A Wikipedia szerint a foglalt ház, másnéven squat, olyan elhagyott és használaton kívüli ház, melyet a tulajdonos tudta nélkül foglalnak el különféle, többnyire alternatív csoportok. A squatter angol kifejezés a házfoglaló emberek közös gyűjtőneve. Semmiféle kapcsolatban nem állnak az ingatlan eredeti tulajdonosával, mégis úgy gondolják, hogy jogosan laknak ott, hiszen éltek az elfogalás lehetőségével.
Maga a házfoglalás nem egy napjainkban felbukkanó fogalom, már egészen a tulajdonjogi viszonyok óta létezik. Tiltakozás a közterek elhanyagoltsága, a fiatalok egyre nagyobb teret öltő lakásproblémái, a műemlékvédelem mellőzése, és a hajléktalanság nagymértékű elterjedése ellen.
A Magyar Narancs internetes oldalán olvashatjuk, hogy míg Nyugat-Európában egész kultúrája alakult ki a házfoglalósdinak, addig hazánkban egyfajta törtvénysértő hippiknek tartják azokat az embereket, akik ilyenre vetemednek. Egyes uniós országokban a házfoglalókat törvény védi, Magyarországon viszont épp ellenkezőleg, a törvény nevében lépnek fel ellenük. Sok állampolgár és politikus, valamint a média is úgy gondolja, hogy a squatterek törvényellenesen cselekednek. Pedig ezek a többségében fiatalokból álló csoportok tagjai egyetemisták, gondolkodó, értelmiségi emberek, akik be próbálnak kapcsolódni a város életébe, együttműködve az önkormányzatokkal. Ennek ellenére sokan úgy hiszik, hogy ők pont az ellenkezőjét szeretnék, azaz elszeparálódni a külvilágtól, pedig ez egyáltalán nem igaz.
Hazai házakban
Magyarországon az első foglalt ház a budapesti Trafó volt, melyet 1991-ben a Resonance Csoport foglalt el, azon cél érdekében, hogy performanszok, előadások és koncertek helyszíne legyen. Az eredetileg trafóházként funkcionáló épület 1998 óta Kortárs Művészetek Házaként működik.
2004-ben a Centrum Csoport az évek óta elhagyatottan álló Úttörő Áruházba költözött be, ám mindösszesen két hétig maradhattak. Ám a Centrum Csoport ezután sem maradt tétlen, 2005. október 1-én a pesti Kazinczy utca 41. szám alatt lévő házat próbálták meg elfoglalni, melyről tudni kell, hogy a zsidónegyedben található és korábban egy kóser húsüzemnek adott helyet. A beköltözés napján eltakarították a felhalmozódot hulladékot és építési törmeléket, vagyis mindazt elintézték egy nap alatt, amelyet az önkormányzatnak három év alatt kellett volna megtennie. Berendeztek többek között egy nonprofit kávéházat, egy csereruhatárat, valamint egy galériát. Ezek mellett rengeteg más dolgot is terveztek, melyek mindenki számára nyitottak és ingyenesek lettek volna. Ilyen ötletek voltak a bántalmazott nőknek, gyerekeknek és hajléktalanoknak kialakított lakószobák, műterem alkotóknak és próbaterem zenekaroknak. Terveztek népkonyhát, internetkávézót, könyvtárat. Sajnos mindebből semmi se vált valóra, mivel másnap, október 2-án a hatóság és a későbbi bírósági tárgyalások keresztülhúzták a számításaikat.
Dózer Fesztivál - In Memoriam Kultiplex
Hat teljes évig volt egy rétegközönség kedvelt szórakozóhelye a pesti Kultiplex. A szórakozóhely emellett a Tilos Rádiónak is helyet adott. 2008. februárjában azonban a IX. kerületi önkormányzat lebontásra ítélte a helyet. Az épületet természetesen védelmezni próbálták a civilek, azt tervezték, hogy amennyiben az önkormányzat nem áll el szándékától, valamint nem jelöl ki egy másik területet a Kultiplex helyén létesítendő parknak, akkor a házfoglalás lehetőségével élnek. Sajnos a kerület vezetősége nem értett egyet a hely mellett kiálló civilek szándékéval, s így kihirdették az ítéletet, vagyis a lebontást.
A Kultiplex búcsúztatásaként zajlott a Dózer Fesztivál is 2008. január 10-től február 23-ig, melyen rengeteg zenekar lépett fel annak érdekében, hogy a bezárásig hátralévő időben még utoljára színvonalas produkciókat láthassanak a Kulti mellett kiállók.
Más országok, más szokások
Európa sok városában, például Párizsban vagy Milánóban egészen másképp tekintenek a házfoglalásra, mint hazánkban. Ott, ha egy adott ház egy teljes évig üresen áll, akkor bárkinek joga van beköltöznie. Már nemzetközi kapcsolatok is kialakultak egyes squatok között, biztosított az átjárás a különböző városok különböző házai között. Talán eljön az idő, amikor Magyarországon sem néznek furcsa szemmel a házfoglalókra. Hiszen ők csupán jót szeretnének, nem kell nekik más, mint egy romos, felújításra váró ház, melyben kulturális központot létesíthetnek. A szolgáltatásaik ingyenesek, mindenki megtalálná a számára érdekes kulturális feltöltődést elősegítő programot, legyen az egy kiállítás, egy érdekes koncert, mozi vagy színház. Fontosnak tartják a szomszédokkal történő jó kapcsolat kialakítását. És különben is, ki ne örülne inkább egy vidám és színes társaság szomszédságának, mint egy csúnya és szürke épület lelohasztó látványának?!
Mi is az a street art?
