Tényleg itt a netbook korszak vége?

Pár éve jelent csak meg ez a hordozható számítógép kategória, amely hatalmas népszerűségnek örvendett, ma azonban már a végét hirdetik. Elborítják a számítógép piacot a különböző hordozható gépek, melynek köszönhetően óriási konkurenciaharc alakult ki. A trendek ezen a területen is felülírják a felhasználói igényeket és a praktikusságot. Ezeket figyelembe véve: valóban leköszönő félben vannak a netbookok?

Netbook számítógép kategória:

Olyan kicsi (9-10 colos képernyő-átmérőjű), a notebookhoz hasonló kialakítású számítógép, amely főleg internetes böngészésre, és alap számítógépes funkciók elvégzésére alkalmas. Áruk és tömegük – amely 1 és 1,5 kg között mozog – egyaránt alacsony. A legolcsóbb ilyen gépek körülbelül feleannyiba kerülnek, mint a legolcsóbb notebookok. Az alacsony ár megtartása és a hordozhatóság javítása érdekében számos, a hagyományos gépekben közönséges hardvert kihagytak ezekből a számítógépekből (pl. DVD olvasó, DVD író stb.). A mobilitás és a bővíthetőség elősegítése miatt a gépekben általában több (jellemzően két-három) USB-port, memóriakártya-olvasó, UTP hálózati csatlakozó és WiFi-chip van. Teljesítményét tekintve az egymagos processzor nem képes HD minőségű videókat lejátszani, mivel nem erre a célra fejlesztették. Azonban tökéletesen használható szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, böngészésre, csetelésre, különböző interneten végzett tevékenységekre és olvasgatásra. Ez utóbbi köszönhető a kitűnő LED háttér-világítású képernyőknek. Esetenként nagyobb hardver igényű alkalmazások is futnak rajta. Az operációs rendszerek közül tökéletesen működnek rajta az asztali gépeken lévő rendszerek (pl. windows xp, ubuntu).

Kialakulása, fejlődése:

A netbook piac kialakulásában nagy szerepe volt a világgazdasági válságnak, ugyanis a takarékosság jegyében fejlesztették ki őket. A válság hozzájárult ahhoz is, hogy a netbookok teljesen átformálták a hordozható számítógépek piacát. Ugyanakkor a divathullámnak és a harmadik világ megsegítésére irányuló figyelemnek is köszönhető létrejöttük. Az OLPC (One Laptop Per Child) indított el egy olcsó, hordozható laptop projektet. 2007-ben az Amerikai Egyesült Államokból induló kampánynak az volt az alapötlete, hogy aki vesz magának egy százdolláros laptopot, az a kifizetett pénzből, egy másik gépet adományoz egy fejlődő országban élő gyermeknek. 27 európai országban voltak elérhetőek ezek a laptopok. Ugyan a laptop árát nem sikerült a mai napig sem száz dollárra csökkenteniük, de az OLPC-k alapötletét ellopva létrejött a netbook kategória, ami óriási siker lett.

Ezt az új hordozható számítógép kategóriát az Asus teremtette meg végül, melynek első típusa az ASUS Eee („Easy to learn, Easy to work, Easy to play”) PC volt, amelyet az Intel és az ASUSTeK cégek terveztek a fogyasztói piac számára még 2007-ben. Az Asus Eee megjelenése után senki nem akart kimaradni a netbook-lázból. A különböző gyártók sorra jelentették meg saját netbookjaikat. LG is elkészítette saját olcsó laptopját az X110-et 2008-ban. A Commodore, a világ egyik legerősebb brandje is előrukkolt egy netbookkal, az UMMD 8010/F-el. A Samsung is csatlakozott, és a Toshiba NB100-as netbookja is piacra került. Azonban az akkori egyik legjobban sikerült netbook modellt az MSI rakta össze, mely az MSI WIND névre hallgat.
A netbookok megjelenése előtt a gyártók azt hirdették, hogy 200-300 dollárért már megvásárolhatók lesznek ezek a készülékek, azonban nem tettek eleget ígéreteiknek. A kialakult egyre nagyobb verseny miatt, viszont kénytelenek voltak sorra csökkenteni a netbookok árát.
Már 2008 harmadik negyedévére azt jósolták az elemzők, hogy mindenkinek netbook kell majd, és év végére több mint nyolcmillió talál majd gazdára világszerte. Nem tévedtek sokat, mert a számok azt mutatták, hogy Európában az említett időszakban több mint kétmillió netbook kelt el. A netbookok piacán az Asus és az Acer volt a legerősebb gyártó ezidőtájt.
Folyamatosan újítottak netbookjaikon a gyártók. Kezdetek kezdetén még az volt a legfontosabb szempont egy új netbook tervezésénél, hogy minél olcsóbb és kisebb legyen, de a gyártók később már igencsak feszegették a határokat. A netbookok tökéletesítésénél arra törekedett mindenki, hogy minél tovább bírják a töltés nélküli folyamatos használatot. A gyártóknak viszont alacsonyan kellett tartaniuk a netbookok árát, ezért csak minimális fejlesztéseket kezdhettek. Mivel óriási divat lett ez a számítógép kategória, természetesen megjelentek a dizájner netbookok is.
Idővel a legtöbb számítógép gyártó foglalkozott netbookok fejlesztésével, senki nem akart lemaradni ebben az új versenyben. Soha nem látott, operációs rendszer szintű fejlesztés is megindult a netbook hirtelen jött sikerére épülve, ami ezen a területen is radikális változásokat eredményezett. Ubuntu Linuxnak is elkészült egy netbookra kifejlesztett változata, amit usb-memóriakulcsról lehet telepíteni, és a kezelőfelület jobban igazodik a kisméretű kijelzőhöz. Androidos netbook-ok is jelentek meg.

Előnyei:

A számítógép-használók közül egyre többen váltottak át netbookra, mert rájöttek, hogy szinte semmire nem használják számítógépeiket. A leggyakoribb tevékenységeket – böngészés, mailezés, csevegés, videó nézegetés – a netbookon is kiválóan tudják űzni. Ráadásul könnyebbek és kisebbek is, mint a laptopok vagy az asztali gépek, ezért hordozhatóságukat tekintve nagyon praktikusak. Kevés embernek kell nagyobb teljesítményű hardver (pl. játékosoknak és a dizájnereknek), a többségnek bőven elég a netbook.

Hátrányai:

A netbookokban nincsenek meghajtók, ezért problémába ütközhetnek azok, akik valamilyen szoftvert szeretnének CD-ről futtatni (pl. photoshop) Mivel a számítástechnikában mindenre van valami megoldást, ez sem okoz nagy fejtörést. Egyik megoldás a külső meghajtó használata lehet, a másik pedig virtuális meghajtó telepítése. Pl. a DaemonTools nevű program is virtuális dvd-meghajtót telepít a Windowsra, mellyel képfájlokat lehet beolvasni, amely virtuális lemezekként funkcionálnak, a virtuális meghajtók számára. Sőt már sok szoftvergyártó portálján is lehet vásárolni: a Symantec vírusirtói, az Adobe dizájnerprogramjai, sőt a Microsoft szoftverei is mind letölthetők és kifizethetők online, dombornyomott bankkártyával. Ha ez mind nem lenne elég, akkor ott vannak a nyílt forráskódú szoftverek is: Microsoft Office helyett jó az OpenOffice, Photoshop helyett a GIMP, Windows helyett az Ubuntu.
Az apró ikonokat nehéz eltalálni a parányi kijelzőn ezért több vállalat teljes új netbookos operációs rendszer kifejlesztésébe vágott bele.

Több területet is érintett a Netbook megjelenése és nem várt sikere:

• Iskolák:
Van, ahol már használják, máshol még csak tervezik a használatuk bevezetését a különböző iskolákban. A program célja az, hogy a fiatalok a tankönyvek és egyéb oktatási kellékek használata mellett digitális segítséget is kapjanak tanulmányaik eredményesebbé tételéhez. Legtöbben ma már nem hagyományos módon tanulnak, hanem digitálisan. A világ rendkívül dinamikusan változik, és a tanuláshoz használt források is ugyanígy változnak. A tanulóknak, pedig rendszeresen hozzá kell férniük az információkhoz, és erre a célra tökéletesek ezek a könnyű, kisméretű, minden feleslegtől mentes hordozható gépek.

• Szájtok:
Extrém népszerűségre tettek szert ezek a számítógépek, ami a netbook és a szájtok harcához vezetett, köszönhetően annak, hogy a kis 9-10 colos kijelző nem alkalmas bármelyik oldal optimális megjelenítésére. Szájtok tömegeinek kellett elkezdeni netbook-kompatibilis verziókat készíteni, újragondolni saját szolgáltatásuk interfészét a netbook képességeihez mérten.

Konkurenciák:

A netbook a gazdasági válság idején szerény teljesítményű, de megfizethető árú választási lehetőség volt a vásárlók számára. Azonban a fogyasztók igényei nőttek a válságból való kilábalás idején. Az emberek már inkább költenek valamivel több pénzt nagyobb tudású laptopokra, illetve a divatos tabletekre. Ugyanakkor a netbook mellett megjelent egy rakás különféle méretű hordozható gép. Nem könnyű választani közülük. Manapság nincs szükség szupererős gépekre, mivel a közösségi szájtok (Facebook, Twitter, iWiW) a videofeltöltő oldalak (YouTube, Indavideó, Vimeo) a fotófeltöltő oldalak (Flick, Picasa, Indafotó) megváltoztatták a felhasználók igényeit. Ezekre használják csupán csak a hordozható gépeket.

