krono.inaplo.hu

A netbook-ok kezdetei.

„Az Eee PC által elindított lavina gyökere a kurblis OLPC-től ered, de a világ nem hazudtolta meg önmagát és a humanitárius ötlet néhány ugrással zseniális üzletté fejlődött.”

"One laptop per child"

Az OLPCrövidítés jelentése "One laptop per child"

A projekt létrejöttéhez vezető út első komolyabb lépcsőfoka az 1997-ben tartott 2B1 konferencia volt. Az itt megjelent fejlődő országok béli tanárok, komolya elhatározásra jutottak, mégpedig arra, hogy ledöntsék a korlátokat és áthidalják a határokat. (Mint pl.: fajok, generációk, nemek, nyelvek, osztályok és földrajzi-gazdasági különbségek). Nyolc évvel később, 2005 januárjában a Világgazdasági fórumon bejelentették az OLPC projektet, majd ezt követően, 2005 Novemberében az MIT számítás technikus tudósa, Nicholas Negroponte és Kofi Annanbemutatták a "Children's Machine 1" számítógép prototípusát.

Az akkor még nem is működő koncepciógép még nem laptop formájú volt, külső billentyűzete volt, sőt a kijelzőjére sem volt még fix megoldás, de határozottan állították, hogy hónapokon belül bemutatásra kerülhet egy komplett változat.

100 dollár.

A fejlesztés fő szempontja az volt, hogy az ár ne lépje túl a 100 dollárt. Az első, tényleg bekapcsolható prototípus 2006-ra készült el, a gyártás beindulása pedig a tervezett 2007 elejéről átcsúszott 2007 őszére. Azonban a 2006 év végére az ár jóval feljebb csúszott, a szervezet ami a fejlesztésen dolgozott ígéretet tett arra, hogy megpróbálja az ára vissza redukálni 100 dollárra. Ezt viszont nem sikerült betartaniuk. A végleges ár 198 dollár-nál állt meg, ami pont kétszerese a tervezettnek.

Ugyan 2007-ben Uruguay úttörőként rendelt 100 ezer darabot az OLPC XO-ból, majd Peru további 270 ezret, de komoly sikertörténetről a továbbiakban nem számolhat be a szervezet.
Az elképzelés elején nem tervezték, hogy a fejlett országokban piaci környezetben is értékesítsenek ezekből a gépekből.

XO

2007-ben elindították egy programot aminek a neve XO- Give one, Get One. A program lényege az volt, hogy a jótékonykodó tömegek vettek egy 400 dolláros gépet, és cserébe egy gépet kapott egy fejlődő országbeli gyermek is.

A többször meghosszabbított kampány során 167 ezer darab gép kelt el összesen, ennek a fele került rászoruló gyermekekhez. A másik fele pedig az USA-ban lelt gazdára.

Idén már csak Kolumbia rendelt 65 ezer darabot.

Az Intel beszáll, majd kiszáll

Nos, az Intel 2007-ben nagy lelkesedéssel beleszállt a programba, majd amilyen hirtelen belemászott annyira hirtelen távozott is a 2008-as évben. A kiszállás oka, a Negroponte ultimátuma, amelyben arra szólította fel az Intelt, hagyja abba a hasonló elvű Classmate PC fejlesztését, illetve a piacra dobását azokon a területeken ahol az OLPC is kapható, valamint kizárólagos beszállítást szeretett volna a programhoz. Egyszóval nem akart magának versenytársat. E mellé, még azt követelte az Inteltől, hogy egy komolyabb összeget is dobjon be a szervezet támogatására. Nos, a Negroponte tagadta, hogy ezt állította volna, de mégis az Intel kiszállt a projektből.

De nincs minden veszve, ugyanis az Intelen kívül más nagy cégek benne maradtak a projektben.

A 2009-es évben sem történt kimagasló változás a notebookok piacán. Az AMD nem igazán mutatott semmilyen újdonságot, az Intel is csak az olcsó és virtualizáció mentes processzoraival halmozta el a piacot. Hogy milyen is a jelenlegi helyzet? Stagnáló. A nagy elektronikus eszközök et bemutató éves rendezvényeken folyamatosan mutatják be a legújabb netbook, notebook, tablet felhozatalt, azonban kiugró változások nincsenek. Az alap gépek nagy része az Intel processzoraival szereltek, amik ugyan 2 magosak, viszont alapvető hibaként felróható velük szemben hogy nagy részük nem támogatják a virtualizációt még így 2009 év végén sem. A Windows 7megjelenésével ez a dolog igen bosszantó, mivel a w7 egyik tulajdonsága, hogy képes windows xp kompatibilitási módban futtatni programokat, amivel kényelmesebb az áttérés a régebbi programokkal. Persze az AMD részéről ez a helyzet megoldott. Az összes Turion 64, és az összes jelenlegi mobil AMD processzor támogatja ezt a módot. A másik sajnálatos dolog, hogy az Intel a processzorok jelöléséből nem derül ki, melyik támogatja a virtualizációt, melyik nem. Például a T5xxx sorozatban van 2 is, ami támogatja (T5500, T5600), de a többi nem! Nem egyértelmű egy egyszerű vásárlónak eldönteni, hogy melyiket vegye, vagy azt sem tudja, hogy melyik mit tud! Pedig jelenleg a magyar piacon többségében a T5xxx és T6xxx-es processzorral szerelt notebook kapható, sőt mondhatjuk azt, hogy a 2009 3 és 4. negyedévét kizárólag ezek a processzorok uralják.

 Ez érthető is, hiszen az Intel igyekszik kiüríteni a raktárait az új I3, I5, és I7 processzorai számára. Az új mobil processzorokról amit érdemes tudni: mind a 3 széria „2” magos lesz. Az egyik mag a processzorban a grafikus mag, a másik a megszokott processzor. Természetesen a processzor 2-4magos magában.  Ez a jelenlegi trend, hogy a processzort vértezzük fel grafikus maggal is egy tokban, így ugyan a fogyasztásuk valamelyest nő, viszont nem kell különálló grafikus processzort beépíteni, így a költségek önmagukban csökkennek, valamint elméletben gyorsul a grafikus teljesítmény is, hiszen a műveletekhez nem kell egy külön vezérlőn keresztül csatlakoznia a központi egységhez, hanem közvetlenül kapja az utasításokat. Valószínűsíthető hogy a belépőszintű I3 nem fog virtualizációt tartalmazni, azonban minden más dologban megegyezik a nagytestvéreivel, csupán a teljesítménye lesz kisebb. A memóriavezérő mindhárom esetben már DDR3, és közvetlenül a processzor vezérli. Kapnak úgynevezett TurboBoost funkciót is, amellyel képesek lesznek a pillanatnyi terheléshez viszonyulva extra magas frekvenciára emelni a processzor sebességét, a feladathoz mérten.

Fizikai mértetekben és tudásban sem hoz semmi újdonságot 2009. A notebookok nagy része 15”-os kijelzővel szerelt, többségben 16:9-es wide formában. Szokásos felépítés, azonban kezd lemaradni egy-két dolog a gépekről. Eltűnőben van a pcmcia foglalat, helyette van az Expresscard, amily PCIe vezérlőt használ, valamint végre kihalófélben van a modem csatlakozó, amelyet már 5 éve sem használt senki, de még 2009-ben is találkozni vele, pedig a betárcsázós szolgáltatók már eltűntek, a banki szolgáltatások átváltottak net alapú szolgáltatássá, és faxolni is tudunk net alapon. Ideje volt már! Viszont megjelentek, és már lassan alap dologgá válik a 3-nál több USB, a HDMI port, valamint mostanság megfigyelhető a DisplayPort csatlakozó. Az előbbi lényegében a szórakoztató elektronikák 90%-ban megtalálható (TV, Projektor, Monitorok), az utóbbi viszont még mindig a drága grafikus munkához való monitorok tartozéka.  Ebben ki is fújtak az újdonságok. USB, HDMI, DisplayPort, audió ki illetve bemenetek, D-sub csatlakozó, DVD író. A borítás, és a billentyűzettel nincs mit tenni, max a színbe, formába lehet kicsit csalni, de alapvetően fix elemek. A gépek belsejében sem dúl a változás vihara. Bluetooth, Draft-N, vagy N-es szabványú Wifi, belső hely HSDPA modemnek, 2-3 giga alap memória. De még mindig nem tudnak elszakadni a 667Mhz-es DDR2 memóriától. Rengeteg gép érkezik még midig ilyen sebességű memóriával, pedig már a DDR3 jóval gyorsabb példányai olcsóbbak.

Egyre több notebook érkezik a windows új verziójával a Windows 7-tel, viszont ebből is főként a legbutább verziók, a Home, Home Basic, illetve Home Premium. Az első kettő felfogható az XP Home verziójának, és lényegében semmit nem tudnak a nagyokhoz képest. Linuxal egyre kevesebb gép jön ki, de most már felbukkannak a Debian alapú Ubuntuval telepített gépek, amivel tényleg el lehet kezdeni gépet használni, még a kezdőknek is. A sok felesleges gyári előtelepített programról inkább nem fejteném ki a véleményem, többet ártanak, mint amennyi hasznát vehetné az ember.

A netbookokról sokat nem lehet írni. Nagyítóval kell keresni az olyan példányokat, amelyek nem Intel Atom processzorral szereltek. Az viszont örvendetes tény, hogy az első széria memória, illetve háttértár problémáját átlépték, és most már egy netbookkal is lehet „dolgozni”, nem kell félnünk, hogy az egyébként sem gyors gép még lassabb lesz, valamint a kezdeti 2-4gigás háttértárat is szépen átléptük, és az alap kb. 120gb-nél indul most. Persze ezek a változások a gépek méretére, is kihatnak, lassan eltűnik a notebook és a netbook közötti határ.