Népzene a weben

Tags: kultúra | zene

"A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados - évezredes - használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket". Kodály Zoltán

Napjainkban reneszánszát éli a magyar népzene. Egyre többfelől találkozhatunk vele újra, egyre több csatornán találhatunk rá, és nagyon kedvelt alapja lett a világzenei együttesek dalainak.

Hogy ezt jobban átlássuk, vessünk egy pillantást a múltba, hogy honnan is indult.

Talán nem árt tisztázni a kérdést, hogy mit is jelent a népzene. A nép alatt az osztálytársadalmak kizsákmányolt, alávetett rétegeit értjük.(Magyar Néprajzi Lexikon) A népzene pedig „a nép által önkéntelenül kialakított zene, amelynek szerzői, keletkezésének helye, ideje, vagy egyéb körülményei a megfoghatatlanság ősiségébe vész.” (Wikipedia szócikk)

Az érdeklődés először Ráth Mátyásnak a pozsonyi Magyar Hírmondó 1782. évi január 16-ai 5. számában megjelent felhívása hatására fordult a népi kultúra felé. Lelkesen nekiindultak a gyűjtők, ám ekkor még főleg a népköltészeti alkotásokat gyűjtik, meséket, verseket.

A 19. század elején ez a gyűjtési láz összefonódik az irodalommal, a nemzeti-népi kultúra megismerésével, magasabb szintre emelésével. A romantika a nemzeti önállóság keresésének időszaka volt, és ebben nagy segítséget jelentett a népi kultúrára való rátalálás.

A 19.-20. század fordulóján a költők, laikus gyűjtők helyét átveszik a szakemberek. Ebben az időszakban már nem hatja át a folklórkutatást ez a nemzeti identitáskeresés. A prózai költemények helyett most a népzenére irányul a figyelem, azt gyűjtik, és nem ritka az sem, hogy felhasználják a hivatásos művészeti alkotásokban (például Kodály Zoltán a Páva-variációkban). Ezt az irányzatot nevezzük neofolklorizmusnak.

Nagy népzenekutatóink indulnak útnak: Vikár Béla, Lajtha László, Bartók Béla és Kodály Zoltán. Csak Bartók és Kodály több mint 40.000 dalt jegyeztek fel közös gyűjtésük során. Ezt követően osztályozási rendszert alakítottak ki, és elindították a Magyar Népzene Tára című kiadványsorozatot, amelyben a már rendszerezett népdalokat jelentették meg.

Őket követte a fiatalabb nemzedék: Rajeczky Benjamin, Szendrei Janka, Dobszay László, akik szintén foglalkoztak gyűjtéssel és osztályozással is.

Az ő tevékenységüknek köszönhetően terjedtek el újra a népdalok, ismerhetjük más tájak népzenéjét.

A ’70-es években elindult a táncházmozgalom, melynek keretében tánccsoportok, népi zenekarok alakultak, táncházakat rendeznek, mely a városi fiatalság ma is kedvelt szórakozási lehetősége.

Emellett a webes lehetőségeket is kihasználják a népzene terjesztésére, népszerűsítére.

Gyűjteményes oldalak

Ezek közül én a Folkrádió.hu-t tartom a legjobbnak. Webrádió szolgáltatása van, akár egész nap ingyenesen hallgathatunk róla népzenét. Műsorában feltüntetik a települést, ahonnan származik az éppen hallható dal, és az előadókat, gyűjtőket is. Ezen kívül elérhető a rádió teljes hangtára, amelyben több szempont szerint kereshetünk. Meghallgatni,letölteni sajnos nincsen lehetőségünk, de megtudhatjuk, mikor hallhatjuk legközelebb a folkrádióban. Ugyanígy elérhetők a dalok szövegei is, majdnem 5000 dalé. Ezen kívül programfüzete van, galériája, fóruma, sőt egy levelezőlistát is létrehoztak a felhasználók számára.

Másik nagyon hasznos oldal a Népdalgyűjtemény. Közel 650 népdal szövegét találhatjuk meg itt, a legtöbbhöz kottát is, némelyikhez mp3-felvételt. A Népdal Rádió menüpontja alatt ezeket az mp3-felvételeket hallgathatjuk meg. Vannak hivatásos előadóktól elhangzó dalok, vannak olyanok, amelyeken érezni, hogy nem ez a fő profiljuk az előadóknak, némelyik pedig a Kabos-filmek hangulatát idézi. A dalszövegeket kereshetjük konkrét címek szerint, vagy tematikusan. A felhasználók igényeihez igazodva helye van itt is a kommentelésnek, új dalok ajánlásának, beküldésének.

