Manapság rengetegen foglalkoznak az illegális, szerzői jogokat sértő letöltésekkel. Tucatszám olvashatjuk a különböző cikkeket, az újabb és újabb perekről, szigorításokról, háromcsapásos rendszerek bevezetéséről. Viszont szinte alig hallunk a másik oldalról, vagyis, arról, hogy mi az, amit közzétehetek a hálózaton, mi az, amit szabadon publikálhatok. Cikkem, egy rövid áttekintést követően a különböző lehetőségeket, és eszközöket próbálja meg bemutatni a legális/illegális feltöltéssel kapcsolatban.
Szerzői jog a hálózati közegben
Foglaljuk össze, mit is tudunk tulajdonképpen a szerzői jogról, hálózati környezetben.
Tudjuk, hogy a szerzői jog, egy tulajdonjog, mely lehetővé teszi, hogy szabadon rendelkezhessünk szellemi alkotásainkkal, azok megszületésének pillanatától fogva.
Tudjuk, hogy a hálózaton hozzáférhető szellemi termékek is a szerzői jog védelme alá esnek.
Tudjuk, hogy ezt hazánkban az 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza.
Tudjuk, hogy napjainkban, az internet térhódításának köszönhetően a szerzői jog problémásabb kérdés, mint valaha.
Tudjuk, hogy mit tölthetünk fel, és mit tölthetünk le.
Tényleg tudjuk?
Letöltés
Ha nem, akkor sem kell rögtön pánikba esni. Nálunk okosabb, illetékesebb emberek is törik a fejüket ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Általánosságban elmondható azonban, hogy nincsenek letisztult, egységes álláspontok és szabályozások.
A nálunk hatályos jogi szabályozás szerint, a szerzői jog hatása alá eső művek letöltése önmagában nem bűncselekmény, amennyiben a másolás magán célú felhasználásra történik. De persze ez nem olyan egyszerű, ugyanis mi van azokkal a már eleve jogsértő forrásból származó anyagokkal, amik felkerülnek az internetre!
Bizonyos országokban, mint például Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, vagy Svédország, szigorúbb szankciók bevezetését látták megfelelőnek. Ezen országokban már magán célra sem lehet jogsértő forrásból „dokumentumokat” letölteni. Pontosabban lehet, de akkor ne csodálkozzon az ember, ha egyszercsak kikapcsolják az internetét, az úgynevezett „háromcsapásos” rendszer következményeként.
Persze ez megint temérdek kérdést vet fel, ugyanis ez a megoldás sokak szerint az emberek alapvető jogát, az információhoz való szabad hozzáérését korlátozza. A viták most is zajlanak, az Európai Parlament próbál egy egységes, hatékony szabályozást létrehozni, amely végre tisztázná az internet felhasználók jogait.
Feltöltés
Eme rövid áttekintés után érdemes átkukkantani a másik oldalra!
Rengetegen foglalkoznak a kérdéssel, hogy mit tölthetek le, de azzal kevésbé, hogy mi az, amit közzétehetek, feltölthetek a hálózatra. Pedig ezt is épp olyan fontos lenne ismernünk, ugyanis a 21. század a web2 százada, amely elsősorban a közösségre épül.
A felhasználók közösen hozzák létre a tartalmat, megosztják egymással az információt, így hozva létre internetes szolgáltatásokat. A web2 elsősorban a tartalommegosztást tűzi ki célul, az információ szabad közzétételét. Az ilyen irányú információ megosztás is a szerzői jog védelme alá esik.
Lehetőségünk van azonban olyan licencek elhelyezésére, melyek lehetővé teszik, a szerzői jogi védelem alatt álló művek tulajdonosainak, hogy művüket a közösségre hagyományozzák, közkinccsé tegyék.
Ilyen licenc például a Creative Commons, amit a jogi problémák elkerülése végett hoztak létre. Ezt alkalmazza például a szövegek jogos közzétételére a Wikipédia is. A licenc elfogadásával minden szerkesztő hozzájárul ahhoz, hogy művét módosíthassák, és bármilyen célra felhasználják. Az újrafelhasználó pedig, ebből kifolyólag köteles a forrás feltüntetésére.
Licenc
A CC emellett persze számos lehetőséget kínál a webes publikálásra, melyek nem csupán a tartalomra, információra irányulnak, hanem a fájlmegosztást is lehetővé teszik. A különböző írások, fotók, filmek, és zenék szabadabb felhasználását is biztosítja. A szerző egyszerű nyilatkozattal, engedélyezheti művének többszörözését, átdolgozását, vagy terjesztését, és rendelkezhet az üzleti célú felhasználások mikéntjéről is.
