1740-es években már igencsak akadozott a lóellátás, mivel a háborúk (pl. szabadságharc) egyre több 
lovat igényeltek, és a mennyiség a minőség rovására ment. Ugyanakkor hiányzott tenyésztést irányító-szervező apparátus is, és nem volt megfelelő ménállomány a színvonalas tenyésztéshez.
Az alapítás Az első magyarországi ménesintézet megvalósulása Csekonics József (1757- 1824) nevéhez köthető. A kőszegi születésű vértes lovassági kapitány kidolgozott egy előterjesztést a magyar lótenyésztés korszerű fejlesztésére, majd II. József ezt jóvá is hagyta.
„Hogy e szerzés jövendő időkre nézve is minden ki taláhatandó móddal gyarapíttassék, tetszett ő Felségének kegyesen el végezni, hogy Magyar országban tulajdon Tsászári Királyi Ménes is, mely mint egy mag vetőhelye légyen a jelesb termetű, s tartósabb erejű lovaknak, minden idő halasztás nélkül fel állíttassék, arra rendelvén amaz Arad vármegyében fekvő, Mező Hegyes nevű alkalmatos pusztát.”
A ménesbirtokok szerepe
A mezőhegyesi ménesbirtok 1785-ben, a bábolnai 1789-ben, a kisbéri 1853-ban alakult meg. Az állami tulajdonú ménesbirtokoknak nagy szerep jutott a mezőgazdaság fejlesztésében, bár az ország mezőgazdasági termelésében elfoglalt részarányuk nem volt számottevő. Jelentőségük a gazdálkodás módszereiben, a szervezésükben és az alkalmazott agrotechnikában gyökerezik. Mintaszerű gazdálkodásukkal szakmailag követendő példaképet nyújtottak a mezőgazdasági termelésfejlesztésben. Szerepük fokozatos növekedésére mutat rá bővülő feladatkörük is. A kezdeti feladat, az állami ménesek számára szükséges takarmány előállítása, és legelő szolgáltatatása volt. Ez szinte rögvest összekapcsolódott egy „küldetéssel”, nevezetesen az ország számára elsőrendű tenyészállatokkal a köztenyésztés színvonalának emelésével. Ez a kettős feladat már a kezdet kezdetén megnehezítette a ménesbirtokok dolgát, tekintve, hogy különböző igényeknek kell megfelelnie egy hadi lónak és egy mezőgazdaságban alkalmazott lónak, esetleg egy versenylónak. Mindezt igen vegyes lóanyaggal (szín, küllem, használhatóság jellege) kellett megoldani. Kezdettől fogva alapvető problémát jelentett még, hogy a merev katonai rendbe sem a mezőgazdasági munkák, sem azok irányítói nem voltak könnyen beilleszthetők.
Felhasznált irodalom
Offline
Agrárvilág Magyarországon, 1848-2002. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2008. 395 p
Onlány
http://www.mezohegyes.hu/MH-muemlekek.ht
http://www.lovasok.hu/index.php?i=24955
http://www.snoopy.eoldal.hu/cikkek/babolna-es-menesei/babolna-es-menesei
http://www.kisber.hu/kisber01013251.html
A cikksorozat
I. rész- A ménesbirtokok kialakulása
II. rész- Fordulópont
III.rész- Egy ménesbirtok sikersztorija: Kincsem
