Közösségi háló: egyének és/vagy szervezetek kapcsolati struktúrája, rendszere. Feltárja a közösség tagjai közötti szociális kapcsolatokat is. Új szolgáltatás, ami megvalósítja a web2-es filozófiát:” ismerősi háló hordozhatóság”. Komplex közösségi szájtok létrehozását teszi lehetővé.
http://webisztan.blog.hu/2008/05/13/adathordozasra_buzdit_a_google_a_facebook_es_a_myspace_is
Közösségi programok (alkalmazások): web alapú programok; megengedik a felhasználói együttműködést, és az adatmegosztást a többi felhasználóval. A felhasználó hozzászólhat az adott tartalmakhoz és akár vitafórumok is kialakíthatók. Követi a friss tartalmakat.
Chritopher Allennek köszönhető az elnevezés és az alapkoncepció, a ’90-es években. Computer Supported Cooperative or Collaborative Work (CSCW)
http://en.wikipedia.org/wiki/Social_software
„Instant Messaging” (azonnali üzenetküldés)
Azonnali egyidejű kommunikációt biztosít egy valós személlyel a felhasználó számára. A felhasználó kialakíthatja saját kapcsolati „hálóját”. A rendszer automatikusan jelzi, ha „hívható” állapotban vannak. Népszerű kiszolgálók: Skype, Yahoo Messenger, MSN Messenger, Gtalk, stb.
Skype: svédek és dánok alkották meg, ötletgazdái Niklas Zennstörm és Janus Friis 2003-ban alapították, központja Luxembourgban van. 28 nyelven letölthető a világ bármely részén. Ingyenes és térítéses szolgáltatásai vannak. Ingyenes: sms, vagy akár file-ok küldése, belföldi videokonferencia a program felhasználói között. Térítéses: belföldi vonalak, mobil telefonok hívása, külföldi beszélgetés. Skype Out: tradicionális telefonszámok és mobilok hívása. Skypelu: helyi szám hívását is fogadhatjuk ezen keresztül.
http://en.wikipedia.org/wiki/Skype
Online rádiózás, közösségi rádiózás
Alapfeltétele, hogy egy közösség, akár a hálón, aktívan részt vegyen a rádió műsorának szerkesztésben. Személye és nyitott, nonprofit alapokon működik. Az egyik legnépszerűbb területe a közösségi alkalmazásoknak. (http://radio.lap.hu/) Az elsők egyike az olasz (szicíliai) alapítású FreakNet volt. Magyarországon a legnépszerűbbek: inforadio.hu, radio.hu, slagerradio.hu. Nem hazai szolgáltatók közül: Apple iTunes szoftver, amivel lejátszás, rendezés, zenék, albumok, vagy filmek, sorozatok letöltésére is lehetséges; vagy a Winamp.
Videó alkalmazások: Metacafe, Dailymotion, YouTube, stb.
YouTube: alapítva: 2005-ben, alapítói Chad Hurley, Steve Chen, ma a vállalat vezető munkatársai. Tulajdonos: Google Inc. Videó, videoklip befogadó, megosztó alkalmazás. Itt is lehetőség van a „címkézésre”, véleményezésre, csoportok, blogok kialakítására; újdonságkövető. A Macromedia Flash Player technológiáján alapszik, több lejátszási technikát támogat: Windows Media Player, Quick Time, Real Player. Ezek együtt töltődnek le a videóval. Támogatott file formátumok: .wmv, .avi, .mov, .mpeg, .mp4
Szolgáltatások: YouTube Mobil, YouTube Tv Channel (helyi eseményeket bemutató rövidfilmekből szerkesztene hírcsatornát), Remixer, Insights http://www.youtube.com/t/about
Rendkívül népszerű, 2008. januárjában közel 79 millió felhasználó nézett meg több mint 3 billió videót, és egy hónap alatt kb. fél millió magyar használta. Azonban kritikával kezelendő, mivel bármi feltölthető korlátozás nélkül. Magyar kedvencek: http://videa.hu, az Index videómegosztó szolgáltatása: http://indavideo.hu/, a http://www.videoplayer.hu/
http://en.wikipedia.org/wiki/YouTube
Fotómegosztás: Flickr, SXC
Flickr: az egyik legrégebbi web 2.0-ás alkalmazás, fotómegosztó és egyben tárhely is. Népszerűségét annak köszönheti, hogy bárki által szerkeszthető, véleményezhető, indexelhető. Több mint 2 billió képet tartalmaz, nagy hangsúlyt fektet a minőségre. Ma már nem csak képek, videók megosztást is szolgáltatja tagjainak. Tulajdonosa: Yahoo! 2002-ben hozták létre Kanadában, de tulajdonosváltáskor átkerült az USA-ba 2005-től.
http://en.wikipedia.org/wiki/Flickr
Magyar alapítású ingyenes fotómegosztó portál: Stock.xchng. 2001-ben alapították kifejezetten művészeti célokra is használható fotók megosztására. Megosztott fotóinak száma 361000 fölött van.
Legújabb közösségi alkalmazás, ami felé a YouTube is elmozdult, egy helyi eseményeket bemutató rövidfilmekből szerkesztett hírcsatorna „PlebsTV” megvalósítása. Az NBC és a News Corp. videószolgáltatója, a Hulu működik hasonló elven. A videók mellet letölthetők televíziós műsorok, filmek, népszerű sorozatok epizódjai, vagy rajzfilmek is.
Szintén közösségi erőforrásokkal dolgozó híroldal és egyben videó- és képmegosztó honlap, a Digg.com. Kevin Rose alapította 2004-ben, de az oldal mögött szerveződő közösségnek köszönhetően mára az egyik legjobb forrássá nőtte ki magát az internethez, számítástechnikához és ezek közegéhez kapcsolódó hírek terén. Csak a legjobban értékelt cikkek kerülnek címoldalra.
Zene megosztás, zeneszolgáltatók
Egyre több zenei szolgáltató hagyja el (részben) a DRM-programot, ami nélkül a zeneszámok bármely eszközön lejátszhatók, speciális technikai igény nélkül. Támogatják az MP3-as formátumot, ami a korlátozás nélküli terjesztést segíti. Egyre több közösségi zenei program is támogatja az MP3-as formátumot. Maguk az előadók is egyre inkább e felé a terjesztési mód felé fordulnak egy-egy új albumuk megjelenésekor, némi korlátozással, legutóbb az REM. Az Apple iTunes is bekapcsolódott ebbe az irányzatba, bár a világ legnagyobb zeneboltja korlátozottan ingyenes szolgáltat egyelőre csak a vásárlóknak. Terve, hogy beépítené az iPhone eszköztárába, vagy az előfizetésbe.
A közösségi zenei programok is igyekeznek ingyenes szolgáltatásokat nyújtani. Példák:
iLike.com: regisztrációkor kialakíthatjuk saját arculatunkat, érdeklődési körünket, ez alapján kapunk képet az újdonságokról. Természetesen lehet kommentálni és ajánlani is. Tájékoztat a zenei élet eseményeiről és egyben annak platformja is, alkalom az online elérhetőségre és kiadásra.
MusicMakesFriends: jelenleg négy nyelven, ingyenes regisztrációval használható korlátozott ideig. A tagok tárhelyet kapnak, ahová zenét, videókat, képeket tölthetnek fel, amikhez aztán bárhonnan hozzáférhet. Előfizetéssel hozzáférést biztosítanak 1,5 millió zeneszámhoz és albumhoz.
Mobilkommunikáció
Valamilyen nem fix, nem helyhez kötött adatátviteli, - többnyire rádiószolgáltatáson alapuló - technikát vesz igénybe. (Nem csak a mobiltelefon, hanem a vezeték nélküli személyi számítógép is ilyen.) Mobilhasználati szokások, társadalmi aktivitás, mobilkultúra mind befolyásoló tényezői. A mobiltelefont eleinte a beszédalapú kapcsolattartásra használták, napjainkban azonban egyre inkább mindentudó adatátviteli eszközzé vált. Ma már szinte elengedhetetlen például, böngésző a mobiltelefonokban, de lehetséges egyéb felhasználás is, mint a mobiltelefonos tárlatvezetés a Műcsarnokban. http://www.origo.hu/techbazis/mobilnet/20080414-mobilinternet-mucsarnok-tmobile-lipcsejelenseg-lipcsei-iskola.html)
Mobil szolgáltatások: SMS (Short Message Service) szövegküldő rendszer, EMS (Enhanced Message Service) rövid dallamot, animációt, képet is csatolni képes az üzenethez. MMS (Multimedia Messaging Service), ami ahogy a neve is mutatja, multimédiás üzenet küldésére alkalmas. WAP (Wireless Aplication Protocol) lehetővé teszi a mobil internetre csatlakozását, GPS (Global Positioning System) helymeghatározó rendszer, MP3, Wi-Fi, kamera, videó, stb.
http://www.tudastars.hu/upload/tudkomertelme/Bedo_Viktor_A_mobilkommunikacio_lehetosegei.pdf
