Manapság egyre több nagy informatikai cég tekinti kiemelt feladatának a megfelelő környezettudatos, "zöld" megoldások alkalmazását. Bár az IT-szektor nem tartozik a fő környezetpusztítók közé, a probléma mellett - mint élen járó és egyre fejlődő iparág - nem mehetnek el szó nélkül.
Két fő megközelítésben beszélhetünk zöld IT-ról. Az egyik az energia hatékony felhasználását jelenti, míg a másik a felhasznált anyagok környezetbarát mivoltát és azok újrahasznosítását. Mindkét aspektusban óriási előrelépéseket tapasztalhatunk már akár az 5 évvel ezelőtti állapothoz képest is. Nem kell szakembernek lennünk ahhoz, hogy ezt észrevegyük: a síkképernyős monitorok, a laptopok, a napelemes mobiltöltők elterjedése, az áruházak "régiért újat" csereakciói mind-mind képviselik a zöld IT egy-egy apró szegmensét.
A Green IT fogalma tehát ugyanúgy jelenti az LCD monitorok kisebb energiaigényét, mint az óriási szerverparkok hűtésének kérdését, vagy akár a vieokonferenciák környezetkímélő szerepét.
Az információtechnológia a mai világ idegrendszere. Nem csak az üzleti élet mozgatórugója, de a kormány és a társadalom - magyarán az egész ország - életének is. Minden, ami az IT-hoz kötődik energiát igényel. Ez az energia pedig véges. Minél jobban behálózza a világot az információtechnológia, az emberek annál jobban függnek tőle. És minél több ember függ tőle, annál inkább felmerül az energiahasználat problémája. Ahhoz, hogy fenntartható legyen ez a fejlődés, hogy ne fogyjunk ki az energiából, ún. zöld megoldásokat kell alkalmaznunk. Sajnos ez nem gombnyomásra működik, a folyamat összetett és sokszor csak hónapok múltán látjuk az eredményét. De még mindig a zöld megoldások alkalmazása a leggyorsabb és leghatékonyabb mód a gazdasági kiadások csökkentésére és a nagyvállalatok egészséges működésére. Éppen ezért egyre több nagy cég tartja fontosnak megtenni ezt a lépést.
Mitől lesz “zöld” egy vállalat?
Az IT "ökoszisztémája" magába foglalja a cégen belüli hálózatokat és a webet is. Ezek alkotóelemei a résztvevő számítógépek, az ezeken futó szoftverek, az összes adatközpont, szerverpark, az ezek hűtésére szolgáló légkondicionáló- és hűtő berendezés, trafóházak, stb. Ez már egy vállalatnál is rengeteg energiát jelent, ugyanakkor rengeteg lehetőséget is a spóroláshoz.
Ahhoz, hogy tudjuk, hol kezdjük a változtatásokat, tudnunk kell, hogy mire mennyi energiát fordítunk, melyek a nélkülözhető berendezések, mennyi fölösleges adatot tárolunk, megfelelően hűtjük-e a gépházakat, stb. A lista szinte végtelen. A következőkben sorra haladok a főbb problémákon, és bemutatom azok megoldási lehetőségeit.
Talán az első dolog, ami eszünkbe jut, mikor irodai környezettudatosságról hallunk: kevesebb papír, kevesebb nyomtatás. Szerencsére a legtöbb vállalat sincs ezzel másképpen, sokan tértek már át a szinte kizárólag digitális dokumentumok használatára.
A digitális dokumentumok előnyei papír alapú társaikkal szemben óriási. Visszakereshetőek, könnyebben hordozhatók, digitális tartalmakkal (audio, video, grafikák) tölthetők - csak hogy a legfontosabbakat említsem.
Már csak azzal, hogy egy jelentkezési lapot digitális formában töltünk ki (ezek az ún. E-form-ok, elektronikus űrlapok), megspóroljuk a többszörös nyomtatást, másolást, tárolást.
A régi dokumentumok szkennelése szintén segíthet: helyet szabadít fel, könnyebben elérhetővé és megoszthatóvá teszi az információt, melyre szükségünk van. Nem öregednek, nem használódnak, és nem keverednek el, könnyen megtalálhatók és könnyebb őket "elzárni" a nemkívánatos szemek elől.
A nyomtatási szokások átszervezésével óriási változást érhetünk el bármelyik vállalatnál. Tüntessük el a fölöslegesen vagy keveset használt nyomtatókat. Helyezzük őket egy szobába, lehetőleg minél távolabb a használt számítógépektől. Ezt a szobát csak akkor helyezzük áram alá, ha valaki belép. Amint lépcsőt kell mászni egy oldal kinyomtatásáért, máris többen gondolják majd, hogy egyszerűbb azokat a monitoron átfutni. Hihetetlennek tűnik, de egy vállalat papírfelhasználásának megközelítőleg fele ilyen, "lustaságból nyomtatott" papírra megy el.