Magyarországi alkalmazására példaként említhetjük többek között a MEK-et, ami elsősorban ugyan a már szerzői jogi védelem alatt nem álló szövegek elektronikus gyűjteménye, de lehetőséget biztosít szövegek feltöltésére. De blogok és zenei oldalak is akadnak CC licenc védelemmel.
A CC mellett persze találunk egyéb licenc típusokat is.
Az úgynevezett GNU Free Documentation License – Szabad Dokumentációs Licence, lehetőséget ad a szövegek, dokumentumok szabad felhasználásához.
A GNU General Public License, egy általános nyilvános licenc, mely szorosan kapcsolódik a szabad szoftver mozgalomhoz, az első és talán a legelterjedtebb, valóban szabad licenc.
Persze nem meglepő, hogy a különböző licencek sem mindig nyújtanak teljes körű védelmet. Erre példa egy ausztrál fotós esete, aki a pekingi olimpián, mint magánember készített fotókat. Ezeket aztán közzétette egy fotómegosztó oldalon CC licenc alatt, majd megkapatta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság dörgedelmes levelét az illegális feltöltés miatt. Az ügy hátterében persze más is meghúzódott, de mindenképpen magára vonta a nemzetközi sportszövetség figyelmét, aki így rögtön felemelte szavát a szerzői jogok internetes úton történt bitorlása ellen.
Illegális feltöltés
Az előzőekben a legálisan feltöltött tartalmakról esett szó, de nem lehet elfelejtkezni az illegális feltöltés térhódításáról sem, hiszen lássuk be, manapság sokkal hamarabb ütközünk kalózfilmekbe, mint jogtiszta darabokba.
Alap állításként elmondható, hogy minden, nem jogtiszta forrásból származó mű közzététel illegális.
Blogok
Végül, de nem utolsó sorban tegyünk említést a blogos tartalmakról is.
Semmilyen külön szabályozást nem találunk ezzel kapcsolatban, általánosságban elmondható, hogy a szerzői jog ugyanúgy védi az internetes napló készítőjét, mint bárki mást. Ami itt problémát okozhat leginkább az, hogy a szerzői jog csak az eredeti, egyéni műveket védi. A blogok esetében viszont nagyon nehéz eldönteni, hogy mi számít eredeti alkotásnak, mi üti meg a mércét.
Amit a blogokkal kapcsolatban még tudni érdemes, az a képek, videók és zenék közzététele. Lényegében ez sem különbözik az előzőkben már ismertetett jogi szabályoktól. Figyelni kell arra, hogy az általunk közzétett, beillesztett videó, kép és hanganyag jogtiszta forrásból származzon.
Összegzés
Mit is lehetne elmondani összegzésként?
Talán azt, hogy ha nincs fent valami a hálózaton, azt nehezen tudom letölteni. Vagyis nem elsősorban a letöltések szigorítása a megoldás, hanem az illegális feltöltések megakadályozása! De ha már egyik sem megoldható, mi több célravezető, akkor ki kell találni a megfelelő módszert arra, hogy legálissá tegyük a hozzáférhető tartalmakat úgy, hogy azok mindenki javát és boldogságát szolgálják!
Felhasznált források, kapcsolódó linkek:
- http://creativecommons.hu/?page_id=32 (CC alatt elérhető magyar tartalmak)
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Felhaszn%C3%A1l%C3%A1si_felt%C3%A9telek (Wikipédia felhasználási feltételei)
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerz%C5%91i_jog (szerzői jog)
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Web2 (web2)
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Creative_commons (creative commons)
- http://www.origo.hu/techbazis/internet/20080317-blog-honlap-es-a-szerzoi-jog.html (hogyan ne lopjunktartalmat?)
- http://hu.wikipedia.org/wiki/GFDL (GNU Szabad Dokumentációs Licence)
- http://www.niif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/tartalom/NWS/3/14/index.htm (szerzői jogok és a hálózat aktuális kérdései)
- http://www.azuzlettars.hu/webtolvajok (webtolvajok, szerzői jog az interneten)
- http://itcafe.hu/hir/nob_giles_olimpia_foto_szerzoi_jog.html (fotózzál csak, de nehogy feltedd a netre)
- http://itcafe.hu/anyagok/keres.php?sfor_all=szerz%C5%91i+jog (szerzői jogi cikkek)
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Szabad_licencek (szabad licencek)
Tankó Beáta
2009-12-05.
ELTE-BTK Informatikus könyvtáros szak
Hálózati ismeretek 1.
