mobilitás

A XX. és XXI. század legjobban eladható találmánya a mobiltelefon. Ennek az ezköznek a segítségével az emberek bárhol és bármikor elérhetővé, tértől független kommunikációra képesekké váltak. A gyártók és a reklámok elhitették az emberekkel, hogy ezekkel a készülékkel sokkal szabadabban mozoghatnak, ami fizikailag persze igaz, mert nincsenek helyhez kötve, de a mobil hálózatiság egyfajta kommunikációs rabláncot is jelent. A szolgáltatók is határokat szabnak, sok területet nem tudnak kellőképpen lefedni. A szabad mozgástér tehát csak addig létezik ameddig a térerő tart, a szabadság minden tekintetben korlátozott.

A mobiltelefont meg kell különböztetni a drótnélküli telefonoktól, amelyek általában csak a korlátozott hatósugarú alapállomás környékén működnek, és jellemzően egy-egy lakáson belül használják őket. A készülékeket generációkba is sorolhatjuk, a hálózati képességeik alapján osztályozva. A (betárcsázós) WAP oldalakat elérő készülékek első generációsak (1G), a csomagkapcsolt adatátvitelre képesek a 2G-s készülékek. A megemelt sávszélességet (és csomagkapcsolt átvitelt) alkalmazó készülékek 2,5G-sek. A 3G-s készülékek a MMS (fényképpel, videóval és esetleges animációkkal ellátott szöveges üzenet) küldés mellett videohívások bonyolítására is képesek. Meglévő másodlagos kamera esetén minket is látnak, de technológia lehetővé teszi, hogy pl. csak a másik felet lássuk.

A mobiltelefonok, először 900/1800 – as frekvenciát kezdték el használni. 9600 bit/sec.-os sebességet nyújtó CSD (vonalkapcsolt adatátvitel) volt az első, ami mobiltelefonos mailezést, wap-ozást és a telefon modemként történő használatát nyújtotta. Ezt követte hamarosan a GPRS (45 Kbit/secundumos csomagkapcsolt adatátvitel) majd a továbbfejlesztett változata az EDGE ( max. 230 Kbit/sec).A legnagyobb áttörést, az új frekvenciát (2100 Mhz – et) használó 3G - azaz a 384 Kbit/sec - jelentette. Az igazi áttörés a HSDPA (mozaikszó az angol High-Speed Downlink Packet Access kifejezésből, tükörfordításban „nagysebességű csomagletöltési hozzáférés”) amellyel a szolgáltatók ígérete szerint akár szélessávú kapcsolati sebességet is el lehet érni.

Tehát a mobiltelefonok legújabb generációja az ún. „okos telefonok” már ezt használják. Ez a mobiltelefonok által nyújtott mobilinternetezési lehetőség. Mobilinternet és a vezeték néliküli internet közti különbség, hogy a mobilinternettel elviekben bárhol csatlakozhatunk az internetre, a vezeték nélküli internettel, csak egy adott router(elosztó) hatósugarán belül tudjuk használni az internetet.

A vezeték nélküli internethálózat azaz a WLAN (Wireless Local Area Network) rádióhullámot használó vezeték nélküli helyi hálózat. Története 1971 – bne kezdődik, mert ekkor hozták létre az első vezeték nélküli hálózatot. Mivel a fejlesztőket nem korlátozta, irányította semmilyen előírás vagy szabvány, mindenki úgy alakította ki a saját hálózatát, ahogy a számára legoptimálisabb volt, így nagyon gyors növekedést tudtak produkálni, de ezek a hálózatok szabályozások hiányában, nem tudtak kommunikálni egymással. Ezért a 1980-as években az Amerikai Szabványügyi Testület (FCC - Federal Communications Commission) létrehozta a 802.11-es IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) szabványt. A szabvány továbbfejlesztésével, eltérő frekvenciákon, különböző modulációval működő hálózatok jöhettek létre az 1-2 Mbit/sec.- tól az egészen a 108Mbit/sec elméleti sebességig. Mindegyik szabványtípusról elmondható, hogy minél nagyobb sebességet nyújt, annál bonyolultabb modulációs rendszert kell alkalmaznia, ami maga után vonja a hálózat zajérzékenységét és kisebb hatótávolságát. Napjainkban a legtöbb háztartásban ahol több számítógép, esetleg laptop található, és ezek a készülékek kezelik a vezetéknélküli hálózati kapcsolatokat ott már WiFi-s router található. Ez a vezeték nélküli hálózat bizonyos mozgásteret ad a felhasználónak, hasonlóan a mobiltelefon nyújtotta mozgástérhez, csak addig tart ameddig a készülék hatótávolsága. Ez persze egy lakáson belül tökéletesen elég. Tehát a vezeték nélküli internet bizonyos fokú röghözkötöttséget eredményez, míg a mobilinternettel elviekben bárhonnan csatlakozhatunk a világhálóra.

Sok helyen található nyilvános wifi hálózat, például egyetemeken, reptéren és kávézókban. Ezek a hálózatok felügyeltek és bárki által használhatóak (kivéve a kávézókban ahol valamennyi fogyasztáshoz kötött a wifi használat). Sok nyilvános hálózat csak azért érhető el és használható, hogy az ingyenes internetnek örülő felhasználó adatcsomagjait logolhassák, elemezhessék, a titkosítatlan felhasználói neveket és jelszavakat, a böngészők sütijeit is megszerezhessék.

Hordozható eszközök:

A notebook és a laptop angol eredetű szavak, és az informatikában a hordozható személyi számítógépeket takarják. Ezek teljes értékű PC-k, az asztali változatokhoz képest a lényegi különbség a kompakt formai kivitelezésben és a hordozhatóságban rejlik. Ugyanazokat a funkciókat betöltő alkatrészekből épül fel, ezek azonban jellemzően kisebb méretűek, könnyebbek, kevesebb hőt termelnek, és kevesebb energiát is fogyasztanak, mint az asztali PC-kben megtalálható megfelelőik.

A notebookokat alapvetően három kategóriára osztjuk méret alapján.

Desktop replacement (DTR): az ún. DTR gépek az asztali gépek felváltására alkalmasak, azaz asztalra téve, keveset mozgatva lehet őket használni, méretüknél és akár 3 kilogramm felett tömegüknél is fogva.
Thin&light (könnyű és vékony): ide soroljuk azokat a jellemzően 13,3"-14,1"-15" átlójú kijelzővel szerelt gépeket, amelyek tömege 1,7-2,4 kilogramm közé esik többnyire.
Subnotebook/ultrahordozható: a 13,3" átlónál kisebb, 12,1", 10,4" vagy kisebb formátumú gépeket nevezzük subnotebookoknak, vagy ultrahordozhatónak, bár az első a méretre, a második a tömegre utal inkább, amelyek nem feltétlenül vannak szoros kapcsolatban.

Netbook

A fejlődés napjainkban legsikeresebb vonala, hogy az eszköz tudását próbálják megtartani, de az eszköz nagyságát próbálják csökkenteni. Így jutottak el a fejlesztők egy 7 inches változatig, ezt az Asus cég Eee Pc –nek nevezte el. Az eszköz súlya kb. 1 kg ez nagymértékben befolyásolja az üzemidejét, ami maximum 2-3 óra. Érdekessége, hogy a háttértár nem hagyományos merevlemezt, hanem egy ún. szilárdtest-meghajtót (Solid-State Drive, SSD) tartalmaz. A nagysága befolyásolja a perifériákat, így a dvd/cd meghajtó nem kaphatott helyett.

Ultra Mobil Pc-k

Ezek a számítógép nagymértékben hasonlítanak a netbppkokhoz, annyiban azonban különbözik, hogy érintőképernyővel hozták forgalomba és nagy teljesítményre képes, ezzel arányban az ára is kb. kétszerese.

Pda – personal digital assistant – digitális személyi titkár

két változata terjedt el már a 90-es évek végétől: a virtuális billentyűzettel és a QWERTY billentyűzetű készülékek.

Az igazi problémát mindenképpen az adatok kézi bevitele jelenti, mivel egyik típusú billentyűzet sem alkalmas nagyobb léptékű szöveg bevitelére. Ennek kiküszöbölésére több próbálkozás is indult. Az egyik egy olyan virtuális billentyűzet amit a készülék maga elé vetít és a megtört sugár alapján lehet érzékeli az eszköz, hogy melyik billentyű választottuk.

Mda – mobil digital assistant – hordozható digitális titkár. Annyiban különbözik az előző eszköztől, hogy rendelkezik sim kártya hellyel, így telefonként is használható.

Pna - Portable Navigation Assistant – hordozható navigációs asszisztens
GPS vevővel és térképszoftverrel rendelkező kézi számítógép.

Ez a három típus ilyen élesen csak a kezdetekkor különült, ma már a gyártók egyre inkább törekszenek arra, hogy a felhasználók elvárásainak megfeleljenek. Ne kelljen külön mobiltelefon, kézi számítógépet és gps-t magánál hordani. Erre az egyik legjobb példa a HTC Diamond, vagy az Apple iPhone-ja.

Bibliográfia:

Az internet már inkább mobilon - Mobilkonferencia 2008. - http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20081105-az-internet-mar-inkabb-mobilon-mobilkonferencia-2008-google-vodafone.html

netbook_eladasok_forgalom_piac_asustek_eee_pc_acer_aspire_one_msi_wind_u100.html

DÁRDAI Árpád: Mobil távközlés, mobil internet elektronikus dok. : a mindennapok kommunikációs technikája : mobil, multimédia, mobiltelefon, mobil Internet, SMS, MMS, WAP, WWW, Internet, vezetéknélküli távközlés

4. kieg. kiad. Budapest, Mobil Ismeret, 2004

HORVÁTH Annamária szerk.: Notebook, PDA : tények, titkok, tippek

Budapest, Computer Panoráma, 2004