Az interaktivitás
Az interaktivitás az, ami leginkább meghatározza az internetet, ezzel lehet a világhálót legjobban megkülönböztetni az egyéb médiumoktól. Nagyon közönségközpontúvá teszi az online világot, sokkal személyreszólóbbak lehetnek az események a használók körében. A hagyományos médiával szemben ezekben a médiumokban a közönség nem csupán a néző szerepet tölti be, hanem sokkal aktívabb szerepe lesz. Vegyük példának a televíziót. Az emberek leültnek, megnézik a híradót, amit már a szerkesztőség összeállított. Ők döntötték el, milyen hírek kerüljenek a képernyőre, a néző pedig pontosan annyit és azt ismerheti meg, amik az adásban elhangzottak. Azok, akik az online médiákat használják, ők maguk választják ki azokat az információkat, amiket meg szeretnének ismerni, majd lehetőségük van az adott témában jobban elmerülni. Ezt könnyen megtehetik, hiszen az interaktív újság felsorolja mindazokat a forrásokat és háttéranyagokat, amikből a szerkesztő dolgozott. Sőt, az interaktív felhasználónak még arra is lehetősége van, hogy ő maga hozzáadjon a tartalomhoz. Például ilyen a hozzászólás, ami megjelenik a weboldalon. Azonban a cikkek szerkesztői nem mindent engednek meg. A felhasználók sok mindent tehetnek, de nem mindent.
Az online lap felhasználóbaráttá szeretne válni, hogy a felhasználók minél többen és minél gyakrabban látogassák az ő cikkeit, oldalait. Ennek érekében minél több interaktív funkciót kell integrálnia a weboldalra. Ezzel eléri, hogy a felhasználó sokkal inkább magáénak érezze a tartalmat.
A személyre szabhatóság
Célja, hogy a weboldalon csak olyan hírek és információk szerepeljenek, amelyek az egyént érdeklik. Nem kell válogatni, nincs felesleg. Ez úgy működik, hogy a felhasználó összeállít egy olyan (témakör)listát, amelyek számára érdekesek, és bármikor olvasna róluk. Ennek végeztével a felhasználó következő oldallátogatásakor már az általa megadott kritériumok alapján jönnek be a hírek, így ő válik a szerkesztővé. Ennek a lehetőségnek az is az előnye, hogy így a felhasználók időt spórolnak meg, nem kell megkeresniük a számukra érdekes híreket.
Multimédia funkció és a konvergencia
Multimédia funkció: Az internet az első médium, ami magába foglalja a hagyományos média eddigi összes tulajdonságát. A nyomtatott újság, a rádió és a televízió eddigi összes újítása mind megtalálható az interneten.
Konvergencia: a hagyományos médiumok által használt eszközök összeolvadása. Akár egy cikken belül fel lehet használni a hagyományos média összes eszközét.
Multimédia funkció: Az internet az első médium, ami magába foglalja a hagyományos média eddigi összes tulajdonságát. A nyomtatott újság, a rádió és a televízió eddigi összes újítása mind megtalálható az interneten.
Konvergencia: a hagyományos médiumok által használt eszközök összeolvadása. Akár egy cikken belül fel lehet használni a hagyományos média összes eszközét.
Egyéb tulajdonságok:
Soha nem áll le az információnyújtás, hiszen nincs lapzárta. Sokkal frissebb anyagot szolgáltat az online média.
Elektronikus és hagyományos média összehasonlítás
Előnyök és hátrányok
A hagyományos média válsága
Sokkal összetettebb szerep
Soha nem áll le az információnyújtás, hiszen nincs lapzárta. Sokkal frissebb anyagot szolgáltat az online média.
Elektronikus és hagyományos média összehasonlítás
Előnyök és hátrányokA digitális médiának vannak előnyei és hátrányai is. Előnyei közé tartozik naprakész hírek, információkhoz való gyors, szinte azonnali hozzájutás; rengeteg információ; kiváló kép – és hangminőség; élőben való tudósítás a világ bármely országából; szinte bármely médiumhoz való hozzáférés egy (az Internet) segítségével; a hagyományos lapokat elektronikus megtekintése; a médiaelemek manipulálása, illetve saját anyagaink közzététele az interneten.