Másik apró figyelmesség a duplex nyomtatás bevezetése. Ez mindössze annyit jelent, hogy a papír mindkét oldalára nyomtatunk. Ezzel ugyan energiát vagy festéket nem, de papírt annál többet spórolunk.
Végezetül pedig a következő beruházásnál vásároljunk Energy Star minősítésű nyomtatót, mely 25%-kal energiahatékonyabb, támogatja a duplex-nyomtatást, kisebb hőmérsékleten működik, így csökkentve a hűtési költséget. Amikor pedig papírt vásárolunk, próbáljunk utánajárni hogyan, hány százalékban készült újrahasznosított papírból.
Az IT legkényesebb kérdése: az adatok tárolása és kezelése
Percről percre több és több információ keletkezik, egyre több adatot hozunk létre. Teljesen fölösleges ezt mind megtartani - pénz-, energia- és anyagigényes; nem beszélve arról, hogy az igazán fontos információt pedig nehezebb miattuk megtalálni.
Nagyon fontos odafigyelni arra, hogy mely információk milyen fokon és mennyi ideig szükségesek a cég számára, és melyek azok, amiket könnyen elérhetővé kell tenni. Példának okáért azokat az adatokat, amiket nem használunk minden nap teljesen fölösleges 100%-on futó gépeken tárolni, hiszen egész nap csak érintetlenül állnak, mégis fogyasztva az energiát. Azzal, hogy a törölhető adatokat ténylegesen töröljük is, és a maradékot pedig rendszerezzük, és csak akkor használjuk, ha szükség van rá, óriási területeket szabadíthatunk fel.
A másik lehetőség a virtualizáció, melynek során az alkalmazásokat kevesebb szerverre egyesítik. Az adatközpontok energiafelhasználása és hűtési költségei csökkennek, hiszen a kevesebb szerver kevesebb energiát igényel. Négy fajtáját különböztetjük meg. A szerverek virtualizációján kívül beszélhetünk még virtuális tárhelyről, az alkalmazások megosztásáról és a felhasználói felület, az asztal virtualizációjáról. A közösségi munka, az alkalmazások "felhőkben" való elhelyezése elsősorban az egyéni felhasználók gépigényét csökkenti, ami "sok kicsi sokra megy" alapon legalább ugyanolyan fontos, mint a szerverek számának csökkentése.
Az adatközpontok vagy szerverszobák áramfelhasználásának sokszor fele a létesítmény hűtésére megy el.
Az elektromos áram, melyet a számításokhoz használnak az eszközök, hővé alakul át. A ventilátorok elfújják a meleg levegőt a chipektől, hogy azok ne melegedjenek túl és ne menjenek tönkre. De ezek a ventilátorok is csak áramot használnak és hőt termelnek. Sokszor ugyanannyi energia felhasználásával, mint amennyit maguk a chipek igényelnek.
A légkondicionáló berendezések tulajdonképpen fordítva működő gőzgépek. Ahelyett, hogy a hőmérsékletkülönbséget használva állítanának elő áramot, az áramot használják arra, hogy hőmérsékletkülönbséget hozzanak létre. Attól olyan hatékonyak, hogy képesek több energiát (hőt) mozgatni, mint amennyi áramot ehhez használnak.
Az egyik legfontosabb dolog, hogy ne keverjük a hideg és a meleg levegőt, mert az óriási energiaveszteséggel jár. Ha külön hideg és meleg "folyosókat" alakítunk ki az adatközpontokban, oly módon, hogy figyelünk a berendezések elhelyezésére (pl. nem fordítjuk egymással szembe a légkondit és a gépeket), máris megtettük az első lépést.
A beállított hőmérséklet szintén befolyásolja a szükséges energia mennyiségét. Minél hidegebbet szeretnénk az épületben, annál tübbet fizetünk. Sok adatközpont, iroda, szerverpark fel nem ismert problémája, hogy túlhűtik őket. Már egy fél Celsius fok hőmérséklet emelés is másfél százalékos takarékosságot mutat a villanyszámlán. Az ASHRAE 18°C-ot javasol maximum hőmérsékletnek, érdemes ezt az értéket tartani.
Az internet adta zöld lehetőségek kihasználása
Az internet eltejedése óriási változást hozott a világban. A helyhezkötöttség már lassan ismeretlen fogalom mind az egyén, mind pedig a vállalatok számára. A határok elmosódtak, a lehetőségek kibővültek. Az internet minden együttműködés alapja lett.
Az e-mail küldés alapjaiban változtatta meg és tette zöldebbé a kommunikációt. Érthető, hogy nem is gondolunk "spórolásra" az elektronikus levelezéssel kapcsolatban. De azért mégis van pár tanács, mely sok vállalatnak és irodai dolgozónak szól. Példának okáért ne nyomtassuk ki leveleinket, csak ha mindenképpen szükségünk van rá. Ha adatvesztéstől félünk, inkább mentsük le őket több fizikai adathordozóra, küldjük őket “felhőbe”. Töröljünk e-maileket! Hiába van több gigabájt tárhelyünk, a szükségtelen e-mailek is helyet foglalnak. Ha nem nálunk, akkor valahol máshol, egy másik tárhelyen, ami ugyanúgy energiát, áramot használ. Az egyik legfőbb hiba a csatolmányok több példányban való tárolása és küldése. Figyeljünk oda, hogy csak egy példányát őrizzük az adott fájlnak, és csak a szükséges adatokat küldjük körlevélben. Nem csak a nyomtatott másolatokkal pazarlunk, az elektronikus másolatok is ugyanúgy fölöslegesek.
A cloud computing (számítási felhő) fogalmába minden olyan számítás beletartozik, amely nem a saját fizikai környezetedben történik. A felhő előnyei között szerepel a kevesebb eszköz vásárlása és üzemeltetése, mellyel a hűtési, áramfogyasztási és karbantartási költségek is megszűnnek. A felhőt többek közt tárhelyként használhatjuk (adatoknak, e-maileknek, dokumentumoknak - melyeket akár szerkeszthetünk is felhőben), vagy akár webkonferencia "helyszíne" is lehet. A lényeg, hogy a felhőben olyan adatokkal dolgozunk, melyeket fizikailag nem a gépünkön, hanem távoli szervereken tárolnak.
Ha az internet környezetkímélő hatásait vesszük sorra, nem maradhat ki a webkonferenciák elterjedése. Szükségtelen részletezni, hogy mennyi pénzt, időt, energiát spórolhatunk azzal, ha a személyes találkozást és az azzal járó utazást, elszállásolást, étkeztetést felváltjuk egy webkamerával és egy mikrofonnal.
Az irodán belüli és a vállalatok közötti kommunikációt újabban a közösségi hálózatok is megkönnyítik. Nem csak a Skype ingyenes hang- és videóhívásai, de a többi közösségi oldal szolgáltatásai is közrejátszanak a cégek és partnereik közti zökkenőmentes információcseréhez. A legfontosabb üzletközpontú közösségi oldal a LinkedIn, melyhez 2003 óta több mint 85 millió szakember és üzletember csatlakozott.
A mai állapot
A fenntartható fejlődésre való törekvés globálisan és a nemzetek szintjén ma már alapkövetelmény. A gazdasági válság hatására egyre többet esik szó a zöld energia hasznosításáról is akár az EU-ban, akár a tengerentúlon. Ma már belátják, hogy nem csak szűken véve a környezetvédelemben, hanem az egész gazdaságban, minden iparágban szükség van zöld ismeretekre.
Az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos berendezések és szolgáltatások villamosenergia-fogyasztásának csökkentése érdekében az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja önkéntes magatartási kódexeket tart. A 2010 májusában elfogadott európai digitális menetrend révén a Bizottság azt kívánja elérni, hogy az IKT-ágazat élen járjon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében. A környezettudatosság kérdése így egyre kevésbé divattéma, inkább mindennapos szükségszerűséggé kezd válni a vállalatok számára.
A zöld IT-val foglalkozó konferenciák száma egyre nő, Magyarországon is évente rendeznek Green IT konferenciát, 2010 szeptemberében volt a harmadik. Ezek a konferenciák együttgondolkodásra késztetik a kormányzati oldalt, a gazdasági szereplőket és az informatikai szakértőket.
A Greenpeace minden évben megjelentetett “Cool IT” elnevezésű listáján azok a vállalatok szerepelnek, melyek “üvegház hatású gáz lábonyoma” a legkisebb, és a környezettudatos értékeket legerőteljesebben képviselik. 2010-ben a Cisco Systems állt az első helyen, lehagyva az Ericcsont és a Green-IT területén mindig is élen járó világcéget, az IBM-et.
Felhasznált források:
Green IT for Dummies - IBM Limited Edition
Alternatív energia hírportál
IT és egyéb zöldségek blog
Techline - a HVG tech portálja
Keresés
friss
Látogatók
Oldalainkat 140 vendég böngészi
|
