Magyarországon az elsô flashmobra 2003. augusztus 19-én, szerdán este 7 órakor került sor Budapesten, a Deák téren. Ezen teljesen véletlenül magam is részt vettem, viszont nem tudtam, hogy mi folyik körülöttem.
flash?mob?
Azt hiszem a címválasztás némi magyarázatra szorul. Több szempontból is, hiszen egyfelôl a flashmob szó nem tartozik a közismert kifejezések közé Magyarországon. Másfelôl akik ismerik a fogalmat elég vegyesen vélekednek róla. Van akiknek flash, van akiknek inkább mob.
mi is a flashmob?
Ahogy azt a Wikipedia oldalain olvashatjuk a meghatározás a következô:
‘A flash mob is a group of people who assemble suddenly in a public place, do something unusual or notable, and then disperse. They are usually organized with the help of the Internet or other digital communications networks.
The term has also been applied to distributed mobs, who use similar means to co-ordinate sudden large scale simultaneous actions in multiple locations. An example of such an action is the widespread use of cell-phones in the November 2005 French riots to co-ordinate widespread social disruption.’
A mi esetünkben az elsô meghatározás a megfelelô. Tehát a flashmob, egy elôre eltervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik erre az egy alkalomra találkoznak, véghezviszik amit kitaláltak és ezután elválnak. Célja az emberek megdöbbentése, a virtuális, interneten köttetett kapcsolatok fizikális kapcsolattá tétele és szórakozás. Ezen kívül sokan úgy tekintenek rá, mint egy mûvészeti performance-ra.
honnan indult a flashmob?
Egy anonym személy, aki a Bill álnevet használta, kezdte el a flashmob mozgalmat a mai tudomásunk szerint. Bill kora lázadásának egyik formájának tekintette az általa kitalált új kezdeményezést, valaminek, ami különbözött, ami punk volt, ami más volt. Fontosnak tartotta, hogy a flashmobok politikamentesek és abszurdak legyenek, mégpedig azért, mert nem kívánt más tüntetôket parodizálni, nem kívánt senkit megsérteni.
Az elsô modern flashmobot egy Mob Project nevü underground banda szervezte 2003-ban Manhattanben. Az elsô próbálkozás azonban sikertelen volt, mert az üzletben, ahol a flashmob zajlott volna, megtudták a tervet, és megakadályozták azt. Így az elsô sikeres flashmob a Macy’s üzletházban volt 2003. június 3-án. Itt már körültekintôbbek voltak a szervezôk, és a flashmob elôtt négy manhattani bárt jelöltek ki, itt kapták meg a résztvevôk a végsô instrukciókat minden részlettel kapcsolatban, közvetlenül a flashmob kezdete elôtt.
Végül kb. 100 ember megjelent a Macy’s üzletház 9. emeletén található szônyegüzletben, ahol mindannyian ugyanazután a drága szônyeg után érdeklôdtek. Elôre megállapodtak, hogy minden eladónak azt mondják, hogy ôk mindannyian együtt élnek egy New York külvárosában lévô raktárépületben, és közösen eldöntötték, hogy szerelmi szônyeget vásárolnak maguknak. A késôbbiekben, július 11-én hozzávetôleg 200 ember lepte el a New York-i Grand Hyatt Hotel lobbyját és félemeletét és 15 másodpercen keresztül ütemre tapsoltak, majd pedig egy busznyi magát turistának tettetô ember okozott tumultust egy kis cipôboltban a Sohóban.
A flashmob elsô hivatalos említése az interneten 2003. június 16-án történt a cheesebikini.com webszájton, ahol is Sean Savage ‘Flash Mobs Take Manhattan’ címû írása jelent meg.
a flashmob szó eredete
A flashmob szó eredetére vonatkozólag a Word Spy honlapon kapunk felvilágosítást. Eszerint a flashmob szó a f‘lash crowd és a smart mob kifejezések összeolvadásából keletkezett. 1973-ban jelent meg Amerikában egy Flash Crowd címû könyv, melyet egy sci-fi szerzô, Larry Niven írt. A könyvben a flash crowd kifejezés egy vita megoldásakor szerepel, amikor is különbözô emberek a vitát megoldandó a helyszínen teremnek teleportációt használva.