Negatív hatásairól se feledkezzünk meg: nehezen lehet ellenőrizni az Interneten megjelenő tartalmakat, így a gyerekek olyan oldalakra is rábukkanhatnak, amik nem feltétlenül nekik, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem nekik készültek. Ennek elkerülése érdekében születtek már olyan kezdeményezések, amik segítségével az Internet tartalmát szűrni lehet.
Ezen kívül - társadalmi viszonylatban vizsgálva a kérdést -, szintén találunk negatívumot. Az Interneten kialakult kapcsolatok felszínesek, a digitális technika megnehezíti elmélyülésüket. A fiatalok számra azonban mégis fontosak ezek a kapcsolatok, hiszen kevésbé kötetlenek, kevés elvárás van velük szemben. A gátlásosaknak sem kell felvállalniuk arcukat, jobban ki tudnak bontakozni az interneten, könnyebben képesek ismerkedni bárkivel, bárhol a világon. Ezeknek az előnyeinek ellenére az itt létrejött kapcsolatok mégsem igazi kapcsolatok, mert a távolság és a másféle életritmus, különböző szokások eltávolítják egymástól a két felet, és sosem mélyül el kapcsolatuk.
Negatív hatásairól se feledkezzünk meg: nehezen lehet ellenőrizni az Interneten megjelenő tartalmakat, így a gyerekek olyan oldalakra is rábukkanhatnak, amik nem feltétlenül nekik, vagy rosszabb esetben egyáltalán nem nekik készültek. Ennek elkerülése érdekében születtek már olyan kezdeményezések, amik segítségével az Internet tartalmát szűrni lehet.
Ezen kívül - társadalmi viszonylatban vizsgálva a kérdést -, szintén találunk negatívumot. Az Interneten kialakult kapcsolatok felszínesek, a digitális technika megnehezíti elmélyülésüket. A fiatalok számra azonban mégis fontosak ezek a kapcsolatok, hiszen kevésbé kötetlenek, kevés elvárás van velük szemben. A gátlásosaknak sem kell felvállalniuk arcukat, jobban ki tudnak bontakozni az interneten, könnyebben képesek ismerkedni bárkivel, bárhol a világon. Ezeknek az előnyeinek ellenére az itt létrejött kapcsolatok mégsem igazi kapcsolatok, mert a távolság és a másféle életritmus, különböző szokások eltávolítják egymástól a két felet, és sosem mélyül el kapcsolatuk.
A hagyományos és a közösségi média
A hazai médiaszereplők jól tudják: ma már nem elég a hagyományos médiában jelen lenni, ma már a virtuális média, és annak egy ága, a közösségi média is nagyon meghatározóvá vált. Ez még egy viszonylag új műfaj, és még nem is tudja mindenki eldönteni, hogy tartson tőle, vagy belevesse magát. A hagyományos sajtó, főleg az újságok nem találják a helyüket a közösségi média mellett. Keresik önmagukat, de hiába, mert olvasóik száma egyre csak fogyatkozik, hirdetőik is kezdenek eltűnni. A hagyományos média válságának okait sokféleképpen magyarázták. Régebben az ingyenes hírforrások jelenlétéből, valamint a hírgyűjtők „begyűjtő” hatásából eredeztették a hanyatlást. Ma már egyértelmű, hogy a legnagyobb ellenséggé a közösségi média vált.
Sokkal összetettebb szerep
Természetesen a hagyományos média bevethetné a saját taktikáit a közösségi média ellen, amiket ekkor szokott alkalmazni: ilyen a semmibe vevés vagy a teljes bekebelezés. A közösségi média esetében erre azonban nincs mód, nem lehet semmibe venni se bekebelezni.
A közösségi hálózatok és azok kommunikációja egymással - kihasználva a hagyományos média által létrehozott tartalmakat - viszonyrendszerbe helyezték a médiát. A kiadóknak ezentúl nem csak termékekkel kell foglalkozniuk, hanem ezen kívül szolgáltatásként kell működniük, és úgy kell információkat nyújtaniuk, hogy a hálózati kommunikáció rendező elemévé válnak.