Találhatunk témakatalógust, például a Magyar Népzene.lap.hu-t, amely nagyon sok hasznos oldalra navigálhat tovább minket. Vagy a főként híreket tartalmazó Népzene.hu-t, ahol rengeteg cikket, interjút olvashatunk rendezvényekről, zenészekről.

Együttesek honlapjai

Nagyon sok népi zenekar alapult az utóbbi időben. Igyekeznek minél jobban kihasználni a lehetőségeket, ezért a legtöbben honlapokat hoznak létre. Ilyen például a Dűvő, a Fondor, a Téka, a Zurgó, a Kobzos Együttes, a Csík Zenekar és még sorolhatnám sokáig. Némelyikük honlapján találhatunk letölthető felvételeket, vagy megrendelhetjük lemezeiket. Eseménynaptárat is találhatunk szinte mindegyiküknél, ha szeretnénk élőben is meghallgatni őket.

A Kolompos együttes pedig a gyerekekhez akar szólni. Nagyon fontos szerintem az ő tevékenységük, hiszen az igényes zenei ízlés kialakítását már gyermekkorban meg kell kezdeni. És nagyon jól felépített albumaik vannak: népzenével átszőtt mesékkel, mondókákkal, dalokkal. A honlapjukról csak néhány számrészletet lehet letölteni az egyes albumokról, de megrendelhetjük azokat.

Határterületek

Más médiumokon keresztül is találkozhatunk a népzenével, ilyen a Duna tv-nek az Élő népzene, és a Kossuth Rádiónak a Népzene határok nélkül című műsora. Ezek műsoridején az látszik, hogy nem éppen népszerűek, vagy nem akarják, hogy népszerűek legyenek. Vasárnap délben, vagy késő éjszakánként adják le ezeket. De akit érdekel, megtalálja letölthető formában a honlapjukon megtalálható archívumban.

A népzene világában is kezdenek elterjedni az elektronikus feldolgozások. Erre ad teret például a Vázsonyi Várkör Egyesület által meghirdetett pályázat magyar népdalok, népzenei darabok, históriás énekek, udvari táncok és katonadalok elektronikus formátumban történő feldolgozására. Elolvashatjuk a zsűri elnökének, Márta Istvánnak a véleményét. Ő ezt a fajta zenei stílust még csak egy csecsemő sírásához hasonlítja, ami fejlődik, még nem tudhatjuk hová. De semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni. A pályázat egész anyaga megtalálható és letölthető.

Emellett egyre inkább kezd elterjedni a világzenének nevezett zenei stílus. Ezekben megtalálhatjuk a népzene, a jazz, a rock néhol szerencsés, máshol pedig kevésbé szerencsés ötvözetét. A forma úttörőinek mondhatjuk a főként verseket megzenésítő Kalákát, Szélkiáltót, vagy a Sebő Együttest. Honlapjaikon főként rendelhetünk a megjelent albumaikból, vagy részleteket hallgathatunk meg néhány dalukból. De a hasonló stílusformában működő, újabb generációhoz tartozó Misztrál együttes honlapjáról már az összes albumuk teljes anyagát letölthetjük. Nagy népszerűségnek örvend még Palya Bea ebben a műfajban, a Makám együttes, a Besh o droM, a Ghymes, és még sorolhatnám őket. Róluk is azt tudnám elmondani, mint az eddigiekről, ritka a teljes számok letöltésére adott lehetőség. Palya Beától például mp3-ban vásárolhatunk néhány számot, a nyugati online zeneboltok mintáját követve.

És természetesen nem hagyhatjuk ki a népszerű vidómegosztót, a YouTube-t. Itt aztán találhatunk mindenfélét: az utcán népzenét játszó fiatalokról, iskolások néptánc műsoráról, és a fentebb felsorolt és fel nem sorolt együttesek, zenekarok előadásairól készült videókat, az albumaikról illegálisan feltöltött számokat. És ezeket mind le is tölthetjük.

Találhatunk néhány fórumot is a témában, például az Indexen, a Networkon, vagy a Nepzene.hu-n. Ezek közül egyik sem mondható igazán aktívnak, valamelyik egyetlen bejegyzés után elhalt.

Összegzés

Következtetésként azt mondhatjuk el, hogy a népzene és különféle feldolgozásai egyre népszerűbbek. Weben való jelenlétére viszont még inkább csak az együttesek honlapjai, azokról néhány esetben letölthető felvételek, dalszövegek jellemzőek.

Elindultak már másfajta kezdeményezések is, létrehoztak egy kizárólag népzenét sugárzó webrádiót, dalszöveggyűjteményeket, de ezen oldalak száma még elég csekély.

Sok minden megvalósult már, de a további fejlődés lehetősége és útja nyitva áll.

Források: