TOKYO UNDERGROUND
Az ezeréves posztmodern - Vágvölgyi B.András könyvéről
1.Mi is ez voltaképpen?
Képzeljük el, hogy gyanútlan vásárlók vagyunk egy könyvesboltban, és kezünkbe vesszük a könyvet. Belelapozunk, és ha van egy kis szerencsénk (vagy nincs) akkor tüstént egy ilyen mondatot találunk, hogy
"….Susan Suleiman Rubin a Harvard összehasonlító irodalomelméleti tanszékének magyar származású professzorasszonya……"
vagy
"….a bakfis karmesternő valójában Sumeida volt, a medvetestu^ vak guru teenager kurvája."
De ne jöjjünk zavarba, hanem vegyünk egy mély levegőt és vessük bele magunkat a könyvbe, ami már a fazonjával is azt mondja, amit aztán a szövegből is folyton ki-ki érez az olvasó - hogy nem könyv ez, hanem valami más (is).
Szerintem szupertext. De erről majd később.
Gyorsan mielőtt elfelejtődne: könyvterv Fekete Valér, borító Zátonyi Tibor megérdemlik, hogy megemlítsük őket, hallani fogunk még róluk - remélem.
Szóval mi is ez? Itt egy frappáns megfogalmazás:" .. kötelező kézikönyv, minden infovirus architektor és mémtervező polcán ott kell, hogy legyen ez az olcsó és strukturált időgép." /Amikor még lehetett kapni 2.380.-HUF/
Persze ettől se lettünk sokkal okosabbak, a könyvet illetően ámde mielőtt tovább mennénk két kép:
ez a Vágvölgyi B.András aki könyököl, aki meg telefonoz az nem más, mint Hunter S.Thompson !
Történetünk szempontjából neki az a jelentősége, hogy állítólag ő találta fel azt a műfajt, amiben, vagy aminek könyvünk is íródott. Ez pediglen a gonzo újságírás lenne. Na ezt vitatnám, sőt vitatom is, de előtte egy pár szó, mi is az a gonzó?
Félelem és reszketés Las Vegasban ! - na ez az! A könyvben /filmen/ ő /mármint Thompson úr/ ill. az ő alteregója meg az ügyvédje, elmennek valami motorversenyre tudósítani és, hogy ezt minél alaposabb szakszerűséggel tehessék különböző tudatmódosító szerek széles választékának nagy mennyiségével szerelik fel magukat, amiből aztán fejlemények lesznek. Na de nem is ez a lényeg, hanem az üzenet, ami valami olyasmi, hogy " ..ezek a narkósok meg anarchisták meg hasonló szabadságmániások még mindig sokkal kevésbé káros dolgokat csinálnak, mint az emberiség jó része hasonló adagok elfogyasztása után, vagy akár a nélkül is.
Ez itt egy kikerülhetetlen kitérő volt ahhoz, hogy ezt a gonzó fogalmat valahogy érzékeltessem, ugyanis pontos definíciót sehol nem találtam, pedig valamit kellett, volna, mert a méltatók szerint könyvünk a gonzó szép példája.
Szerintem meg nem! Szerintem szupertext !
Mondanak egy ilyet erről a gonzó műfajról. " ..a világ annyira manipulált, hogy nem kell érteni semmihez, mert az teljesen felesleges. A lényeg, hogy laza, jópofa és azért tájékozott legyen a szöveg írója."
Ha ez a gonzo akkor pláne nem az. Szerintem szupertext!
2. Miről is van szó voltaképpen ?
A címmel ellentétben nem illetve nemcsak az undergroundról mint a kultúra egy rétegéről van szó, hanem Japánról általában. Talán kereshetjük benne az általunk európaiak által sajátosan japánnak tartott értékek, szorgalom, hu^ség, önfeláldozás, az apró szépségek szeretete és például a tokiói metróban működő, a szerelvényekbe az embereket betömő szakmunkások (vö.underground) tevékenysége között feszülő látszólagos ellentmondás magyarázatát, DE a lényeg nem ez hanem a dolgok állásának a leírása.
