krono.inaplo.hu

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése
iNapló / iNter / Kultúra a hálón / Kortárs orosz nőirodalom

Kortárs orosz nőirodalom

Tags: irodalom | nemzetközi

A ’90-es évek második felének orosz irodalmában meghatározó erővel bír a nőirodalom. Ebből a körből mindenképpen kiemelkedik Tatyjana Tolsztaja és Ljudmila Ulickaja.

 

A témát a következő blogban vezettem:

http://ruliteratura.blogspot.com/

 

Az írás első része a következő linken érhető el:

http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/kultgyujt/646-az-qaranykorq-utan-is-van-elet-az-orosz-irodalomban

 

 

 

Tolsztaja legbonyolultabb, legnagyobb hatású, legnagyobb elismerést elnyert és a legnagyobb vitákat kiváltó írása a Ksssz című regénye 2000-ben jelent meg.

 

Ulickaja műveinek középpontjában valamely hétköznapinak látszó, de mégis valamilyen különleges tulajdonsággal rendelkező ember áll. A nagy történelmi, társadalmi témák feldolgozása során kizárólag az ember, a személyes sorsok érdeklik. Magyarországon eddig megjelent művei: Szonyecska; Médea és gyermekei; Kukockij esetei; Életművésznők; Odaadó hívetek, Surik; Vidám temetés; Daniel Stein, tolmács)

Ljudmila Ulickaja Daniel Stein, tolmács című regénye 2006-ban jelent meg Oroszországban. Magyarországon idén nem sokkal a Nemzetközi Könyvfesztivál előtt adták közre Morcsányi Géza fordításában.

 

Maga a szerző kollázsnak nevezi művét, ugyanis levelekből, naplóbejegyzésekből, előadásokból, magnófelvételekből, feljegyzésekből, táviratokból, prospektusokból, életrajzokból, hirdetményekből, beszélgetésekből, prédikációkból stb. összeszerkesztett úgynevezett dokumentum - „áldokumentum” regényről van szó. A regény cselekménye nagyon sok helyszínen játszódik (Lengyelország, Litvánia, Oroszország, Amerikai Egyesült Államok stb.) és nagyon sok szereplőt mozgat meg. Különböző időpontokban keletkezett szövegek követik egymást. Az olvasónak nem egyszerű feladat, hogy az időrendet és a szereplők kapcsolati hálóját átlássa.

Főhősét Daniel (Dieter) Steint valós személyről mintázta, akit életében Oswald Rufeisennek hívtak. Az írónő 1992-ben találkozott vele, aki nagy hatást gyakorolt rá. 1998-ban bekövetkezett haláláig a haifai karmelita kolostor szerzetese volt, s rendületlenül harcolt a keresztény zsidók elismeréséért. Egy karmelita zsidó szerzetes, aki a tisztesség és az emberség szószólójaként akart élni.
Daniel, az idealista

A regény központi alakja Daniel, egy lengyel zsidó fiatalember, aki lengyel-németnek adva ki magát a Gestapo tolmácsa lesz. Ebben a minőségében sikerül több száz honfitársát megmenteni a haláltól, viszont neki is menekülnie kell. Több hónapig egy kolostor falai között húzza meg magát, ahol áttér a keresztény hitre. Később csatlakozik egy partizáncsapathoz. A sok borzalom után belép egy szerzetesrendbe és immár Daniel testvérként elindul a Szentföldre, hogy az őskeresztény közösségek mintájára feltámassza Jakab, az Úr Testvére Egyházát. Egész életét áthatja a feltétel nélküli hit, szeretet, s szolgálat. Erről így vall: „Én annyiszor kaptam ajándékba az életemet, hogy már nem is az enyém, és odaadtam.” Egy idealistának a Szentföldön is ugyanúgy meg kell küzdenie nemes eszméjéért, mint bárhol máshol a világon. Egyrészt amikor izraeli állampolgárságért folyamodik megtagadják tőle, amiért áttért a keresztény hitre. Pert indít az állam ellen, amit végül is elveszít, mert nem nemzetisége okán kapja meg az állampolgárságot, hanem az országban eltöltött idő alapján. Szomorúan konstatálja: „Ha Német- vagy Lengyelországban utazom, ott engem mindenki zsidónak tart. Izraelben nem tartanak zsidónak. (…) Joggal gondolhatom, hogy a Gestapoval és az NKVD-vel vívott harcban valamiféle győzelmet arattam. De az izraeli hivatalnokoktól vereséget szenvedtem.”

Másrészt a katolikus egyház sem kíméli. Kezdettől fogva gyanakvás övezi munkáját. Közvetlen munkatársai állandóan figyelik, és ha valami „rendelleneset” tapasztalnak azonnal jelentik. Egyszerűen nem tudják és nem is akarják elfogadni a hagyományostól eltérő nézeteit az egyházról és általában véve az életről. Azon kinyilatkoztatása, hogy „Az egyházba vissza kell térnie az eredeti pluralizmusnak…” végképp negatív irányba tereli megítélését felettesei körében. A nehézségek ellenére hite egy percre sem hagyja el, ugyanolyan szeretettel viseltetik mások iránt, és határtalan odaadással végzi munkáját. A regény szereplőivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll. Közhelyesen hangzik, de minden út hozzá vezet.

 

 

Források:

Darvasi Ferenc: Ljudmila Ulickaja, tolmács. Literatura 2009. április 26. A hozzáférés módja: http://www.litera.hu/hirek/ljudmila-ulickaja-tolmacs

 

Fehér Pál, E.: Egy karmelita zsidó. 168 óra 2007. december 6. A hozzáférés módja: http://www.168ora.hu/cikk.php?id=8896

 

Goretity József: A kortárs orosz irodalom : irányzatok és szerzők. Literatura. 2005. április 19. A hozzáférés módja: http://www.litera.hu/hirek/goretity-jozsef-a-kortars-orosz-irodalom

 

Hetényi Zsuzsa (szerk.): Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. 417 p. ISBN 963 19 2420 3

 

Ulickaja, Ljudmila: Daniel Stein, tolmács. Ford. Morcsányi Géza. Budapest : Magvető Kiadó, 2009. 506 p.

 

Vári Erzsébet: Ljudmila Jevgenyeva Ulickaja. Literatura 2009. március 20. A hozzáférés módja: http://www.litera.hu/hirek/napjaink-legolvasottabb-orosz-ironoje-ljudmila-jevgenyevna-ulickaja

 

 
inapimag001.jpg