A közösségi hálózatok és azok kommunikációja egymással - kihasználva a hagyományos média által létrehozott tartalmakat - viszonyrendszerbe helyezték a médiát. A kiadóknak ezentúl nem csak termékekkel kell foglalkozniuk, hanem ezen kívül szolgáltatásként kell működniük, és úgy kell információkat nyújtaniuk, hogy a hálózati kommunikáció rendező elemévé válnak.
Újságírók szerepcsökkenése
Marshall McLuhan régóta hajtogatja, hogy „the medium is the message”, azaz a médium az üzenet. Ma ez átalakulhat „the conversation is the message”, azaz a párbeszéd az üzenetté. Ma már a média nem válhat olyanná, mint eddig, hogy mindent tud, mindent megmond. Ma már maximum egy olyan beszélgetésben képes részt venni, aminek nem ő az egyetlen szereplője. De ezt is csak akkor, ha ügyesek és ha szerencséjük van. Ezzel együtt az újságíróknak nincs választásuk, ha „életben akarnak maradni”, szerepelniük kell a közösségi médiában.
A közösségi médiában való szereplés pozitív és negatív motivációi
Pozitív és negatív motivációja is van a közösségi médiában való szerepésnek. Az tény, hogy a közösségi média egyre több hívet toboroz maga közé, magához csábítva így a hagyományos média pártolóit is. Az újságok olvasói is egyre jobban preferálják a közösségi médiát, az újságok szerkesztőségeinek fontossága pedig eltörpül mellette. Nincs más lehetőségük a médiamárkáknak, szerepelniük kell ebben a virtuális közösségi létben, mert másképp relevanciájuk teljesen elveszik. Ez tehát egy kényszer számukra, negatívan motiválja őket. De természetesen pozitív motivációk is vannak: ilyenek a saját közösségek létrehozásának pozitív hatásai, mint a forgalomgenerálás, forgalomnövelés.
A közösségi médiában való szereplés tökéletesítése:
Az online kiadványok már elkezdték szemlélni a közösségi médiát, sokan közülük pedig már hisznek abban, hogy a közösségi média csak jót tehet számukra. Nekik igazuk is van, többen azonban még nem jöttek rá a lényegére: ez nem egy egyszerű terjesztési csatorna, ez annál több. Itt nem elég az, ha cikkeink, anyagaink hivatkozásait kipakoljuk Facebook vagy Twitter oldalunkra. Ettől nem teszünk szert nagy számú, hűséges olvasókra, nem kerülünk a közösségi médiákban ismert tartalmak közé, csupán pár kattintáshoz juthatunk hozzá. A médiumoknak a még jobb hatás elérésében hosszú távú stratégiákat, terveket kéne produkálniuk. Ámde a legtöbben nem végzik el ezt a tevékenységet. Nem veszik figyelembe se a kommunikációs, se az üzleti és a branding (márkaépítési) szempontokat, valamint nem vonják össze a szerkesztői és az olvasói igényeket, így nem jön létre ennek a kettőnek az egysége, ami fontos lenne az aktivitások valóra váltásában. És itt merül fel a kérdés, hogy hogyan lehet e kettőt integrálni. Fő szempont, hogy meg kell találni azokat, amik egyszerre fontosak mindkét fél számára.
Gyakorlatban ezt például a crowdsourcinggel lehetne megvalósítani, ami átlagos emberek tudásának összességét jelenti. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az olvasók is formálhatnák a szerkesztést saját témáik, címeik, kutatásaik által. Ezt már gyakorlatban is alkalmazták, a Business Week a „What’s Your story Idea”; a CNN pedig az iReport kezdeményezéssel.
Gyakorlatban ezt például a crowdsourcinggel lehetne megvalósítani, ami átlagos emberek tudásának összességét jelenti. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az olvasók is formálhatnák a szerkesztést saját témáik, címeik, kutatásaik által. Ezt már gyakorlatban is alkalmazták, a Business Week a „What’s Your story Idea”; a CNN pedig az iReport kezdeményezéssel.
Miért tud együtt élni a két médiatípus?