Szupertextben.
Szerzőnk a kilencvenes évek végén Japánban időz és ír egy könyvet a dolog- ról. A könyvet illetve a szöveget valahogy úgy kell elképzelni, mintha egy taxiban araszolnánk az őrületes tokiói forgalomban, a taxis mondjuk arab, de csak németül beszél, az orosz barátnőnk szája be nem áll, mert most tanulta meg finnül a Kalevala első énekét és mondja is finnül, mi pedig csak a fülesrádiónkon szeretnénk meghallgatni a hongkongi agárversenyek ered- ményeit +tu^zoltók+mentők+a taxis szereti a metálzenét.
Tényleg ilyen a szöveg, mintha ezerféle dolgot hallanánk egyszerre, pedig a szöveg mint olyan ezt nem tehetné elvileg lehetővé. Vagy mégis? Az olvasás kezdetén az ember hajlamos kétségbeesni azon, hogy ilyen tudatlan lennék én, mert tudnom kellene ki az a Ryakusho Renziku (filmes) vagy mi a noberu bagu (új hullám-figyeljünk a hangzásra!). Aztán a kétségbeesés egy kis időre a felháborodásnak adja át a helyét, hogy minek néz ez itt engem !- cikiz, vagy mi van?
Ezen is túl kell jutnunk és onnan nagyon fogjuk élvezni a dolgot, mert az voltaképpen egyszerű.
A látszólagos káosz ugyanis logikus és feszes gondolatiságot takar, ami a szupertext felületén közvetítődik az olvasó felé!
3. Mi is az a szupertext ?
Ezt a fogalmat voltam képes kitalálni, a könyv szövegére. A szöveg ugyanis több mint szöveg de kevesebb, mint mondjuk egy linkekkel tele- rakott internetes oldal. Egyik sem - de mindenképpen valahol a kettő között áll !
Értem én ezt úgy, hogy a hagyományos lineáris történetmesélés során elága- zásokhoz ér a szerző és ott olykor el is ágazik, aztán visszatér, aztán megint elágazik és még a kis szövegbéli döccenések is a klikket idézik, ahogy az ember a linkek között kószál, úgy vezet bennünket is a szerző körbe-karikába de mégis a dolgon belül maradva és mégis kinézve, és elhagyva és vissza- térve, állítva és tagadva, értelmeztetve és láttatva.
Ez a szupertext nagyon lényeges eleme, hogy nemcsak értelmez de láttat is. Fantasztikus arányérzékkel keveri az információt a szöveg által közvetített képpel, a láttatással a kettő együtt hangulatokat generál, és egészen átélhető- vé sőt megélhetővé teszi a szöveget.
Egy példa: " A bosozuku tömegkulturális ikon lett, filmek készültek, a legje- lentősebb Ishii Sago Crazy Thunder Roadja.Két óra száguldás, keménység, harc, kamikazehagyomány.Nyolcvanas évek eleji, vérrel felülfestett nenonvilág, ázsiai fatalizmus, nagyvárosi bandaharc……Ennek a filmnek alapvető érdeme a háború utáni japán machismo egy képbe su^ritése: a háta mögé zászlót tu^ző hajkötős yakuza motoron száguld, balkezében a katana, a szamurájkard amely néha az aszfalthoz ér és persze szikrázik."- őrület.
Ezt neveztem én el szupertextnek!
És szupertext még attól is, hogy teljesen korrekt! Teljesen korrekt abban az értelemben, hogy ha mondjuk a könyvet egy számítógép előtt ülve olvassuk, akkor azonnal található az Interneten az igazolás (nem kis részben hála a ja- pán nevek pontos átírásának). És erre az igazolásra - ellenőrzésre - nem mondom, hogy szükség van, de például mangarajzolókból több mint húszat említ és mindet meg is lehet találni. Ez is a szupertext.
Ezzel a szupertext dologgal persze lehet, hogy tévedek, de én egyedülállónak érzem ezt a szöveget minden eddigi olvasmányom között. Lehet, hogy csak ez maga a posztmodern (ezért is lett ezeréves posztmodern az alcím) a Tegnap szigete ahol szintén sokat tanulhatunk.Ám szerintem mégis lehet különbözőség a posztmodern irodalmi nyelv és a szupertext között, ha más nem hát a dinamikájában. Itt egy sokkal határozottabb, erőteljesebb, bátrabb, célratörőbb beszédmódot tapasztalunk, és ha mondjuk a Rózsa neve szövegére, gondolunk akkor azonnal érthetővé válik a különbség. Persze nem túl szerencsés egy kvázi regényhez hasonlítanunk, de nem minősíteni akartam, pusztán a szö- veg ütős voltára gondoltam felhívni a figyelmet. A posztmodern kollázsok jórészt vagy dögunalmak, vagy elvont filozofál- gatások vagy egyszeru^ jópofáskodások (vö. az elején a gonzóról) itt viszont komoly ismeretek közvetítése folyik, bár az kétségtelenül felvethető kérdés, hogy mondjuk a japán rajzfilm húszféle irányzatának és harmincféle alko- tójának az ismerete ismeret-e.
És pontosan ettől nem gonzó, bár a dolog gerincét végső fokon, tudósítások adják, de a szerzőnk nem akar itt nekünk semmi mást üzenni azon túl, hogy pld. az ama az egy női gyöngyhalász.
Nem kevesebb, hanem több annál és ez pontosan a szupertexttől van.
Ugyanis mint jeleztem volt, a szupertext egy feszes gondolati vázon feszül (omlik,ráncolódik) ami nem más mint a japán élet egyes terüle- teinek az ismertetése. Tehát a könyv, mint minden rendes könyv feje- zetekből áll, a fejezetek szólnak valamiről, és most arra teszek kisér- letet, hogy megpróbáljam kiemelni az egyes fejezetek általam leg- jellemzőbbnek ítélt mondatait vagy gondolatát. Teszem ezt azért, mert pontosan a szupertextből adódóan minden fejezet kerek egész.Talán úgy lehet elképzelni, hogy leülök a gép elé azzal az elhatározással,hogy megkeresem ki a leghíresebb japán nyálzenész. Ha megtaláltam akkor tulajdonképpen végeztem, de közben megtudok egy csomó minden mást is.
És a szupertextből adódóan mindig találhatunk /remélem/ egy olyan gon- dolatot /mondatképet/ ami pontosan írja le a tárgyalt jelenség leglényegét.
A leghíresebb japán nyálzenész egyébként, Sakamoto Kyu "…máig az első és talán utolsó szigetországi pop-performer, aki felkerült az ameri- kai slágerlisták legfelsőbb tartományába. Sukiyaki cimu^ dalát………….. furcsa cím, képzeljük magunk elé Szécsi Pált, amint darvadoz és a marha- pörköltről énekel…."
Hát valahogy így pörgessük végig a könyvet.
4. Az utolsó ÁMDE Japán előtt
Ámde mielőtt pörgetnénk, még néhány szó a könyv tipográfiájáról, ami nem is tipográfia, hanem design. Az elején említettem a két megformálót, akik tökéletes formát teremtettek a tartalomhoz és többszöri végigtanulmányozás után is bátran állíthatom, mindezt hibátlanul tették. A tördelés és a hasábke- retezés egészen mestermunka és ráadásul nemcsak hibátlan, hanem követ- kezetes és úgy hibátlan.
A helyzet úgy néz ki ugyanis, hogy a főszöveg fejezetekre tagolódik. A fe- jezeteken belül tipikus szövegrészek találhatók, különösen fontos idézetek, szerzői remineszcenciák, felötlő képek stb. és persze illusztrációk, amik sem nem képek, sem nem nem-képek, hanem (ez csak egy felötlő gondolatki- sérlet) olyan részletek, amiket ha kivágnánk és türelmesen illesztgetnénk lehet, hogy valami értelmeset lehetne összerakni belőlük.
A könyv szellemével mindenesetre ez teljesen egybevágna- ha így lenne.
