krono.inaplo.hu

Tags: kommunikáció

Az internetes kommunikáció sokban különbözik az addig ismert kommunikációs eszközöktől.  A számítógép lehetővé teszi, hogy úgy használjuk, mint a rádiót, tévét, újságot, zene lejátszót, telefont és néhány másodperc alatt nagy információtömegű levelet is küldhetünk.

A hálózat a nyelvhasználat szempontjából is új helyzetet teremt, sokféle kifejezési formát biztosít. Írunk a weben, de ez teljesen más, mint a hagyományos értelemben vett írás, olvasunk is, de ez sem hasonlít arra, mint amikor hagyományos könyvet olvasunk. Másodlagos írásbeliségnek nevezik, amikor nem a kezünket használjuk az íráshoz, hanem megjelenik a technika, ami az írógép, mobiltelefon, számítógép.

Az internet által megvalósult a szövegek egyidejű és élő továbbítása, amit össze lehet kapcsolni képpel és hangokkal is. Az új médiumon időbeli és térbeli határok nélkül vannak jelen a legkülönfélébb tartalmak. Linkek segítségével a szövegek között szabad átjárás valósul meg, így szinte nincs is befejezésük.

Maga a szöveg átalakul az internetes közegben és új kommunikációs műfajok jelennek meg. Az írás és a beszéd érdekes keveredése figyelhető meg, éppen ezért a nyelvhasználat nem homogén. Nincs meghatározott stílus, amit követni kellene az internetes kommunikáció során, hanem inkább ahhoz idomul a stílus, amilyen az adott weboldal rendeltetése, célközönsége.

A világhálón mindenki élhet a szólás szabadságával, hiszen bárki leírhatja véleményét, akár névvel, akár anonim módon. De van egy érdekes kettősség ebben, mert az internetes cselekvések rögzítődnek és nyomon követhetőek.

Az interneten bárki kommunikálhat, publikációs fórumot teremthet, akár egyszemélyes kiadóvá válhat. Ezen tevékenységeket nyelvi kontroll nélkül végezheti, ezért sosem lehetünk biztosak a világhálón található szövegek megbízhatóságában. A hagyományos szövegek szabályozottak, jól szerkesztettek, ez kevéssé jellemző a neten levő szövegekre.

Álarc mögött

Az interneten történő kommunikálás biztonságot nyújt, lehetőség van álarc mögé rejtőzni. Sokan álnevet használnak, sőt ellentétes nemű keresztnevet választanak. A kutatások szerint ennek az az oka, hogy a nők minimalizálni akarják a diszkriminációt, a férfiak pedig fel akarják hívni magukra a figyelmet. Azonban a nyelvhasználat módja árulkodik arról, hogy valójában milyen nemű az illető. Külföldön és hazánkban is végeztek vizsgálatokat írott szövegeken és ezek eredménye azt mutatja, hogy körülbelül 75-80%-os pontossággal megállapítható, hogy milyen nemű a szerző.

Az online kommunikáció további érdekessége, hogy nők és férfiak hogyan viselkednek ellenkező nemű beszélgetőpartnerek társaságában. A férfiak visszavesznek stílusukból, kevésbé agresszívak, a nők pedig pont fordítva, agresszív nyelvhasználatot vesznek fel. Ez által lecsökken a különbség a két nem nyelvhasználatában.

Érzelmek kifejezése

A nők beszélgető, ismerkedő céllal kommunikálnak a neten, valamint kapcsolataik ápolására használják. Harmonikus közeget igyekeznek kialakítani, együttérzőek, sok személyes megjegyzést tesznek és kifejezik érzelmeiket. Például háromszor annyi mosolyjelet küldenek, mint a férfiak.

A smiley

"egy mosolygó arcot jelképező karika két pont szemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Az eredetijét Harvey Ball találta ki 1963-ban egy biztosítócég számára. Az arcot a két Spain fivér, Bernard és Murray népszerűsítette tovább, akik pólók, bögrék, gombok, matricák és egyéb tárgyak díszítésére használták fel. A smiley a dance és az underground zene és kultúra jelképe is volt az 1990-es évek elején. Végül az internetkultúra alapja lett, mint érzelmet kifejező ikon." - Wikipédia

A smiley, illetve az emotikonok fontos szereplői a netes kommunikációnak, mivel szükséges a nonverbális információátadó módot valamivel helyettesíteni, hogy a leírtak ne legyenek félreérthetőek.
A jelentés a szövegkörnyezettől függ. A szöveg és a jelentés között nincs állandó összefüggés, a szöveg teljes környezete alakítja ki ezt az összefüggést. Emellett megállapodás kérdése is a jelentés, mint a smiley esetében.

Szleng írásban

A szleng szókincsünk része, és mivel szóban gyakran használjuk, elkerülhetetlen, hogy írásban is megjelenjen, főleg mivel az internetes kommunikáció beszédközeli. Az interneten olvasható például egy olvasók által gyarapított szleng szótár, a „The Alternative Dictionaries”, ami igyekszik összefoglalni a világ számos nyelvének szleng szavait.

Hazánkban a Szlengblogot 2006 év elején indította el Nyelvész Józsi. "A Szlengblog a magyar nyelv (és kultúra) blogja, alulnézetből."

Nyelvész Józsi álnév mögé bújt 4 éven át Nebehaj Viktor, aki 2010 márciusában fedte fel titkát. Sok találgatás folyt, hogy kit rejthet az álnév. Például Balázs Géza nyelvész úgy gondolta, hogy csakis olyan ember lehet, aki aktívan ír és aki hazánkban él. Ellenben Nebehaj Viktor nem szakmabeli, a Google dublini irodájában dolgozik, ahol a keresőminőséggel foglalkozó csapat menedzsere.

2009-ben elnyerte a Goldenblog díjat a kulturális blogok kategóriában. Ennek az évnek a végén a Silenos Kiadó megjelentette könyv formájában a blog 4 év alatt gyűjtött szlengszavait, amelyekhez példamondatokat is mellékeltek. (Szlengblog - Ha érted, hogy mondom). Ezen sikerek hatására gondolta úgy a szerző, hogy többé nem bújik az álnév mögé.

Az oldal nagy népszerűségnek örvend! A Szlengblognak sok kommentelője van, a szerző kommunikál olvasóival, megvitatják az aktuális kifejezéseket. A blog naponta 4000-7000 közötti látogatószámmal büszkélkedhet. 2009-ben az oldalletöltések meghaladták a két és fél milliót.

Az internetes műfajok

- Honlap

Ez a legnyilvánosabb műfaj. A nyelvi és tartalmi ellenőrzést a publikáló felhasználó és a nyilvánosság végzi. A honlapra az a jellemzőbb, hogy egyirányú, interaktivitást nem igényel. Hipertext szöveg található rajta, ami azt a lehetőséget nyújtja a felhasználónak, hogy a hivatkozások nyomán eldöntheti, hogy mely szövegrészeket olvassa el. Tehát az olvasás többé már nem lineáris.

- Levelezőlisták

Lehet nyilvános, aminek bárki a tagja lehet, illetve lehet zárt is. A zárt levelezőlistára jellemzőek a csoportnyelvi jelenségek és különböző nyelvhasználati szokások.

- Fórum

A webes felületen egyfajta üzenőfalként szolgál. A fórumot bárki olvashatja, de bejegyzést csak regisztrált felhasználó írhat.

• Vitafórum

Meghatározott témához lehet véleményt fűzni. Ez a lehetőség bárki számára adott, hiszen a vitafórum teljesen nyilvános. A moderált fórumon kis mértékű nyelvi ellenőrzés van jelen, a moderálatlannál teljesen érvényesül az egyéni nyelvi lelemény. A vitafórumokon késleltetett idejű a kommunikáció.

• Csevegőfórum

Élő, valós idejű társalgást tesz lehetővé. Teljesen nyilvános, anonim, nagyon ritka, hogy valaki a rendes nevét használva kommunikáljon. A csevegőfórum a leginteraktívabb kommunikációs műfaj. Erős csoportnyelviség jellemző. A chat-elők gyors üzenetváltásra törekednek, hogy minimumra csökkentsék a reagálási időt. A gyorsaságnak van alárendelve a nyelvhasználat, a nyelvi, helyesírási, grammatikai szabályok gyakran mellőzve vannak. A közlendők rövidek, tömörek, szintén a gyors információátadás érdekében. A chet-en divatjelenségek mindig megfigyelhetők.

- Blog

Internetes naplót jelent. Ez a fajta kommunikáció ad lehetőséget az önkifejezésre. Csak a blog írója tudja módosítani a tartalmat, bármiről írhat, amit nyilvánosságra kíván hozni. Az olvasók megjegyzéseket fűzhetnek a bejegyzésekhez.

- E-mail

Az internetes kommunikációban ezt fejlesztették ki először. Ez a legelterjedtebb és egyben legszemélyesebb kommunikációs műfaj. Az e-mailek nyelvhasználata közel sem olyan rendezett, szépen megfogalmazott, mint a hagyományos leveleké. Stílusának megformálására sem fordítunk annyi figyelmet, mint a papírra írt levelek esetében, de ez annak is tulajdonítható, hogy az e-mail keveréke a levélírásnak, üzenet hagyásnak, telefonbeszélgetésnek, sms küldésnek és a képi továbbításnak. Jellemző rá az egyéni nyelvhasználat. Sok olyan kód megjelenik, ami a papíralapú levelezésnél nem volt, mint például a smiley.

Nyíri Kristóf Hagyomány és társadalmi kommunikáció című tanulmányában így fogalmaz: "a networking alapvető formája az e-mail (elektronikus levél), és lenyűgöző az a megfigyelés, hogy az e-mail üzenetek stílusa milyen közel áll a beszélt nyelv stílusához.” “A hálózat gyorsasága, a kommunikációs helyzet nyomása a mérlegelő, reflektáló fogalmazás ellenében hat.” (Replika 1993. november)

Az internetes műfajok formai szempontjai a nyilvánosság és az interakciós fokozat szerint

1. táblázat (Bódi 2009) http://e-nyelvmagazin.hu/2010/09/10/a-blogok-nyelveszeti-aspektusai/

Bódi Zoltán az interneten megjelenő szövegek műfaját írott beszélt nyelvnek nevezi. Magyar terminusok még: virtuális szóbeliség, írva csevegés. Kis Ádám szóalkotása a párirat, amit a dialógus és a párbeszéd írott változatára alkotott.

Dr. Balázs Géza a verbális kommunikációs létmódokat a következőképpen ábrázolja:

1. ábra: Kommunikációs létmódok (http://szgnye.vmmi.org/balazs2007.htm)

„A digitális világgal érkezett el a negyedik nyelvi létmód: a másodlagos írásbeliség. Ez nem más, mint a számítógépek segítségével létrehozott és tárolt írás, amely nagyon más, mint a korábbi lineáris, áttekinthető és lapozható változat.”

Az internetes nyelvhasználatot törvényileg nem lehet és nem is kell szabályozni, egyrészt kivitelezhetetlen lenne, másrészt az alapvető nyelvhelyességi, stilisztikai, helyesírási normák interneten való betartását kizárólag az internetezők szuverén döntésére lehet bízni.
A szöveg átalakulása maga után vonja, hogy új szemléletre, új nyelvstratégiára van szükség. A világháló nyelvi hatásainak vizsgálata fontos, de nem olyan céllal, hogy kívülről befolyásolja a felhasználók nyelvhasználatát. (Bódi, 2005)

Felhasznált irodalom: