Photoshop népművészet
Ha beírjuk a böngészőbe a photoshop népművészet fogalmát, nem sok eredményt kapunk, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy hivatalosan ilyen kifejezés nincs. Ez alatt egy olyan jelenséget értünk, mely során a lelkes felhasználók plakátokat, reklámokat manipulálnak, ezzel hozva létre különböző variációkat. Ezen aktivitási forma népszerűvé válását, illetve tömeges jelentkezését nevezhetjük photoshop népművészetnek. (forrás: Fodor János)
Internetes mém
Mindehhez szorosan kapcsolódik az internetes mém fogalma, ugyanis bizonyos photoshop népművészeti kezdeményezések mémként viselkedhetnek. A wikipédia szócikk szerint ez egy olyan digitális fájl vagy hiperhivatkozás, mely divatszerűen terjed egyik embertől a másikig. A kifejezés utalhat a “szájról-szájra” terjedő tartalomra, az e mögötti ötletre, illetve magára a terjedés jelenségére. A mémek tartalma igen változatos, lehet vicc, pletyka, meglepő hír, videó, egy egész honlap, vagy ami a legjellemzőbb, egy kép, mely photoshoppal és más képszerkesztő programmal van átalakítva. Terjedésük e-mailen, blogokon, közösségi oldalakon és különböző üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül történik, de vannak mémeket gyűjtő és népszerűsítő honlapok is. Kategorizálásuk több szempont szerint is lehetséges. Csoportosíthatjuk őket tartalom szerint (kép, videó, szöveg), céljaik szerint (önpromóció, véletlen hírnév, megtévesztések és tréfák) és manipuláltságuk szerint is, vagyis hogy módosítva vannak, vagy sem.
A hálózaton terjedő mémek megjelenése a világháló előtti időkhöz köthető, lényegében a modern tömegkommunikáció megjelenése indította útjára a folyamatot. Az SMS-nyelv megjelenése, a vállalati fénymásolós viccek terjedése, vagy az emotikonok robbanása mind-mind előzménynek tekinthető. Az Origo - Mémek az internet előttről című cikke részletes beszámolót nyújt a téma iránt érdeklődőknek.
Mém és memetika
Az internetes mém egy neologizmus, egy olyan nyelvi újítás, módosított kifejezés, mely a mémre, a memetika kulturális információs csomagjára utal. A memetika tudománya 1976-ban született meg Richard Dawkins elmélete nyomán. Az elnevezés a mimézis (utazás) és a genetika (örökléstan) szó kombinációjából jött létre. Az elmélet szerint minden ember több tízezer kis információs csomagot, mémet, “kulturális vírust” hordoz magában, melyek megpróbálják reprodukálni és örökíteni magukat. Dawkins szerint a géneken kívül léteznek más replikátorok (önmaga lemásolására adott parancs) is, ezek a mémek, melyek a gondolkodás okait magyarázhatják. “A gének a bioszférában, a mémek ideaszférában tevékenykednek.”
A Wikipédia magyar szócikke ezt írja:
“...a mém egy információs egység, amely utánzás útján másolódik az egyik agyból a másikba. A mém lehet egy eszme vagy vallási tanítás, lehet egy ruhadivat vagy egy építészeti stílus, de a mém lehet egy viselkedési szokás vagy akár egy technológiai folyamat is. Összességében bármit mémnek lehet tekinteni, amit utánzással lehet másolni.”
A memetika tudományával rengetegen foglalkoztak és foglalkoznak ma is. Az alábbiakban megpróbálom összegyűjteni a lényegesebb információforrásokat:
Wiki: Wikipédia - Memetika, Wikipedia - Meme
Tematikus oldalak: Mememtika.lap, Richarddawkins.lap, Terebess Ázsia E-Tár: Memetika
Videók: YouTube - Mérő László: A memetika röviden
Tanulmányok: Mannhardt András - A mém-elmélet, Sebők Zoltán - A kultúra mint fertőzés, Glenn Grant - Memetikus lexikon, Galántai Zoltán - Mémek, elméletek, evolúciók, Kömlődi Ferenc - Memetika, Susan Blackmore - A vallások mint mémplexek, Pléh Csaba - A gondolatok terjedési mechanizmusai: mémek vagy fertőzések (forrás: Mindentudás egyeteme - memetika, csak a tárolt változat él)
Fentebb már említettem, hogy több szempont szerint lehet csoportosítani a hálózaton terjedő mémeket. Most megpróbálom egy-egy példával illusztrálni a lényegesebb típusokat.
1. Képek
Talán a leginkább közismert és leggyakoribb mémtípust a képszerkesztőkkel manipulált, átalakított fotók és képek képviselik. Tömegszámra, szinte naponta születnek újak, melyek kisebb-nagyobb sikerrel utazzák körbe a világot. A különböző mémgyűjtő oldalak remekül rendszerezik ezeket, és átfogó képet nyújtanak viselkedésükről.