5. Szóval a fejezetek !
5.1. J-pop: Intro.
Bevezetés, Krátkij Kursz, hogyan került az emberünk oda, Japán rövid története,stb. "Kérdezték tőlem miért is töltök hosszabb időt Japánban. Pont rosszkor ért a támadás, visszakézből reagáltam, cinizmusra törtem.Van egy elmélet -mondtam, 2003-ban UFO támadás sújtja majd a glóbuszt, ez tuti, Belg- rádban mondta az arcomba egy szerb apokaliptikus festőmu^vész, másod- állásos szoráb vámpír, csak az éli túl, aki képes akklimatizálódni a meg- szálló földönkivüliekhez. Namármost koncepcióm további leglényege szerint a földlakók közül a japánok állnak legközelebb az UFO-khoz, Japánban edzek, hogy ki legyek gyúrva mire jönnek. Szerették." "Ja, még annyit: Roland Barthes a francia iró-textológus (hoppá) mondta, hogy ….az ember Japánban rájön, hogy a racionalitás csak egyike a lehetséges világmagyarázatoknak! Francia szájból: korrekt!"
5.2. Hely
Hol is vagyunk? Milyen HELY ez igazából.Utcák,terek,helyek.Épitészet. Japán építészet Japánban és külföldön, külföldi építészet Japánban. És a lakás. A WTC-t (szegény) egy japán tervezte.
"Megérkezni Tokióba….film, vagy valami különlegesen kegyetlen videojáték. Gyors a város. Fut, szalad, rohan…..gagyi karnevál, világosság éjfélkor. A várost nem elég horizontálisan ismerni, érdemes tudni, hogy a fontosabb magasházak melyik szintjén mi van. Lift és metró egynemu^ek!"
"Egyszeru^ség, minimalizmus.A létezés efemerségének a tudata.A mulandóság gesztusa és örök tudása. Az örökkévalóság nagyarcú nyugati hajhászása helyett az időbeli korlátok állandó észben tartása, még oly időtálló mu^fajok esetében is mint az épitészet.Finom rezdülések, törékeny vonalak."
Ingatlanárak- a tokiói császári palota néhány hektáros parkjának ingatlan- értéke (már ha van neki) kb. annyi mint az USA Kalifornia államáé, Holly- voodostól, Ocean Boulevardostól stb. És a földrengések. A legszebb történet a tokiói Imperial Hotel története. F.L.Wright a korszakal- kotó amerikai épiti a századelőn.Túléli a nagy földrengést (1923) a szőnyeg és gyújtóbombázásokat (1944-45)de nem éli túl az ingatlanárak emelkedését.
És a lakás.
" …..A japán lét poroszosan rendezettnek s meghatározottnak tu^nik a távoli megfigyelőnek, az is, de legalább ilyen erővel van benne a kifelé takart káosz. Japán lakásba bejutni nem egyszeru^. Talán szégyellik, talán csak tudják az átlag-gaijin nagyobb terekhez szokott nem akarnak alul maradni az össze- hasonlitásban. Van egy Tsuzuki Kyochi nevu^ japán fotográfusnak egy Tokyo Style cimu^ könyve, amelyik lakói nélkül mutat be párszáz otaku enteriőrt. Szörfdeszka támaszt szintetizátort, rizsfőző a WC-tartály tetején, fu^téscsövön, szobafregolin lógnak a ruhanemu^k, a hangfal akkora mint az isten, idoru, pin-up, buddhista és keresztény szimbólumok, könyv,manga,hanghordozók,Kitty- chan,Pikachu és más plüssállatok,villany-ninják és elektromos szamurájok képmásai. Mindez szalma-tatamin, levett cipővel, fehér zokniban, a napköz- ben az elhúzható ajtajú beépített szekrénybe göngyölt futon-nal (derékalj) sok konnektor,sok elektromosság feszültségtelin. Villany Japán. A gáztu^zhely előtt vah-vah pedál, a Gibson gitár a mikrohullámú sütő tetején.Konyhaab- lakban a tuskészlet, az iróecsetek, sarokban a shodohoz (kalligrafáláshoz) használt rizspapir. A főzőfülke a tea, a hozatott vagy készen vett hulladék- élelmiszer és az instant-ramen fogyasztásának rekvizitumaival. Ebben a környezetben kell a szemetet kilenc féle szempont szerint reciklikálni."
5.3. Vizkereskedelem
Ez a szép szó a japán szexipart jelenti.
"Ha gaijinnak születünk akkor a gésakaland esélyei minimálisak!"
A japán pornó egyébként piacvezető Ázsiában. 3 milliárd fogyasztó.
A gésákról meg csak annyit, hogy teljesen ki vannak festve, csak a tarkó- juk nem !!!!
A japán szexipar tárgya, fogalma, története, tudományközi kapcsolatai, a japán sorarimenek anyakomplexusa, Edo-underground, agyatlan isko- láslányok - mint a japán férfi vágyának a legkevésbé sem titokzatos tárgyai és………………..
".. még mielőtt honi pedofilek tömegei élnének a vizummentesség adta flexibilitással, nem árt tudni, hogy az árak a "kispénzu^ magyar túris- ták pénztárcájához mérten(hommage á Fehér Klára) magasak, de ha ránk is szakadt a bank, kell még egynéhány apróság a távol-keleti liliomtipráshoz: tudni japánul+japán pónem sem árt, mert a gaijin hátrányos helyzete kimondottan halmozott."
5.4. Gurume
Étkezés és étkezési szokások. Festői könnyedség+szofisztika=enni. A japán McDonaldsban lehet dohányozni, egyébként is nagy cigarettázók. A ramen a japán gulyás! "Aki belenéz egy ramenes fazékba, annak átalakulnak az elképzelései a bomló fehérjék természetéről. A remen csak a lé, a fazékban viszont akár egyhónapos disznófej is úszhat, ugyanis csak felöntik az elhesznált lét vizzel…… egy ilyen yakatori-ramen étkezdében este 9 után már mindenki pocsolyarészeg, igaz ebben szerepet játszik az is, hogy a japánok szerve- zetéből hiányzik állítólag az az enzim amely az alkohol lebontását segiti. De szerintem ez fajelmélet!"
Persze máshogy is van.
" A japán étel stilizált jel, jelzés őslétre utaló archaikus tengerizek, steril neutrália, olyan mint a klasszikus épitészet, már régen is olyan, hogy ma nagyon korszeru^. Kifinomult apróságok. Látványkonyha.
5.5.Pop-Lit:
Itt meg a japán irodalom, rövid története, jeles alkotói és irányzatok korunk japán irodalmában.
Irók és irónők, nőirók és egykor férfiből nővé lett nőirók, nőlelku^ férfi- irók, giccs, nyál és remekmu^vek.
Yoshimoto Banana - lehetne pld. egy brazil transzvesztita előadómu^vész pedig egy 1964-ben született irónő. Mondjuk Mikage, Eiko, Yuichii árvagyerekek, zavaros szexuális orientációkkal. Hármójuk közül az egyik megmérgezi vagy agyoncsapja a másik kettőt. Aztán a régi leveleiket olvasgatja: "….mikor befejeztem az olvasást gondosan visszatettem a levelet a boritékba. Eiko kedvenc parfümjének illata megfacsarta a szivemet. Ez az illat, ha néhányszor kinyitom még a levelet, el fog tu^nni gondoltam. Ez volt a legkeményebb!"
És persze a gaijinpróza Japánról,-tól és ból.
Marco Polotól Arthur Goldenig (nyálgagyi), és Ian Fleming és James Bond. (úgybizony) a könyv sokkal jobb mint a film.
" Néha szinte azt érzem, hogy az emlékeim élőbbek mint azok a dolgok amiket magam körül látok………… a jó fiúk meg mindig Keanu Reevesnek néznek ki."
5.6. Kép
A manga története, néprajza, fogalma, tárgy, helye a tudományok rendszerében. A manga a spec. japán képregény. A világ legnagyobb kiadói biznisze, 2,3 milliárd db/év. Amikor (hetente) új megjelenés van, az újságosok valósággal körülbástyázzák vele magukat, egy kötet kb. akkora mint a budapest telefon- könyv, a különböző mu^fajú mangákat a köteten belül más-más szinu^ lapok- ra nyomják.