PDA: egy kisméretű mobil eszköz, zsebben hordozható számítógép, főleg személyes információk tárolására és feldolgozására szolgál.

Smartbook: Netbookoknál kisebbek, hosszú ideig üzemelnek, és a számítógépes operációs rendszereket nem támogatják - Windows Mobile, Android vagy valamilyen speciális Linux fut rajtuk.

Booktop: A booktop csupán annyit jelent, hogy a netbookhoz jár egy dokkoló, amire ráköthetők az otthoni géphez való perifériák.

Ultrabook: Nagyjából olyan vastag, mint egy spirálfüzet, könnyű súlya miatt nem húzza le nagyon a táskát, és bekapcsolás után gyakorlatilag rögtön használható, és nem kell állandóan tölteni

MID: Intel és az Nvidia is úgy véli, hogy az okostelefonoknál valamivel jobb, de a netbooknál gyengébb eszközöket nem smartbooknak hívják, hanem MID-nek (Mobile Internet Device). Linux fut rajta és a szórakoztatás van a fókuszban, a felhasználók böngészhetnek, zenéket meg videókat tölthetnek le, és játszhatnak is rajta.

Tablet PC/Táblagép: Olyan speciális, kisméretű hordozható, a méretéhez képest nagy kijelző mérettel rendelkező számítógép, mely rendelkezik egy személyi számítógép (PC) legfőbb képességeivel. Lényegében tulajdonságai és mérete alapján az ún. marokkészülékek (PDA, okostelefonok) és a billentyűzettel rendelkező netbookok közé helyezhető.

Smartphone/Okostelefon: Fejlett, gyakran PC-szerű funkcionalitást nyújtó mobiltelefonok.

(Chromebook: Nem tipikus laptop, elsősorban internetezésre való, offline alkalmazások nincsenek rajta. Minden dokumentumot, játékot, képeket, videót online tárol a felhasználó, így minden adat mindenhonnan elérhető, ahol van internet is.)

2010 elején jelent meg az Apple iPad, amely a számítógép piac első igazi tabletjének számított. Többek között a netbook gyártóknak is komoly konkurenciát állított a táblagép megjelenése. Teljesítményét és felépítését tekintve félúton helyezkedik el az érintőkijelzős okostelefonok és a netbookok között. Nagyobb a kijelzője/memóriája és erősebb processzora van, mint egy mobilnak, azonban a netbooknál kisebb processzorral rendelkezik és nincsen billentyűzete. Egy harmadik kategóriáról beszélünk tehát, amire eddig nem volt szükség. Munkavégzésre, irodai számítógépes munkára (pl. egy újságíró esetében) nem alkalmasak a tabletek. Nehéz a gépelés állított és fektetett nézetben is (a virtuális billentyűzet elforog, attól függően, hogyan tartjuk a készüléket). Csak szórakozásra használható. Elemzők akkori véleménye szerint veszélyben vannak a netbookok, mert az iPad és a hasonló tabletek idővel kiszorítják majd őket a piacról. Az iPad sikerét látva a gyártók mind tabletgyártásba fogtak.
Megállapítható, hogy a pc-iparban 2010-ben két trendi géptípus létezett: a netbook és a tablet.
2011-re viszont megváltozott a helyzet. A gyártók egymás után leálltak a netbookok gyártásával, majd az év második félévének statisztikái azt mutatták, hogy a netbookeladások 53 százalékos zuhantak, részben a piac telítődése és a készülékek korlátai miatt, részben pedig azért, mert időközben a tableteknek köszönhetően kimentek a divatból.

A szakmában általános meggyőződés azonban, hogy 2012 az ultrabook éve lesz. Arra alapoznak, hogy ugyanolyan jó hordozhatóság mellett sokkal nagyobb teljesítményre képesek, mint kisebb, társaik.

A netbookok piaci részesedésének csökkenéséből, nem feltétlenül következik, hogy a korszakuk lejárt. Csupán csak átalakult a helyzetük, mint minden olyan terméknek, amely a vásárlóktól függ. Mindig lesz olyan réteg, akiknek szükségük lesz netbookokra. Egyrészt, nem mindenkinek lesz annyi pénze, hogy megvásárolja a legdivatosabb termékeket, másrészt a neonomádok is gyorsabban és könnyebben tudnak dolgozni a netbookokon, mint egy tablet érintőképernyőjén. Nem fognak eltűnni attól, hogy már nem ők vannak a középpontban, hanem mindig az aktuális trend kütyük. A népszerű és közkedvelt készülékek jönnek-mennek, de végleg sosem tűnnek el.

Források:

krono.inaplo.hu

Tényleg itt a netbook korszak vége?

tartalom

Keresés

friss

Felhő

Látogatók