1.1. World Trade Center turista (2001)
Talán még emlékeznek páran a magyar vonatkozású, 2001-ben nagy visszhangot keltő World Trade Center turista mémjére. A kép egy magyar fiatalembert ábrázol a WTC tetején, épp a repülőgép becsapódása előtt. Sokáig folytak a találgatások eredetiségéről, míg be nem bebizonyosodott a képmanipuláció. A fotó természetesen bejárta a világot és számos vicces montírozás alapjául szolgált. Az Index Egy magyar turista kalandjai a cybertérben című cikke és a Weboid A World Trade Center turista című írása is foglalkozik vele.
1.2. Cigar Man (2010)
A 2010-es év talán legismertebb mémje egy szivarazó fickót ábrázol. A Mark Pain által készített, önmagában is kiemelkedő sportfotón Tiger Woods látható, egy kamera felé süvítő golflabdával. A kép nagyon hamar sikeres lett, sokan az utóbbi idők legjobb sportfotójának titulálták, ám nem ez okozta viharos elterjedését. A fotográfia jobb oldalán felbukkanó turbános, szivaros fazon vonta magára az internetezők figyelmét. A lelkes felhasználók kapva kaptak az alkalmon és számos más, akár híres eseményt megörökítő képbe belemontírozták az időközben "Cigar Man, Cigar Dude, vagy Cigar Guy névre keresztelt férfit. Így lett egy egyszerű képből olyan mém, ami pillanatok alatt körbejárta a világot! A mindmáig ismeretlen turbános úriember azóta saját honlapra tett szert. A Smiling Cigar Man oldalon, folyamatosan nyomon követhetjük idő és térutazását, hála a lelkes "rajongóknak". A képről az Index Időutazó, szivarozó fickót fogtunk az interneten című cikke is tájékoztatást ad.
2. Videók
A videó mémek tábora kisebb, mint a képeké, de példákkal így is bőven lehet előhozakodni.
2.1. Chaplins Time Traveler (2010)
Az év végén George Clark (ír, független filmes) YouTube-ra feltöltött videója (Chaplins Time Traveler) borzolta a kedélyeket. Charlie Chaplin 1928-as filmjében, A cirkuszban egy olyan gömbölyded teremtés tűnik fel, aki éppen mobiltelefonon kommunikál, ami lehetetlen, ugyanis a mobiltelefont csak 1970-ben találták fel. Clark állítása szerint véletlenül bukkant erre a jelenetre Chaplin dvdjének extrái között. Sokaknak megmutatta a felvételt, mielőtt közzétette a világhálón. Véleménye szerint nincs más magyarázat a jelenségre, a Nő időutazó. A parázs vita nagyon hamar kibontakozott arról, hogy manipulációról van-e szó, minden esetre bizonyos, hogy az úriember független filmgyártó cégének remek hírverést jelentetett a videó. (forrás: Velvet - Mit keres egy mobiltelefonáló nő Chaplin 1928-as filmpremierjén?)
2.2. The Annoying Orange (2009)
Mémnek tekinthetjük a The Annoying Orange videó sorozat megjelenését és gyors terjedését a világhálón, bár mára talán kinőtt ebből a kategóriából. A websorozatot 2009. október 9-én mutatták be a YouTube-on. Szülőatyja Dane Boedigheimer, azaz "Daneboe". A videók kezdetben Boedigheimer YouTube csatornáján, és az általa létrehozott Gagfilms oldalon voltak elérhetők. Miután az első részt 11 millióan megnézték külön csatornára tett szert, ahova azóta is folyamatosan kerülnek fel az újabb epizódok.
A kisfilm főszereplője egy animált, beszélő narancs, Narancs, akit maga Boedigheimer alakít. Állandó lakhelye a konyhapult, amit barátjával, Körtével is megoszt (szintén Boedigheimer). A sorozat egyéb animációs figurákat, zöldségeket, gyümölcsöket is felvonultat, akiknek Bosszantó Narancs állandóan beszólogat. Leggyakoribb, és talán legidegesítőbb fordulata a "Hey" és a szereplő nevének állandó ismételgetése. Bosszantó szóviccekkel, böfögéssel, fura hangok kiadásával hergeli beszélgetőpartnereit, akik a videó végére általában trancsírozás áldozataivá válnak.
Az, hogy eszméletlenül sikeres, nem vitatható. 2010. áprilisában YouTube-os nézettsége közel 108 milliós volt. Önálló Facebook profillal rendelkezik, amit 5 037 599-en kedvelnek. (forrás: Wikipedia - The Annoying Orange) Terjed e-mailben és egyéb fórumokon. Hazai sikerét pedig mutatja, hogy egyre több magyar felirattal rendelkező rész kerül fel az oldalakra. Például: Annoyying Orange, Annoying Orange magyar felirattal - YouTube.
3. A terjedés jelensége: mesés Facebook (2010)
A közösségi oldalak bizonyos megmozdulásit is tekinthetjük mémnek. Ezek közé tartozik a magyar facebookozó közösségen, 2010. novemberében elhatalmasodó meseláz.