Töménytelen irányzat a Bambitól az egészen hardcore-ig. És agyament baromságok.
A mu^faj fő jelesei: Tsuge Yoshiharu, Akisato Wakuni, Yamagishi Ryoko, Narita Akira, Mauro Suehiro, Chusonji Yusuko, Tezuka Osamu-ő a leg- nagyobb hal, Otomo Katsuhiro, Aoki Yuji stb.stb.stb.
Szövegek a szövegbuborékban:
burun - a melltartóból szabaduló keblek hangja doki-doki,waku-waku - szívdobogás gata-gata - reszketés kacha- ajtónyitás noro-noro - surranás pachi-pachi………………………..(taps) suru-suru - tészta szürcsölése a levesből bushuuu - a gyomronszúrt ember áradó vérénak a hangja.
Nagy terjedelmu^ fejezet - a dolog a j.életben is nagy terjedelmet foglal, de a végén szó esik a kortárs japán képzőmu^vészetről is szemelvényesen. Hőse: Mori Moriko bishoji imperszonátor, hableány és trendlovarnő
5.7. Játékgyakorlat
Persze a videojátékok. De a pacsinkó sem maradhat ki. Élére állított és lekicsinyített és leagyatlanított flippergép (a helytakarékosság miatt), ha ügyes az ember és szerencséje van akkor nyer egy csokinyuszit amit a trafikban pénzre váltanak. Yakuzabiznisz és óriási.
A könyvben még érződik némi bizonytalanság, de azóta már tudjuk: a PlayStation lenyomta a Nintendót.
"A videojátékok rosszat tesznek neked?! Ugyanezt mondták a rock n rollra!" " Shigeru is to video gaming what John Lennon is to music"
5.8. Anime
A japán rajzfilmek világa - a mangából érthető és levezethető. Ugyanúgy stílusok és irányzatok mint a mangában, csak ha lehet még nagyobb üzlet. Sőt !
" …az anime a 90-es évek legnagyobb kultúrszenzációja a Csendes- óceán két partján. Még a Blockbuster videonál, a legnagyobb amerikai kölcsön- zőcégnél is van külön anime részleg"
"Fontos a japán anime -és minden japán narrativ mu^faj- megértéséhez,hogy …..a japánok más isteneket imádnak, más tipusú hőseik vannak és más a gonosz……Mást tartanak rossznak, különbözik a halálhoz való viszony, más a kihívó és más a kirívó viselkedés, teljesen eltérő a nőkhöz és a női szerepek- hez való viszony. Ha ezt nem tudatosítjuk és ebbe nem érzünk bele, teljesen félreérthetjük a japán mu^vészetet és tömegkultúrát."
5.9 Hang
Noise, Shibuya-sound meg a hibakusha -muzak, nyálzenészek és matsuri fesztivál.
Talán gáz, hogy a komolyzenéről szó se, ha az építészekről vagy a klasszikus filmekről (Kuroszawa) igen, akkor talán erről is eshetne pár szó.
Japán klezmerzenészek (!) és iduruk.
" A noise nem otthon hallgatandó mu^faj-normál hangerőn inkább idegesítő -rászánja magát az ember és koncerten szétpukkasztja az agyát. A nemzet- közi noise szcénában, főleg Amerikában nem ritka az olyan performance ahol a noise felolvasással, kinyilatkoztatással, az erőszak képeinek vetité- sével kombinálódik…..A japán niose-ban kevesebb a hangon kívüli ag- resszió, bár előfordult, hogy a Hijokaidan nyershallal dobálta meg és levizelte a közönségét" (Huhhhh)
5.10. Film
Mind közül a legterjedelmesebb fejezet. Érdekes filmről szupertextben írni, keressünk inkább erre jó példát, mint végigmenjünk a japán film- történeten, múlton és jelenen.
