Szervezetek a digitális esélyegyenlőségért

 2008-ban az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) megszervezte az e-Befogadás évét (e-Inclusion). 2007-ben írták meg a Rigai Nyilatkozatot , amelynek lényege, hogy 2010-re a digitális megosztottságot a felére csökkentik. Ami azt jelenti, hogy több mint 3 millió digitálisan írástudatlan embert szerettek volna bevonni az internet világába.
Egy 2009-es cikk szerint közel 4 millió 50 év feletti lakosnak csak 16 százaléka használja az internetet. Az információs társadalomból kívül maradók aránya évenként mindössze 4 százalékot csökken.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság programja a Digitális Esélyegyenlőség. A társaság szótárában a digitális esélyegyenlőség fogalma tartalomszolgáltatást és képzési lehetőséget jelent, ezen túl nyelvtudást. Céljuk, hogy mindenki tagja lehessen az információs társadalomnak. Vagyis mindenkinek legyen lehetősége és képessége a számítógépek és az internet használatra. Az első DE! konferenciát 2007-2008-ban rendezték meg.

A digitális egyenlőség akadályai

1. Az információs társadalommal szembeni ellenállás egyik oka a szorongás, félelem: az új technológiákkal kapcsolatban, amit az információ hiánya okoz. Sokan nem ismerik a számítógép és internet használatát, vagy nem eléggé, hogy megbízzanak benne. Továbbá a totális ellenőrzöttség miatt az ember állandóan megfigyelve érzi magát, ami újabb félelmeket szül, bizalmatlanságot kelt. Ez a probléma jelentkezik például sok középiskolában. A tanárok egy része idegenkedik nemcsak az internet, de a számítógép használattól is.
Viszont egy DE! konferencián elhangzott, hogy leginkább az idősebb korosztály hárítja az internethasználatot. Viszont ha hosszú távra tekintünk előre, hamarosan természetes lesz az internethasználat az idősebb korosztályban is.
A hátrányos helyzetűek problémája, úgy hiszem sokkal tovább el fog tartani.
2. Az idősek helyzetén sokkal könnyebben lehet segíteni, mint a hátrányos helyzetűeken, akiknek egészségügyi, pénzügyi korlátai vannak (a fogyatékkal élők helyzetében).
A legtöbb középiskolában kevés a számítógép, és az a kevés is általában elavult, következtében elavult tananyagot adnak tovább a tanárok, ami megint csak a pénzhiány miatt van. Időhiánnyal is szembe kell nézni: a szélessávú elérés kiépítése lassú. Átalakulás gátja továbbá, hogy lassú az emberek alkalmazkodó képessége.

Lehetőség a digitális esélyegyenlőségre

 1. Segítene, ha megtapasztalnák a technika előnyeit: ha az emberek érzik, hogy kényelmes és érdemes használni, akkor fogják.
Kényszerítő erő, hogy akik nem ismerik a modern technikákat pár éven belül munkanélkülivé fognak válni.
2. Lehetőséget kell teremteni, hogy a falvakba és kisebb városokban teljes hálózati lefedettség legyen.
Akkor lesz változás, ha a minisztérium, az iskolák és egyéb intézetek ügyintézése elektronikus alapú lesz, „attól nem lesz változás, hogy ha számítógépeket, előfizetéseket kapnak a tanárok.” – hangzott el a 2007-es konferencián. De tulajdonképpen ez nem teljesen igaz. Egyrészt ha a fenn említett példát nézzük: több középiskolában tanárok pont azért nem tudják népszerűsíteni és megtanítani az internethasználatot, mert nincsenek megfelelő számítógépek. Másrészt, ha például azokra a romákra gondolunk, akiken a Wifi falu program segített (lásd később) – bár ez a program csak 2008-ban indult - akkor egyértelművé válik, hogy a puszta számítógép beszerzés és internet bekötés, nagyon sokat jelent az embereknek.

Mikor fogja mindenki használni az internetet?