Ma a flash crowd kifejezést akkor használják, ha rengeteg felhasználó akar egy adott holnapot egyazon idôpontban letölteni.
A smart mob kifejezést pedig olyan tüntetésekre használják, amelyeknek nincs vezetése, azonban egyazon céllal gyûltek össze és a tömeget például mobiltelefonhívásokkal irányítják.
flashmob másképp
Vannak azonban olyan példák is, amik azt bizonyítják, hogy a flashmobot egy bizonyos cél érdekében használják emberek. Annak ellenére, hogy a flashmob egyik alapvetése, hogy teljesen céltalan legyen, és ne kapcsolódjon semmilyen céghez, párthoz vagy bármilyen más egységhez.
Azonban például egy csoport homoszexuális férfi és nô azért szervezett flashmobot egy detroiti „normális étterem” elôtt, mert az az étterem korábban a rendôrségen bejelntette, hogy a vendégei között nem szívesen lát homoszexuálisokat.
Egy másik példa a flashmobok különbözô célok elérése érdekében történô megrendezésére Bukarestben történt 2004 decemberében, ahol is a Román Nemzeti Televízió székháza elôtt ragasztószalaggal leragasztotta a száját és úgy tettek, mintha ott edzenének. Ezzel a széles körben ismert nézetre kívánták felhívni a figyelmet, miszerint az állami tv-ben a „tedd amit mondanak, ne vitatkozz” el szerint mûködik minden. Így ez a flashmob is hozzájárult ahhoz, hogy társadalmi nyomásra a televízióban komolyabb változtatásokat hajtsanak végre.
Így került sor arra a flashmobra is, amely a Fülöp-szigeteken szervezôdött mobil telefonos üzenetek segítségével, és arra hívott fel, hogy mindenki követelje Joseph Estrada az akkori elnök rezidenciája elôtt az elnök távozását. Az elnök a késôbbiekben természetesen más tényezôk miatt is, de elhagyta tisztségét.
Ugyanakkor a flashmobokat nem csak társadalmi és politikai célok szolgálatába lehet állítani, óriási jelentôséggel bírnak a piaci szereplôk számára is. Például 2003 novemberében Indiában, egy hónappal az országban elôször megrendezett flashmob után Mumbaiban a Sony megbízásából rózsaszín esernyôs emberek szálltak fel a helyi vonatokra, és hangosan egy adott televíziócsatorna programjairól beszélgettek, így próbáltak propagandát teremteni ennek a csatornának és mûsorának.
különféle flashmobok
A flashmob hamar elterjedt az egész világon, 2003 augusztusára – azaz 2 hónap alatt – már elérte Ázsiát, Európát, Latin-Amerikát és Ausztráliát is. Nézzünk ezekre egy-két példát:
India
2003. október 4-én került sor az elsô indiai flashmobra egy bevásárlóközpont elôtt. Egy 70 emberbôl álló csoport hangosan részvényárfolyamokról kezdett beszélgetni, majd táncolni kezdtek. Mumbaiban még sok flashmobot terveztek, de azok az ezidôben elkövetett bombamerényletek miatti gyülekezési tilalom miatt elmaradtak.
Anglia
Az elsô angliai flashmobra egy London belvárosában lévô üzletben keült sor, ahová mintegy 500 ember gyûlt össze és az „O” betû használata nélkül beszélgetett.
2003 augusztusában egy birminghami Oxfam jótékonysági boltban jelent meg egy csoport, akik levették ruhadarabjaikat és a fejük fölött lengették ôket, miközben a Give it Away címû dalt énekelték a Red Hot Chili Peppers zenekartól. Majd felajánlották ruhadarbjaitkat jótékonysági célra, ezt tartják az elsô önzetlen flashmobnak.
2003. október 13-án pedig a Tower híd tövében David Blaine szabadulómûvész bemutatójánál szervezett egy csoport egy flashmobot. Itt Blaine mutatványa zajlott éppen, miszerint 44 napig egy átlátszó dobozban ül evés nélkül. Ide beszéltek meg a flashmobos találkozót 19.44-re, amikor is a maximális hangerôn csengették egy percig mindannyian mobiltelefonjaikat, ezután ezeket kikapcsolva kezdték el kórusban a „what goes up, must come down” mondatot kántálni, ezek után az egyik kezükben magasra tartott étellel kezdtek el hangosan nevetni. Után apedig a tömeg feloszlott.
2005. március 31-én kb. 80-100 ember gyûlt össze az edinborogh-i Royal Scottish Academy elôtt, és váratlanul elôkaptak párnákat és kb. 20 percig párnacsatáztak egymással, majd szép lassan feloszlottak.
2005. december 22-én a Covent Garden-i Szent Pál Székesegyház elôtt Londonban 60 ember gyûlt össze, hogy szintén egy párnacsatában törjön ki „Boldog karácsonyt!” kiáltások közepette.
Brazília
A legnagyobb brazil flashmobot 2003-ban Avenida Paulistában rendezték, ahol a résztvevôk megálltak az út közepén és elkezdtek indián módra ugrálni és énekelni.
Kanada
Kanadában több zombi mobot is szerveztek, melynek lényege, hogy a résztvevôk egy elôre megbeszélt helyen találkoznak zombinak öltözve, és miközben egy másik megbeszélt helyre vonulnak zombiként járnak és morognak minden járókelôre. Elôször egy kis zombi mobra került sor Torontó Queen West negyedében 2004. október 16-án. Vancouverben, 2005. augusztus 27-én 200-300 zombi találkozott a Vancouver Müvészeti Galéria elôtt, majd megkrülték a galériát, keresztülvonultak a Pacific Centre bevásárlóközponton, és felszálltak egy vonatra, melyrôl néhány megálló múlva leszálltak és megtámadtak néhány buszt, majd felsétáltak 30 blokkot az egyik fôútvonalon a temetôig. Egy épp arra járôrözô rendôrkocsi állította le az egyik sávban a forgalmat, így nem volt komolyabb gond a flashmob lefolyásával.
Magyarország
Magyarországon az elsô flashmobra 2003. augusztus 19-én, szerdán este 7 órakor került sor Budapesten, a Deák téren. Ezen teljesen véletlenül magam is részt vettem, viszont nem tudtam, hogy mi folyik körülöttem. A flashmob lényege az volt, hogy amikor 7-kor az evangélikus templom harangjátéka megszólal mindenki kinyitja magával hozott esernyôjét és mikor a harangozás abbamarad becsukja, majd távozik. A hivatalos menetrend nem tartalmazta, de sokan vízipisztolyokkal lôttek flashmobos társaikra, amikor az esernyôk kinyíltak.
2003. október 3-án, péntek délután 3-kor a budapesti Nyugati pályaudvar 12. vágányánál kellett megjelenni, és a 706. számú 15.10-es szegedi Dankó Pista IC elindulásakor kellett meginni a magukkal hozott egy doboz vagy zacskó kakaót.
2003. október 25-én, szombaton 14.15-kor a Mammut II. bevásárlóközpont legfelsô emeletén kellett integetni kelet felé (a kiírás szerint: „ahonnan jön a Globális FM”) majd eldobni egy papírrepülôt, utána integetni nyugat felé is (a kiírás szerint: „ezzel továbbindítani a FM-ot nyugatra”). Ezt a flashmobot a világ szinte minden részén ugyanebben az idôben megrendezték.
2003. október 31-én, pénteken este 6 órakor a résztvevõk elindultak a Blaha Lujza téri metrómozgólépcsôn lefelé, miközben egy újságot minél feltûnôbben, fejjel lefelé tartva „olvasták”.
Legutóbb PárnaCsata-FlashMob néven 2005. november 9-én este 6 órakor a budapesti Nyugati téren egy megadott kürtszóra a flashmobberek elôvették addig elrejtve hozott párnáikat, és a földre lefeküdve alvást imitáltak, majd a következô kürtszóra elkezdôdött a párnacsata, és végül újabb kürtszó zárta a flashmobot.
E flashmob megszervezôdésében már nagy szerepet kapott a Magyarországon mostanra nagyon elterjedt iWiW rendszer, melyet Várady Zsolt indított Budapesten, hogy kiderítse hogyan kapcsolódnak egymáshoz ismerôsei. Így vált az egyik legnagyobb független, magyar közösségi weboldallá. Zsolt az elsô meghívót a rendszerbe 2002. április 14-én küldte el, azóta több, mint 140000 felhasználó regisztrált. A rendszeres felhasználók száma meghaladja a 70000-et. A közösségnek kezdetben nem volt neve, majd 3 évig WiW néven futott. Az iWiW 2005 októberében indult. Jelenleg már egy cég, az iWiW Kft. üzemelteti. Ilyen és ehhez hasonló rendszerek nagyban segítik a flashmobok szervezését, a legutóbbi magyarországi flashmobot is nagyrészt ebben a rendszerben népszerûsítették a szervezôk.
Ehhez hasonló rendszerek Amerikában is mûködnek, így például a FaceBook, amely jelenleg két részre oszlik, közép- és felsôoktatási részre, ezt a rendszert annak ellenére, hogy nemcsak ôk, de bármely iskola bármely dolgozója vagy tanára használhatja, mégis a diákok használják elsôsorban. Ezen a rendszeren keresztül is rengeteg flashmob került megrendezésre. Ez a rendszer is, az iWiWhez hasonlóan teljesen ingyenes, a rendszer hirdetésekbôl tartja fenn magát.
a flashmob szerintem
A flashmob jelenség engem személy szerint is nagyon érdekel, és már lehetôségem nyílt mindkét fél oldaláról szemlélnem az eseményeket, az elsô magyar flashmobon véletlenül, járókelôként „vettem részt”, a Nyugati téren megrendezett párnacsatára már magam is párnával érkeztem.
Személyes tapasztalatom, hogy mint már fent vázoltam, talán nem alaptalanul, volt aki az egyik mai vezetô politikai párt által szervezett gyûlésnek, vagy feltûnéskeltésnek tekintette a Nyugati téren megrendezett flashmobot, volt aki nem tulajdonított jelentôséget neki, de azt hiszem ôk messze jártak az igazságtól. Úgy gondolom a flashmob valójában tényleg egy céltalan mûfaj, mely nem állsenkinek útjában és érdekében sem. Valószínûleg éppen ez a sajátossága adja meg a varázsát. Az, hogy nincs semmi értelme. Látszólag. Persze mindenki számára jelent valamit, mindenki részt vesz rajta valamiért, mindenkinek van valami egyéni célja vele, mégha nem is több esetleg egy egyszerû szórakozásnál, de mivel nem tartozik sehová, nincs semmi kötöttség, ezért bárki számára megfelelô lehet. Ugyanakkor aki úgy gondolja, hogy ezzel lázad, annak is igaza van, aki úgy gondolja, hogy jól fejbeverne egy Viva tv-s mûsorvezetôt a tömegben, annak is igaza van, aki úgy gondolja, hogy nem párnacsatázna, de megnézné, ahogy a többiek azt teszik, annak is igaza van. A flashmob tökéletes mûfaj, nem jön sehonnan, nem tart sehová, nem lehet jól csinálni, viszont elrontani sem lehet, nem vált meg senkit, de életeket sem dönt romba, nem változtat meg jóformán semmit, mégsem egyhangú, egy Mátyás királyi vízió.