Az új média: a közösségi média megjelenésével sokan megjósolták, hogy befellegzett a hagyományos médiának. Azonban van egy nagyon jó példa arra, hogy ez miért nincs így. Ez a példa a gyorséttermek megjelenéséhez kapcsolódik. Akkor is hasonló helyzet volt: rengetegen kezdtek gyorséttermekbe járni, úgy tűnt, hogy a gyorséttermek „átveszik az uralmat” a hagyományos éttermek felett. Hiszen számos előnyük volt, amivel jobbnak bizonyultak, mint vetélytársuk: gyors kiszolgálás; olcsóság; asztalfoglalás nélküli, akár spontán étkezés; egyszerű, könnyen áttekinthető menü; menet közbeni rendelés lehetősége (Drive in). A hagyományos étterem lemaradt, lassúnak és réginek tűnt, ami el fog veszni a süllyesztőben, mint étteremtípus.
Azonban a körülmények máshogy alakultak, és a gyorséttermek is belátták, hogy nem szabad megrögzötten ragaszkodni a gyorsasághoz, nem feltétlenül ezen az úton kell kizárólag továbbmenni. Inkább a minőségre és az értékekre fókuszáltak – szerencséjükre. Megmaradtak, virágoznak, mindketten. Egymás mellett él a gyorsétterem és a hagyományos étterem is. Ez van, és ez is lesz a médiában is. A közösségi médiában tehát csak az lesz hosszútávon is „életképes”, aki minőséget, struktúrát, értéket és attitűdöt képes nyújtani.
Azonban a körülmények máshogy alakultak, és a gyorséttermek is belátták, hogy nem szabad megrögzötten ragaszkodni a gyorsasághoz, nem feltétlenül ezen az úton kell kizárólag továbbmenni. Inkább a minőségre és az értékekre fókuszáltak – szerencséjükre. Megmaradtak, virágoznak, mindketten. Egymás mellett él a gyorsétterem és a hagyományos étterem is. Ez van, és ez is lesz a médiában is. A közösségi médiában tehát csak az lesz hosszútávon is „életképes”, aki minőséget, struktúrát, értéket és attitűdöt képes nyújtani.
Újságírás és közösségi média
Az Internet kikerülhetetlen
A digitális média elterjedése előtt a hagyományos média volt az ismert, mindenki azt használta. Ha valaki filmet szeretett volna nézni, el kellett mennie moziba. Ma a filmeket egyszerűen saját otthonunkban is megtekinthetjük, kimozdulás, jegyvásárlás nélkül. Aki zenét akart hallgatni, bekapcsolta a rádiót, a lemezlejátszót, ma online rádiókat is hallgathatunk, saját zenéinket számítógépünk segítségével is lejátszhatjuk. A hírekhez újságokból, rádióból, és a televízióból juthattunk hozzá. Ma a legkedveltebb módja az hírolvasásnak az internetes cikkek böngészése. Látni lehet, hogy a digitális média erősen megváltoztatta a média szerepét, elérhetőségeit, és olyan új lehetőségeket hozott létre, amit semmi mással nem lehet helyettesíteni.
A virtuális média és az egész digitalizálódási folyamat lendületesen fejlődik. Ezt mindenki tudja, mindenki látja. 2000-ben még arról vitáztak, hogy online újságíró-e az, aki e-mailben küldi el a cikkét a szerkesztőségbe. Itt egy példa a sok közül: „…létezik-e egyáltalán online újságírás, ha igen, mi különbözteti azt újságírás ismert formáitól (nyomtatott, ill. elektronikus sajtó). …online újságíró az, aki használja az internetet munkája során.”
Ma azonban minden újságíróra hatással van az internet - ha akarja, ha nem -, ugyanis vannak olyan anyagok, amik csak ott érhetők el. Újságíróként nem lehet úgy hosszútávon dolgozni, hogy nem használjuk az internetet.
A virtuális média és az egész digitalizálódási folyamat lendületesen fejlődik. Ezt mindenki tudja, mindenki látja. 2000-ben még arról vitáztak, hogy online újságíró-e az, aki e-mailben küldi el a cikkét a szerkesztőségbe. Itt egy példa a sok közül: „…létezik-e egyáltalán online újságírás, ha igen, mi különbözteti azt újságírás ismert formáitól (nyomtatott, ill. elektronikus sajtó). …online újságíró az, aki használja az internetet munkája során.”