"cseréld le a facebook-os profilképedet a kedvenc gyerekkori rajzfilmhősödre és biztasd erre a többieket is! Cél: ne legyenek emberi arcok facebook-on, csak a gyermekkor emlékei szerdáig! Mert gyereknek lenni jó! :)"
Szólt a felhívás az említett közösségi portálon. November 14. és 17. között ez meg is valósult, alig lehetett hétköznapi profilképekkel találkozni, mindenki kedvenc mesefigurájának bőrébe bújt. Az ötlet egy nemzetközi kezdeményezésen alapult, de miután egy magyar felhasználó eseményt készített neki pillanatok alatt elterjedt. Közel 50 ezer többnyire magyar Facebookos vett részt a mókában. A különböző blogok és hírportálok érdeklődését is felkeltette a jelenség. Több cikk született a témában: Élmény Marketing Blog - ADRENALIN : Mesés történet a Facebook-on, Hölgyfórum - Mesefigurák a facebook-on, Mesefigurák miatt lehet elérhetetlen a Facebook, Mesefigurák mindenhol a Facebookon.
Mémgyűjtők
Ha az internetes mémek rendszerét szeretnénk átlátni, akkor szükségünk van olyan oldalakra, ahol összegyűjtik ezeket. Sajnos nincs túl sok ilyen, de ami van az igen hasznos és figyelemreméltó.
Internet Meme Database - Know Your Meme
A Know Your Meme az internetes jelenségek gyűjtőhelye. A mémek minden típusával foglalkozik. Az önpromóciós célú videók, kínos tartalmak, tréfák és megtévesztések, manipulált, vicces képek, mind-mind megtalálhatóak egy helyen. Felépítése viszonylag egyszerű, 3 nagyobb kategória szerint rendeződik tartalma.
Legnagyobb állományát maguk a mémek (memes) adják, amik szintén bontásban találhatók (kiemelt, népszerű, alátámasztott, kutatott, elutasított)! Nagyjából időrendben következnek egymás után, elején a legfrissebbekkel. Az egyes mémekről leírást, elemzést is kapunk, így például informálódhatunk a mém hátteréről, az eredeti képről, megnézhetjük, hogy mennyire népszerű a különböző időszakokban, illetve személyazonossági találgatások is színesítik néhol az anyagot. Találhatunk sablont a képekhez, és megnézhetjük a már elkészült remekműveket. A második csoportban találjuk a képek (images) folyamát, ami egy hatalmas képgyűjtemény. A harmadik és talán legérdekesebb tartalmi elemet a sorozat (episodes) fül alatt találjuk. Itt az ügyeletes internettudósok Jamie Dubs, Yatta és Elspeth Jane videói találhatók, akik az internetes jelenségek elemzésével foglalkoznak (Know Your Meme video series). A regisztrációt és bejelentkezést követően van lehetőségünk a szerkesztésre, anyagok feltöltésére, hozzászólásra.
A dipity egy ingyenes, digitális idővonal, időszalag szerkesztő oldal, ahol különböző témákat lehet feldolgozni. Célja, a világháló tartalmának dátum és idő szerinti megszervezése. Használata igen egyszerű, csupán elindítunk egy projektet, a különböző időpontokhoz különböző eseményeket rendelünk. Felhasználhatunk szöveget, hangot, képet, videót, linket és voilá, már kész is az interaktív, közösségi határidőnaplónk.
Mind ez remekül alkalmazható az internetes mémek idővonalának megalkotásához. Az oldal tökéletes annak vizsgálatára, hogy az egyes mémek milyen gyorsasággal söpörnek végig az interneten. Első mémes időpontja az 1990-es év. Az egyes eseményekre kattintva csak úgy, mint a Meme Database oldalén, megtaláljuk a mémek leírását, hátterét stb. Nem annyira teljes, mint a KYM oldala, de sokkal jobb képet ad a mémek időbeliségéről, és minden lényeges, nagyobb momentum megtalálható rajta!
Hazai oldalak
Sajnos magyar mémgyűjtő oldalakat nem igazán vannak. Általában a különböző hírportálok (Index, Origo, HVG stb.) technika rovatai szoktak beszámolni az újabb robbanásokról!
Mémekkel csak érintőlegesen foglalkozó weboldalak azért előfordulnak. Ezek egyike az urbanlegends oldala, mely városi legendákról, tévhitekről rántja le a leplet, illetve mítoszok keletkezéséről, terjedéséről ad számot. Az oldalt Marinov Iván, újságíró szerkeszti.
Részlegesen a weboid (toplista készítő, bulvár oldal) is foglalkozik a mémek jelenségével. Manipulált (?) fotók topikjában igyekszik fényt deríteni az "igazságra".
Összegzés
A mémekkel kapcsolatban igen nehéz összefoglalást írni. Nagyon tág téma, valószínűleg sok minden kimaradt az általam feldolgozott anyagból. A cikk talán ízelítőt ad az internetes mémek mai helyzetéről, és mások "tudományos" érdeklődését is felkelti.