Ha majd mindenhol könnyen elérhető lesz.
Ha az embereket érdeklő, megfelelő tartalommal lesz feltöltve.
Ha olyan egyszerű lesz az internet kezelése, mint egy könyv olvasása.
Ha nyilvánvaló lesz az interneten található tartalmak hasznossága az emberek életében.

Megoldások – programok a digitális esélyegyenlőségért

Idősek

 Az idősebb korosztálynak, akik nem nőttek bele ebbe a digitális világba, gondot okoz a számítógép kezelése. Egyrészt nehéz megtanulni, másrészt sokan nem is szánják rá magukat, mert nem érdekli őket; úgy gondolják nincs rá szükségük. Nem tudják, hogy milyen lehetőségektől zárkóznak el. Viszont sokan rá vannak kényszerülve, hogy megtanulják a számítógép használatát, mert munkájukhoz szükséges.
Több városban elérhető például a nyugdíjasoknak szervezett „Kattints rá, Nagyi!” elnevezésű internetes tanfolyam, ahol az alapokról kezdve ismerkedhetnek meg többek közt az elektronikus levelezéssel. Ezt a programot 2002-ben dolgozta ki a Budapesti Művelődési Központ.

Mozgássérültek

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége tanfolyamokat szervez a felzárkóztatás érdekében. A fogyatékkal élők elméleti és gyakorlati ismeretekkel kerülnek közelebb az internet használatához. A képzés teljesen ingyenes, 4 órás, 10-15 fős csoportokban indul. A programon 650-en vehetnek részt. A számítástechnikai alapismereteken túl széles körben megismerkedhetnek a jelentkezők speciálisabb területekkel, mint a weblapszerkesztés, programozás, kép-, hangfeldolgozás a számítógépen, Linux alapismeretek.

Látás- és hallássérültek

2010 június 22-én tartottak egy konferenciát a látássérültek ECDL oktatásáért. Dr. Kutor László, aki az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának oktatója, itt kezdeményezte az ECDL-vizsgaközpontot, ahol a látás- és hallássérülteknek is van lehetőségük tanulni, és vizsgázni. (további részletek a honlapon)
A vizsga tartalmaz ugyan engedményeket számukra, de ezzel nem csökken a színvonal: ugyanúgy számon kérik a tudást a látássérültektől, mint a látó emberektől.
Amellett, hogy ezzel a tudással több esélyük van a továbbtanulásra, sikereket érhetnek el az új közösségekben fogyatékosságuk elfogadásában is.

Romák

 Egy az Amaro Drom nevezetű roma lapban megjelent 2007-es adat szerint főleg a romák digitális ellátottsága elmaradott. Az összes háztartás 38 százalékánál található számítógép, a romák esetében ez a szám 13. A vidéki iskolázatlan romák pedig egyáltalán nem rendelkeznek számítógéppel és internettel.
A Monoron lévő un. Hangár a helyi roma lakosok számára kialakított közösségi helyszín, ahol számítógéphez juthatnak kicsik és nagyok egyaránt. Legnagyobb eredményük a felnőttképzés, amivel elsősorban a helyiek fejezhetik be a nyolc általánost. Egy 2010-es cikk szerint közel százhúsz roma jelentkezett, nem csak monoriak, hanem más településekről, és nem csak romák, hanem magyarok is!
A legtöbb roma, a Digitális Középiskolában tanul. Ez a Földes Ferenc Gimnázium, a Miskolci Egyetem és az Innocenter Innovációs Központ közreműködésével létrejött képzés. Az e-learning, levelezői, gimnáziumi formájú képzés hátrányos helyzetűekért, elsősorban romákért jött létre. 2004-ben indult. A négy éves képzés, érettségivel zárul. (A Digitális Középiskola honlapja)
Egy, a Kecskeméti Lapokban megjelent, cikk írja, hogy 2009-ben Kisújszálláson egy ingyenes számítógépes tanfolyam indult cigány képviselőknek. Ezzel önállóbbakká válnak a cigány önkormányzatok. Továbbá segítséget tudnak nyújtani ügyintézésben a helyi romáknak.
Egy 2010-es cikk szerint a Huszáros angol és táncház lehetővé tette, hogy húsz roma fiatal sikeres vizsgát tegyen számítógép-kezelői tanfolyamon Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében, a TÁMOP program keretében.

Wifi falu

Nyírő András ötlete a Wifi falu nevezetű program, amit a harmadik világból lesett el. 2008-ban indult. Főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ad lehetőséget a romáknak, hogy hozzáférjenek a számítógéphez otthonaikban.
Ez a program olyan falvakba juttat internetet, amik annyira isten háta mögött vannak, hogy még újságok, lapok sem jutnak el oda! Sok helyen internet nélkül a külvilágból semmilyen információhoz nem jutottak eddig! 2008-ban közel száz ilyen kistelepülésre juttattak számítógépeket és vezettek be internetet, körülbelül kétezer háztartásba.
Magyarországon több százezren élnek elszegényedett falvakban.
A számítógépek olcsók, un. visszatérítendő szociális segély formájában jutnak hozzá, amit az önkormányzat nyújt. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó köteles a számítógép átvétele előtt az első részletet (ötezer forintot) kifizetni (az egész összeg harmincezer forint).

 Az internetre óriási az igény. Ezzel megnövekszik az esélye, többek közt, hogy munkát találjanak a mélyen elszegényedett településeken élő segélyekből élő munkanélküliek. Például egy alkalommal egyetlen email-lel  harminc lakosnak tudtak munkát biztosítani egy másik településen.
A kapcsolatok kitágulnak. A lakosok távol élő rokonaikkal, ismerőseikkel tudják tartani a kapcsolatot, ami interneten keresztül sokkal olcsóbb, mint a telefon. A gyerekeknek pedig megkönnyíti a tanulást. Továbbá lefoglalja őket, ami az esetükben kifejezetten jó, mert az utcai lézengés és a kocsmában töltött idő helyett inkább számítógépeznek. „Sokat fejlődtek a gyerekek helyesírásban és olvasásban.” – mondta az egyik anya. A számítógéppel meg lehet szerettetni a gyerekekkel a tanulást.

Közösségi helyszínek

 A közösségi helyszíneken (például e-Magyarország pontokon) lehetőség van hozzájutni számítógéphez, internethez. Az ilyen helyszíneken ingyenesen vagy alacsony áron igénybe vehetnek fénymásolást, szkennelést is. A teleházak többet nyújtanak: (számítástechnikai, nyelvi) tanfolyamokat szerveznek.

Programok a középiskolákban

Az internet használatot fellendítette a fiatalok körében a Sulinet program, és a digitális könyvtárak, amik segítségével új olvasók jelentek meg, olyanok, akik eddig nem használták a könyvtárakat. Sajnos pár éve beszűntették a programot.
Új nyomtatott médiumok jelentek meg, az olvasás fellendítésére. Például a Zsiráf diákújság egyre többféle olvasói igényt próbál kielégíteni – pl. nyomtatott változatában található vak fiataloknak olvasnivaló Braille-írással.
Újságolvasóvá nevelés újfajta kezdeményezése a SÉTA (Sajtó és tanulás) és a HÍD (Hírlapot a diákoknak!)
Az újságolvasás hatására a fiatalok értőbben fordulnak az elektronikus médiumok híradásai felé. Nyitottabbá, kritikusabbá válik gondolkodásuk.
Olvasási és beszédkészségeik javultak, szövegértésük, eligazodásuk, tájékozódásuk is a mindennapokban biztosabbá válnak.

Internethasználaton túli célok, elvárások

 Cél, hogy a televíziót és rádiót felváltsa az internet – ami egy sokkal aktívabb kommunikációt jelent. Továbbá, nem elég, hogy mindenki elkezdi használni az internetet: fontos, hogy mire használják. Fontos, hogy az internetet elsősorban ügyintézésre használják.
Ha az emberek a számítógép előtt is ülnek, és még ha van is internet hozzáférésük, akkor sem biztos, hogy tudják használni. Ahhoz például nyelveket kell ismerni, és az ügyintézéssel is tisztában kell lenni: ha valaki papíron nem tudja intézni, nem lesz sokkal könnyebb elektronikusan.

Az elektronikus ügyintézés esetleges negatív hatása

Ha fejlődik az elektronikus úton való ügyintézés, akkor a foglalkoztatottság csökkenni fog, leépítések lesznek. De például az elektronikus tananyagok, tartalomfejlesztés területen vannak hiányosságok. Más típusú technikával kellene megírni a tananyagokat, pl. hiperhivatkozásokkal megtűzdelni: óriási munka. Tehát ezzel is lehetne foglalkoztatni az embereket. De jelenleg nincsen sok ember, akik elég képzettek ehhez.

Az internet hatása az információszerzésre

Egy álláspont szerint az internet gyengíti a helyes nyelvhasználatot, helyesírást, szövegértést. Így az információkeresés hatékonyságát is.
Tehát az internet jó vagy rossz hatással van ránk és az információszerzésre?
Semmiképpen sem szabad elzárkózni tőle, de nem tanácsos teljes mértékben rá hagyatkozni sem. Például a google-ben való keresés mentesít egyfajta gondolkodástól. Ha hasonló keresőmotorokat használunk, akkor nem kell végiggondolnunk, hogy az adott kérdést, milyen témakörben lehet megtalálni. Gondolkodás nélkül beírjuk a keresett témakör kifejezéseit és kész: választ kapunk (remélhetőleg). A gondolkodást, az összefüggésekre való rálátást, elemzőképességet nem fejleszti. Ezzel ellentétben, ha például a könyvtárakat használjuk, akkor először végig kell gondolnunk, hogy hol érdemes keresni: bele kell helyeznünk a keresett fogalmat egy nagyobb rendszerbe, alternatívákon kell gondolkoznunk, hogy milyen témákkal van összefüggésben. Gondolkoznunk kell és kreatívnak lennünk.
Nem értek teljesen egyet azzal, hogy az internet gyengíti a helyesírást, a szövegértést. Szerintem a szövegértést, nyelvhasználatot nem gyengíti, a helyesírást pedig kimondottan javítja, főleg, ha írásra is használják az internetet nem csak olvasásra. Saját tapasztalatból tudom, hogy fejlődik a helyesírás, mivel helyesírás ellenőrző működik a mailrendszerben, cseten, fórumokon, esetleg blogoldalakon. Ezen kívül, az interneten nagyon sok színvonalas szöveget lehet találni, folyóiratcikkeket, tanulmányokat, könyveket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy sok weboldalról származó információ nem hiteles, és nem színvonalas. De ezeket ki lehet kerülni, ha odafigyelünk, hogy mennyire megbízható oldalakról származik, van-e szerző, dátum, hivatkozás. 
Nagy László tapasztalatai szerint „az információszerzés mikéntje szorosan összefügg az olvasottság minőségével, továbbá a kulturális tőke (örökség) nagyságával.” Vagyis, akik járatosak a könyvtár használatban, jobban eligazodnak az interneten, mert jobb a rendszerező képességük, így könnyebben kitalálják, hogy hol érdemes keresni az adott információt. A könyvtárhasználat segít az interneten való eligazodáshoz, az internet pedig elvezet az olvasáshoz. Kölcsönösen hatnak egymásra.

További források, kapcsolódó linkek: 

GYARMATI SZABÓ Éva: A középiskolai korosztály információszerzési szokásai = Elektronikus Könyv és Nevelés, 8. évf. 2006 1. sz. Elérhető innen
Videó a wifi falu programról (2008 jún.)
Wififalu Baranyában és Indiában (2009) 
Száz wififalut, ezeret! (2008) 
Kalapból sorsolják a wifit Selyeben (2007) 
Netbox és wifi az európai cigányságnak (2007) 
Ágens: Digitális Esélyegyenlőség (2010)
1. Digitális Esélyegyenlőség Konferencia: kerekasztal beszélgetés, meghívottak: Molnár Gyula, Pettkó András, Pálinkás József parlamenti képviselők.
Konferencia a látássérültek ECDL oktatásáért (2010)
Csak a tudás ad méltóságot az embernek (Monor, 2010)