Tags: gender | történelem
A társasági életben jelentős szerepet játszottak a művészek, főleg a színészek, színésznők, de az ún. telefonművésznok (ez a gúnynév arra utalt, hogy a félvilági hölgyek színésznőként mutatkoztak be, s a telefonkönyvben is úgy voltak jelezve) már kevésbé.
F. Dózsa Katalin Társasági Élet 20060428
[Társasági élet] Magyar Pavilon
A XIX. század végén az angol nok, élükön az igencsak harcias Mrs. Pankhursttel, éhségsztrájkokkal és botrányokkal próbálták jogaikat kiharcolni. A feminista nok mindenütt szervezetekbe tömörültek
F. Dózsa Katalin A nok emancipációja 20060428
[A nok emancipációja] Magyar Pavilon
A sportolás talán egyik legfontosabb indítóokává vált az öltözködés reformjának. Annál is inkább, mert a legelokelobb, leggazdagabb, tehát a legelegánsabb rétegek idotöltése volt, azoké, akiknek megjelenését a társadalom többi tagja mintának tekintette
F. Dózsa Katalin A sport 20060428
[Nõk és a sport] Magyar Pavilon
Az elso valódi, tehát szabásmintával, részletes leírással, sok rajzzal ellátott divatlap, a Der Bazar pesti megfeleloje, az 1866-ban megjelent Magyar Bazár volt.
F. Dózsa Katalin Divatlapok 20060428
[Divatlapok] Magyar Pavilon
Az erkölcs látszólag nagyon szigorú volt. Az újságok hirdetési rovatai ugyanakkor biztos óvszert, titkos bajok gyógyírjait, sot a titokban szülo leányoknak menedéket kínáltak!
F. Dózsa Katalin Illem, erkölcs 20060428
[Illem, erkölcs] Magyar Pavilon
A hatvanas évek noideálja gyengéd, törékeny, hófehér boru, finom, húsz és harminc év közötti fiatalasszony, aki szívesen megmutatja bájait, s élvezi a férfiak hódolatát, akár"úri", akár félvilági hölgy
F. Dózsa Katalin Noi szépségideál és viselet 20060428
[Divatlapok] Magyar Pavilon
A gyermekölés, gyermekkitétel és magzatelhajtás nagy számban szerepeltek, fõként Budapesten.
Rédey Miklós No büntettesek a rendorség elott 20060428
[Nõi bûnelkövetõk] Magyar Pavilon
A nõk foglalkoztatásának kibõvülése nemcsak az elsõ világháború következménye volt; már a századfordulótól kezdve folyamatosan gyarapodott a nõi munkaerõ száma
NagyBeáta Nõk a kávésok és a kávéházi alakalmazottak között 20060428
[Nõi munka] Budapesti Negyed
A kávéház a korszak irodalmában – és talán nem túlzás állítanunk, a közgondolkodásában is – a városiasság egyik fontos szimbóluma
Varga Éva Hölgyközönség a pesti kávéházakban 20060428
[Szabadidõ eltöltése] Budapesti Negyed
1867-ben fektették le elõször a kéjelgés szabályait Budapesten. A jelzett idõig a prostituáltak fõ mûködési területei Magyarországon a kocsmák voltak, ahol két fõben limitálták (1817) az ott tartható lányok számát
Forrai Judit Kávéházak és kéjnõk 20060428
[Prostitúció] Budapesti Negyed
Az 1850-es évek Pestjének egyik kedvelt társasösszejöveteli helye volt a neves operaénekesnõ, Hollósy Kornélia szalonja
Kiss Csilla Hollósy Kornélia szalonja 20060428
[Szalonok] Budapesti Negyed
A kávéház a korszak irodalmában – és talán nem túlzás állítanunk, a közgondolkodásában is – a városiasság egyik fontos szimbóluma.
szemelvények Társaséleti anzix 20060428
[Társasági élet] Budapesti Negyed
Az elsõ magyar orvosnõ, Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként
Dr. Kapronczay Károly Hugonnai Vilma emlékezete 20060428
[Elsõ orvosnõ] Orvostörténelem, Tudománytörténet, Biográfia
A nõk jogairól, emancipációs törekvéseikrõl, a társadalomban elfoglalt szerepükrõl, és hétköznapi elfoglaltságairól átfogó képet ad ez a tanulmány
Kéri Katalin Magyar nõk a dualizmus korában 20060428
[Nõk társadalmi helyzete] iqdepo
Sajtó történetében külön helyet foglalnak el azok az újságok és magazinok, melyek a nõk számára íródtak az elmúlt évszázadokban. Néhány korábbi kezdeményezéstõl eltekintve hazánkban is a XIX. század második felében és századunk elején figyelhetõ meg a nõkrõl és nõknek szóló különféle újságok és magazinok kiadásának fellendülése
Kéri Katalin Nõi lapok a 18-19. század Európájában 20060428
[Nõi lapok] Kéri Katalin publikációi
A századfordulón jelentkezõ új mûvészeti irányzatnak, a szecessziónak köszönhetõen az erotika a figyelem középpontjába került. A szecessziós festészet kedvelt témája volt a testiség és a gyönyör ábrázolása
Szigeti Péter A szexualitás nyilvánossága a századforduló Budapestjén 20060428
[Szexualitás] Médiakutató
A fotográfia megjelenésével a fényképek nemcsak az élõ modelleket pótolhatták, hanem az úri közönség szórakoztatására is szolgáltak
Dékei Krisztina Nõi akt a 19. századi magyar mûvészetben 20060428
[Nõi akt] Új Mûvészet
Sajátos zamata volt a századfordulós budapesti éjszakában a nõi zenekarok mûködésének
Sulinet Nõi zenekarok a budapesti éjszakában 20060428
[Nõi zenekarok] Sulinet
A századfordulón, már nem az uralkodó és neje diktálta a trendet, hanem megjelentek a divatdiktátorok:Worth, Doucet, Redfeln.