A street art egy underground művészeti ág, mely az utóbbi években kezdett elterjedni, nemcsak a nagyvilágban, hanem hazánkban is. A HVG szerint a street art magában foglalja a matricázást, a sablonozást és a plakátkészítést.
A kezdetek
Talán a street art első képviselőjének tekinthetjük Shepard Fairey-t, aki már 1989-ben egy neves pankrátor, Andre The Giant képét ábrázoló matricáival keltett feltűnést. Fairey csupán poénnak szánta a dolgot, ám időközben rádöbbent, hogy a kontextus és a megjelenés lényegessé vált, az üzenet és a környezete között kapcsolat alakult ki. Lelkesedését is bizonyítja, hogy pár éven belül félmillió matricát ragasztott ki a világ több pontján. Tehát Fairey szerint a különféle plakátok és matricák lehetnek igényesek és kifejezőek, valódi lényegüket azonban a kontextus hordozza. Ez a megfogalmazás nagyon jó példája annak, hogy mi is a street art lényege.
Nem hirdetés, hanem zavarkeltés
A street art nem akar kínálni, nem csábít vásárlásra, nem hirdet semmit. Az alkotások a városban, a többi plakát mellett léteznek, ám ezekkel ellentétben elsősorban zavart keltenek.
Street art vs. graffiti
Vajon minden művészeti ág street art, ami az utcán van?! A HVG internetes oldalán olvashatjuk, hogy a street art nem a graffiti egy fajtájának számít. A graffiti a hiphop kultúrával áll kapcsolatban. A graffiti is az utcán létezik, akár csak a street art, abban is megegyeznek, hogy hasonlóan a városban élőknek szól az üzenetük, ám különbségnek tekinthetjük, hogy a graffiti alkotói csupán szabad kézzel dolgoznak, szemben a street arttal, aminek létrehozásához gyakran számítógépes és nyomdai ismeretekre is szükség van.
Tiltott, tűrt, támogatott
Az Építészfórum egyik cikkében olvashatjuk, hogy manapság egyre több street alkotó vonul műterembe, hogy ott hozza létre kreatív ötleteit. Ennek oka, hogy egyre több a pénzes megrendelés, workshopok indulnak a témában. A street art, mely kezdetben tiltott volt, a tűrt, majd pedig a támogatott kategóriába léphetett. Ezzel csupán az a gond, hogy a régi plakátok, matricák és egyéb alkotások helyre egyre kevesebbszer kerül valami új. A Figyelőn olvashatjuk, hogy a street art egyre inkább helyet kap a múzeumokban is, tavaly például Keith Haring kiállítása volt látható a Ludwig Múzeumban, aki alkotói pályájának kezdetén a new yorki metróban tevékenykedett.
Vandalizmus? Illegalitás?
Sokan a street artot egyfajta vandálkodásnak, rongálásnak tartják, hiszen az alkotók az utcát, az épületeket, tehát a közterületeket használják "műteremként". Az illegalitás vádjával is élnek az emberek, amikor az utcai művészetre gondolnak, hiszen nem a saját tulajdonjukban lévő házakra készülnek az művészek alkotásai. A street art a graffitivel és annak egy válfajával, a tagekkel szemben nem a közterek csúffá tételére törekszik. A templomok és a műemlékek általában tabunak számítanak, efféle épületekre nem alkotnak a street art képviselői.
Korcsma- A bolt
A street art hazai rajongói és művészei már egy boltban is megtalálhatják a kedvükre való érdekességeket. A budapesti Korcsma nevű bolt várja mindazokat, akik érdeklődnek a világ minden tájáról összegyűjtött street art ritkaságok iránt, legyen szó albumokról, vagy ajándéktárgyakról.
Magyarországon is jelen van a street art, az emberek kíváncsiak rá, egyre több az alkotó, csak valahogy meg kéne győzni azt a tömeget, akik nem értik meg ennek a kultúrának a mondanivalóját.
A titokzatos Banksy
Ha Nagy-Britanniában járunk, rengeteg nagyvárosban (Bristolban, Liverpoolban, Manchesterben és még sok más helyen) találkozhatunk egy graffitiművész munkáival. Ez a művész nem más, mint Banksy, polgári nevén Robert Banks, akinek műveiért manapság vagyonokat is kifizetnek az emberek. Akár egy Banksy-túrát is tehetünk, hogy megtekintsük az Ágyúzó patkányokat vagy éppen a Szippantó hekust. Banksy munkái elmosták a határokat a művészet és a graffiti között. Első felbukkanása egy állatkerthez köthető, amikor egy elefántházban hagyott maga után "Ki akarok jutni innen!" feliratú graffitiket. Később még sok múzeumba betette a lábát, hogy illegálisan állítsa ki műveit. Azóta olyannyira híressé vált, hogy Nagy-Britanniában a vasúti dolgozóknak a sínek mentén található alkotásokat a későbbi értékesítés miatt le kell szedniük. Banksy saját honlappal is rendelkezik, ahol megtekinthetjük néhány műalkotását.
mkkp.hu
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2006-ban alakult Szegeden. Már abban az évben részt vett az országgyűlési választások kampányában, persze nem hivatalos pártként. A szervezet működtetése Kovács Gergely nevéhez fűződik. Az MKKP különféle vicces street art tevékenységeket folytat, legyen szó utcatáblák vagy reklámplakátok átalakításáról. Provokatív működésük nem kevés ellenségre talált az utóbbi időben, például a Pécs 2100 nevű projektjüket egyértelmű támadásnak találták a Pécs 2010 vezetői. Kovács Gergelyt rongálással is megvádolták már néhány választási plakát ügyében, amiért pénzbírságot szabtak ki rá. Ennek ellenére az MKKP működik és működni is fog, jelen van a Facebook-on és a saját honlapján egyaránt.
