krono.inaplo.hu

Tags: irodalom

A web 2.0-ról immár hét éve beszélhetünk, amióta Tim O’Reilly 2004-ben először nevezte így az internet fejlődésének új szakaszát. A fogalom olyan alkalmazásokat takar, amelyeket a közösségre épülés, a felhasználóközpontúság és a teljes interaktivitás jellemez. Felváltja a korábbi statikus honlapokat, a tartalmat a felhasználók szerkesztik és hozzák létre. Többé már nem fontos az adatok halmozása, sokkal inkább a megosztásra és a dinamikusságra helyeződik a hangsúly. Korábban az interaktivitásra leginkább a fórumokon volt lehetőség, szerepüket viszont három irányzat is átvette. A blogok ugyanúgy lehetőséget nyújtanak a személyes vagy szakmai vélemény megosztását a világgal, a wikik megfelelőek arra, hogy a közösség tudását összegyűjtsék, míg a közösségi oldalakon pedig még inkább megtalálható a fórumok közösségi élménye Kisebb kutatásomban arra kerestem a választ, mennyire használják a webkettő fent említett építőköveit az internetes eléréssel is rendelkező irodalmi folyóiratok. Az eredmény nem igazán bizalomgerjesztő, a megvizsgált oldalak döntő többsége még mindig statikus, az esetleges visszajelzések helye a fórum vagy a vendégkönyv, kivételes esetben e-mail.

 

Kutatásom eredményét egy táblázatban is összefoglaltam:

 

 

 

Az irodalmi folyóiratok és a közösségi oldalak

 

A közösségi oldalak kifejezetten arra éleződtek ki, hogy a fórumok közösségi élményét minél jobban visszaadják. Magánszemélyek számára ezek a honlapok tényleg az ismerősökkel való kapcsolattartásról, illetve hasonló érdeklődési körűek kereséséről szólnak. Az utóbbi időben viszont sorban jelentek meg különböző szervezetek, cégek, TV és rádióműsorok, akiknek a közösségi oldalak teljesen mást jelentenek. Számukra ezek a többmillió rendszeres látogatóval bíró honlapok tökéletes reklámfelületet kínálnak, ráadásul itt sokkal interaktívabb kapcsolatot alakíthatnak ki saját felhasználóikkal, ügyfeleikkel vagy rajongóikkal.

 

Magyarországon a két legnépszerűbb közösségi oldal a Facebook és a magyar fejlesztésű Iwiw. Előbbit többen használják reklámfelületnek, de a vizsgált folyóiratoknak így is kevesebb, mint a fele található meg rajta. A fenti táblázatból is kitűnik, hogy a közösségi oldalak használata a leggyakoribb az irodalmi folyóiratok körében, hiszen ez a lehetőség követeli a legkevesebb erőfeszítést a három közül.

 

Az irodalmi folyóiratok és a blogok

 

Bár a webnaplók tökéletesek a személyes vagy szakmai vélemény, valamint hírek, beszámolók közlésére, a rendszeres bejegyzések lényegesen több időráfordítást igényelnek, mint egy közösségi honlapra való regisztrálás és az ottani tájékoztatás a rendezendő eseményekről. Ez is az oka, hogy az általam vizsgált folyóiratok közül csak kettőnek az oldalán találunk blogot. Az Irodalmi Jelen honlapján szerkesztők naplóit lehet olvasni, míg a Bárka honlapján nem munkatársi státuszú szerzők blogjait lehet megtekinteni.

 

Az irodalmi folyóiratok és a wikik

 

A közösségi tudás összegyűjtésére leginkább alkalmas wiki az, amivel az irodalmi folyóiratok kapcsán nem találkozhatunk. Ebben a témában határesetként említhető meg a Wikipédia „Magyarországi irodalmi folyóiratok” kategóriája, gyűjteményében azonban több a régi, megszűnt folyóirat, mint a ma is élő kortárs periodika. A vizsgálandó minta keresését így magam is kénytelen voltam más témakatalógusokból, az irodalom.lap.hu és a kortarsirodalom.lap.hu „Irodalmi folyóiratok” kategóriájából megoldani. Habár a wikik összeállításához szükséges a legtöbb munka, mindenképp érdemes lenne legalább egy naprakész gyűjtemény összeállítása a témában.