Sulinet A századforduló divatja 20060428
[Divatlapok] Sulinet
A szüleiktol elhagyott és nyomorban tengodo kiskorúak sokáig nem keltettek túl sok szánalmat a felnott társadalomban, legalábbis nem akkorát, hogy intézményes segítségükre siettek volna. A hazai gyermek- és ifjúságvédelem intézményi fejleményei között az árvaházak említhetok szinte egyedülinek, amelyek mint iskolától elkülönült szervezetek elsoként létesültek a 18. század második felében
Kaszás Marianne Szociális gyermekvédelem a századfordulón Budapesten 20060428
[Gyermekvédelem] Szociológiai Szemle
Az ismeretterjesztõ könyvek sorában megjelent néhány olyan is a múlt század végétõl kezdve, melyek színes rajzokkal vagy fekete-fehér fotókkal illusztrálva mutatták be különbözõ nemzetek asszonyait. Bár szépségüket elismerik mindenütt, a "magyar" szó puszta említése is egyet jelent a botránnyal, a ledér viselkedéssel.
Kéri Katalin Így látták a magyar nõket külföldön 20060428
[Nõkép] MEK
Számos faluban - noha kivételek is jócskán akadtak - a házaspárok csak egyetlen gyermeket akartak felnevelni.Elrettentõ és hátborzongató leírásokat is találhatunk elvétve a korabeli bábák és kuruzslók "mûtétjeirõl", akik számos nõt - köztük tanultakat és gazdagokat is - "átsegítettek" magzatukkal a másvilágra.
Kéri Katalin Nemi erkölcsök, magzatveszejtés 20060428
[Erkölcs, abortusz] MEK
Magyarországon egészen az 1860-as évekig a korcsolyázás nem volt divatos sportág, a nõk körében pedig különösen nem. nõk és ifjú leányok számára eleinte kifejezetten károsnak vélték eme testmozgás elsajátítását és gyakorlását.
Kéri Katalin Hölgyek korcsolyával 20060428
[Nõk és a sport] MEK
A XIX. század második felében úgy Európában mint Észak-Amerikában jelentõs nõemancipációs mozgalmak bontakoztak ki.A közvélemény túlnyomórészt elítélõen fordult e követelések felé, e téren csak a századvég hozott változásokat. Számtalan képen látható a gyermek, mint élõ felkiáltójel a nõmozgalom aktivistái elõtt.
Kéri Katalin Az emancipált nõ ábrázolása 20060428
[Emancipáció] MEK
Hollósy Kornéliának, akit kora a magyar csalogány becézo névvel tisztelt meg, elévülhetetlen érdemei vannak a magyar opera fejlesztésében és népszerusítésében.
Hollósy Kornélia 20060428
[Opera] Dombegyház-történelem
Brunszvik Teréz, óvodai nevelésünk megteremtõje õ, ezen kívül a magyar nõnevelés lelkes harcosa, a magyar reformkor egyik nagy alakja.
Molnár Márta Brunszvik Teréz emlékezete 20060428
[Elsõ óvonõ] Honismeret
A dualizmus korában Magyarországon is – hasonlóan Európa más országaihoz – fokozatosan megváltozott a nõk társadalmi-gazdasági helyzete és életmódja. A századvég polgári családjaiban élõ nõk kirándulásokkal, bálozással, színházlátogatással, olvasással, sportolással, hímzéssel, zenéléssel töltötték ki szabadidejüket, a fõúri rétegek nõtagjaihoz hasonlóan.
Kéri Katalin Nõi idõtöltések száz évvel ezelõtt 20060428
[Szabadidõ eltöltése] Kéri Katalin publikációi
A 19. századi metropoliszok bûnkrónikájának egyik jellegzetes színfoltja a prostituáltak meggyilkolása. 1841 júliusában nagy port vert fel, amikor New York határában megtalálták egy prostituált cigarettaárus lány, Mary Rogers holttestét.
Mátay Mónika Egy prostituált lemészárlása: a Város, a Nõ és a Bûnözõ 20060428
[Prostitúció, bûnözés] Médiakutató
A századfordulón a magyar társadalomban csökkent a házasulási kedv és emelkedett a hajadonoknak aránya (és közöttük is a valamilyen középfokú végzettséggel rendelkezõké). Az õ megélhetési gondjaik, kenyérkereseti lehetõségeik kérdésköre is szolgáltathatott egyfajta társadalmi igényként a feminizmus kialakulásához.
Acsády Judit A hazai feminizmus fénykora 20060428
[Feminizmus] Feminista.hu
Veres Pálné, Beniczky Hermin a magyar nõnevelésügy egyik elõharcosa.
Veres Pálné, Beniczky Hermin 20060428
[Feminizmus] Magyar Életrajzi Lexikon
]