Ma azonban minden újságíróra hatással van az internet - ha akarja, ha nem -, ugyanis vannak olyan anyagok, amik csak ott érhetők el. Újságíróként nem lehet úgy hosszútávon dolgozni, hogy nem használjuk az internetet.
Tanulmányok a témával kapcsolatban:
Middleberg Communications és a Society for New Communications Research tanulmányának cseppet sem meglepő eredményei:
Az újságírók…:
Magyar saccolásAz újságírók…:
- 70% -a a közösségi médiát igénybe veszi (28%-os növekedés az előző évhez képest)
- 48%-a twitterezik , vagy egyéb mikroblogot használ (25%-os növekedés)
- 66%-a blogokat olvas
- 48%-a online videókat néz
- 25%-a podcastokat hallgat,
- közel 80%-a hisz abban, hogy a bloggereknek nagy szerepük van a vélemények alakításában
- 91%-a gondolja úgy, hogy az új média - és kommunikációs eszközök és technológiák gazdagítják az újságírást.
Magyarországon nincs ehhez hasonló felmérés, de az újságírók 40-50%-a használhatja a közösségi hálózatokat, a Twittert igénybe vevők százalékos aránya 25 lehet. Blogot 40% olvashat, videókat 100% néz, szöveges poadcastokat valószínűleg azonban kb. csak 3% hallgathat. De ez csak egy becslés.
Van még mit fejlődni
Hazánk a passzív online médiahasználat területén jól áll. Ilyen pl. a hozzászólás lehetősége, a megosztás, a "lájkolás", a szavazás, és még sorolhatnám. Ezek mind jelen vannak az online médiában. Ezek a lehetőségek azonban nincsenek kihasználva, az aktív használat nem működik. Sokszor a hozzászólás részt nem a célnak megfelelően használják, hanem csak feszültség-levezetőként, amit az újságírók nem moderálnak. Nagyon kevés a fizetett újságírók által szerkesztett, az adott témához kapcsolódó belső blog. Ezen kívül szintén kevés az a videó, ami a szöveges tartalomba beépülve annak egy új jelentést, egy új megközelítést adna. Nincs kihasználva a közösségi média által nyújtott számos lehetőség sem, az újságírók csak automatikusan publikálják saját írásaikat. Ezeknek fő oka anyagi eredetű, de ezeket kéne megoldani, errefelé kéne tartani.
Digitális és hagyományos hírek: jó-e ez a folyamatos gyorsulás?
Tavaly nyáron megjelent a Nieman Reports című szakmai folyóirat The Digital Landscape: What’s Next for News című száma. Ez szerencsére nem a szokásos nyavalygás arról, hogy mi lesz az újságírókkal a virtuális média korában, hanem sokkal inkább egy minőségi írás válogatott szerzők közreműködésével. Minőségét többek között az bizonyítja, hogy a neves Harvard Egyetem egyik alapítványa, a Nieman Foundation for Journalism adta ki, melyben csak a legjobbak szerepelhetnek.
Az agyi működés szerepe
A digitalizálódás jövőképének alakulása természetesen tőlünk, emberektől függ, így az emberi agy működése jelentős szerepet kap ennek alakulásában. A Nieman Reports közleménye is kiemelten kezeli a témát. Folyamatosan a lendületes változások során fennálló részleteket tanulmányozzuk, nem figyelünk a miértekre, amik pedig nagyon fontos pontja a kérdésnek.
Gyors vagy lassú, értékes vagy egyhangú
A virtuális és a hagyományos hírek olvasásánál egyaránt jelen van a gyors fázis, ami a cikkek gyors átfutását jelenti. A különbség abból adódik, hogy míg a hagyományos cikkek olvasásánál ezt a szakaszt egy lassabb, elmélyültebb szakasz követi, addig az interneten való olvasásánál ez nincs jelen. Sőt, egyre jobban fókuszálunk a gyorsaságra, az elmélyült szakasznak még csak a közelében se járunk.
Az olvasás eszköz és cél is tud lenni
Az cikkben ennek megmagyarázására is sor kerül. A weben ugyanis információkat keresünk, az a célunk, hogy konkrét információkhoz jussunk. Ezzel szemben a hagyományos olvasáskor az információszerzés nem cél, csupán egy eszköz. Ott nem keresünk semmire tudatosan, csupán informálódni szeretnénk.
Véleményem szerint, ha a hagyományos olvasásnál szintén az információszerzés lenne a cél, nem pedig az eszköz, akkor is szükség lenne egy elmélyültebb szakaszra. A weben ugyanis rá tudunk keresni arra, amire kíváncsiak vagyunk. Ezzel szemben a hagyományos újságírásban erre nincs lehetőség, a számunkra kevésbé fontos részeket is el kell olvasnunk, így a lassulás itt is érzékelhető lenne.
Véleményem szerint, ha a hagyományos olvasásnál szintén az információszerzés lenne a cél, nem pedig az eszköz, akkor is szükség lenne egy elmélyültebb szakaszra. A weben ugyanis rá tudunk keresni arra, amire kíváncsiak vagyunk. Ezzel szemben a hagyományos újságírásban erre nincs lehetőség, a számunkra kevésbé fontos részeket is el kell olvasnunk, így a lassulás itt is érzékelhető lenne.
Értéktelen cikkek sokasága a weben
Ez a folyamatos gyorsulás az újságírók számára nem kedvez, hiszen így az olvasó nem képes értékelni az olvasottakat. Ehhez jelentősebb figyelemre lenne szükség, amihez pedig lassulás kell. Akik csupán átfutják a híreket, és pl. csak a kiemelt, vagy a számukra megragadóbb részeket olvassák el, azok nem veszik észre a cikkek közötti különbségeket, számukra nincs értékbeli eltérés. A hírek így elvesztik a hagyományos médiában jelen lévő funkciójukat, és csupán behelyettesítő árucikké válnak. Azok, akik az értéket is figyelik, egyre jobban elfogynak, és ez ellen azok az újságírók sem tehetnek semmit, akik számára fontos az érték továbbadása.
Az írásban szó van arról is, hogy valószínű, hogy a technika sem fogja megváltoztatni ezt a folyamatot. A közösségi szolgáltatások egyre divatosabbá válnak, ezáltal a web az információk megjelenítésében az „oldal” felől a „stream”, azaz az információfolyam felé mozog. Ez is azt jelenti, hogy az információk és az üzenetek egyre gyorsabban mozognak. Ráadásul ennek még nincs vége, még erőteljesebb iramot vesz majd fel.
Az írásban szó van arról is, hogy valószínű, hogy a technika sem fogja megváltoztatni ezt a folyamatot. A közösségi szolgáltatások egyre divatosabbá válnak, ezáltal a web az információk megjelenítésében az „oldal” felől a „stream”, azaz az információfolyam felé mozog. Ez is azt jelenti, hogy az információk és az üzenetek egyre gyorsabban mozognak. Ráadásul ennek még nincs vége, még erőteljesebb iramot vesz majd fel.
Digitális könyvtár a témában
A digitális tájkép témakörben a weben eddig szereplő anyagokat a Nieman Reports szerkesztői összegyűjtötték, és létrehoztak belőle egy átfogó digitális könyvtárat. Akit bővebben érdekel a téma és angol tudása is jó szinten van, itt kedvére tud böngészni a „könyvek” között.
A Média jövője
A magyar internet tavaly decemberben ünnepelte 15. születésnapját, mely alkalomból összehívtak egy veterántalálkozót.
Az egész találkozó múltidézéssel indult, majd beszéltek arról, hogy ki, hogyan talált rá a témára, hol tart most és merre fejlődik tovább. Több résztvevő is bevallotta, hogy 1995-ben, sőt, még 2005-ben sem nagyon volt tisztában azzal, hogy mi is az az internet igazából. És jogos a kérdés, hogy ha ők nem tudják a pontos megnevezést, mit lehet elvárni azoktól a különböző médiák vezetőitől, akik nem annyira jártasak az internet világában. Hát, nem sokat.
Az egész találkozó múltidézéssel indult, majd beszéltek arról, hogy ki, hogyan talált rá a témára, hol tart most és merre fejlődik tovább. Több résztvevő is bevallotta, hogy 1995-ben, sőt, még 2005-ben sem nagyon volt tisztában azzal, hogy mi is az az internet igazából. És jogos a kérdés, hogy ha ők nem tudják a pontos megnevezést, mit lehet elvárni azoktól a különböző médiák vezetőitől, akik nem annyira jártasak az internet világában. Hát, nem sokat.
Business Insider
A Business Insider szerkesztői többet várnak el maguktól ennél, szeretnének világosan látni. Ennek érdekében összehívtak egy konferenciát a média jövőjével kapcsoltban, Welcome To The Future Of Media címmel. Here's the truth about the media industry (Itt az igazság a médiaiparról) című előadásukban statisztikai adatokat szemléltettek, amik valójában az igazságot világítják meg.
A Google lenyomta a hagyományos médiavezéreket
Ez a meghökkentő, de valós képet tükröző ábra a Google és a hagyományos médiaóirások piaci értékét tárja elénk. A Google erősen előretört, pedig a médiavezetők nem hittek abban, hogy a Google is közéjük tartozna, azt mesélték be maguknak, hogy a Google nem média, csupán egy olyan cég, ami az internetes technológiákkal foglalkozik, rájuk nincs fenyegetéssel. Tévedtek. A Google-t ma már a legtöbben ismerik, és aki ismeri, az tudja, hogy tartalmakat készít, közvetít, hirdetéseket ad el. Jé, pont úgy, mint egy médiacég. Ja, mert ez is médiacég.
A virtuális média szereplői sorra nyomják le a hagyományos médiát. Még az „aprócska” 50 milliárd dollárral rendelkező Facebook is a hagyományos médiaszereplők fölé küzdötte magát, mögötte pedig ott sorakozik a többi: Yahoo, iTunes, Netflix, stb.
Legnagyobb üzlet: interneten való terjesztés és tartalom és terjesztés kombinálása.
Régebben azt olvashattunk a tankönyvekben, hogy az interneten való terjesztés ingyenes, azonban úgy látszik, nagyot kaszál az, aki ebben gondolkodik. Hogy egy példát említsünk, az iTunes 5 millió dollárt szerez internetes hirdetések által. Azonban van, ami még ezen is fölül kerekedik, ez pedig a tartalom és a terjesztés kombinációja. Ezekben a Facebook és a Google aratja a babérokat.
A Business Insider felmérései szerint, ha vesszük az összes új típusú média céget, majd összesítjük, az értéküket, 289 milliárd dollár jön ki. Ugyanezt elvégezve a hagyományos médiacégeken, nem kapunk sokkal nagyobb számot: 296 millió dollár.
Régebben azt olvashattunk a tankönyvekben, hogy az interneten való terjesztés ingyenes, azonban úgy látszik, nagyot kaszál az, aki ebben gondolkodik. Hogy egy példát említsünk, az iTunes 5 millió dollárt szerez internetes hirdetések által. Azonban van, ami még ezen is fölül kerekedik, ez pedig a tartalom és a terjesztés kombinációja. Ezekben a Facebook és a Google aratja a babérokat.
A Business Insider felmérései szerint, ha vesszük az összes új típusú média céget, majd összesítjük, az értéküket, 289 milliárd dollár jön ki. Ugyanezt elvégezve a hagyományos médiacégeken, nem kapunk sokkal nagyobb számot: 296 millió dollár.
A média várható alakulása
Bloget és Jarrow a következőt mondják a média jövőjel kapcsolatban:
Mobil internet: gyors ütemű fejlődés, ami továbbra is megfigyelhető marad.
App: Minden menő, ami app
Elektronikus kereskedelem: Most kezd beindulni, most fog sikeressé válni.
Helyfüggő szolgáltatások: Szintén most kezd beindulni, olyan szolgáltatások jönnek, amik a jelenlegi bejelentkezéseknél többet nyújtanak
Közösségi média: A legnagyobb erő ez marad.
Mobil internet: gyors ütemű fejlődés, ami továbbra is megfigyelhető marad.
App: Minden menő, ami app
Elektronikus kereskedelem: Most kezd beindulni, most fog sikeressé válni.
Helyfüggő szolgáltatások: Szintén most kezd beindulni, olyan szolgáltatások jönnek, amik a jelenlegi bejelentkezéseknél többet nyújtanak
Közösségi média: A legnagyobb erő ez marad.