"A nádas az Onibabában. Az erdei ösvény a Vihar Kapujában. A nő ahogy evez a Kopár szigetben, ahogy botladoznak a harmincas évekbeli gésák a Gion lányaiban, ahogy ül a tatamin a kamera és néz ki a fejéből Ozu mozi- jában, ahogy Matsuda Eiko/Sada Abé felemeli a fejét Kichizo ágyékáról, s ámul Oshima kamerájába. Imamura coup de cinemája, ahogy nőt tud- nak erőszakolni Wakamatsunál és Kitano Takeshi mosolyogva lövi főbe magát, nos ez mind a japán film, néha magasztos, néha meg ostoba és alpári, bámulatos és elviselhetetlen, nyugatiaknak revelativ, felvillanyo- zó, máskor meg kinos és befoigadhatatlan, de ami mondjon rá bárki bármit az egyik legnagyszeru^bb dolog volt a szaros XX.században."
Kell-e több ?
5.11 Terebi
Ez meg a TV. Még a szerző is elismeri, hogy a japán TV vetélkedőknél nagyobb baromságot életében sem látott!
De a többi sem jobb. A hírmu^sorok unalmasak, totális amatőrség látszata. Merevség, fantáziátlanság. A humornak meg leginkább a habostorta-haji- gálós változata jön be.
Pedig a technika szuper !
"..a japánok fáradhatatlansága világszinten is közismert…juszt is lesz a falra akasztható, képkeretnél nem vastagabb CinemaScope méretu^ ….. mozgókép és 125 millió ember nézheti lélegzetvisszafojtva, hogy Beat Takeshi valamelyik 70-80%-os ratingu^ showjában, csúszdáról a szarba huppan agy komplett alsó-középiskolai leányosztály Gifu prefektúrából."
5.11 Hagakure
Egyetlen tárgyi szimbóluma a katana, a szamurájkard.
Elolvashatunk egy rövid forgatókönyvet magáról az eljárásról, szóba jön Mishima Yukio is.
A kard kultuszáról meg sok minden más mellett csak annyi:
"Mióta Bruce Willis a Pulp Fictionban ezt emelte le a polcról, akcióba ment vele, s később a Kicsoda Zed? kérdésre azt közölhette, hogy Zed s dead baby, azóta tudható, hogy a katana, a szamurájkard erősebb fegyver mint a láncfu^rész, a baseballütő vagy a spájszer."
Egyébként mint tudjuk a jó kardnak három kívánalomnak kell megfelelnie: törhetetlenség, keménység, élesség. Vasmagra edzenek acélborítást, a hegyet és az élet külön eddzik "…hogy még a legjobb borotvát is elsápassza!"
Egy korabeli ármeghatározás szerint a daimyo kardjának értéke a kastély és a birtok mindenkori értékének kétszerese, de minimum kettőszáz arany- tégla.
5.12. Zenmall
Szerzőnk immár hazafelé tart.
"a Zen nem filozófia, hanem élmény: a világgal való magától értetődő ős azonosságunk élménye, aki nem élte át, vagy legalább nem érzett rá, csak az eszével próbálja megragadni, az elől minden keserves erőfeszi- tése dacára elillan."
Szerzőnk még Koestlerrel is vitába száll, és felejthetetlenül szép gondolattal fejezi be a munkát a tükörről, a Zenről, rólunk és a világról.
A kötet Appendixben tartalmaz egy Kitano Takeshi interjút (vele Beat Ta- keshi néven korábban mint bárgyú TV vetélkedők rendezőjével találkoz- hattunk, egyébként egy médiaalak aki képes a velencei filmfesztivál Arany Oroszlánját is megnyerni. Aztán olvashatunk még a japán terroriz- musról egy rövid összefoglalást, és kapunk egy japán értelmező szótárt is.
Kb. tehát az a leltár.
Japán csoda, mutáns képregényhősök, zen, gésák, hagakure, anime, terebi, egy szótár amit érdemes lesz lapozgatnunk, ha elkezdenénk úgy gondolkod- ni mint ő az elején az UfÓkkal.
Aki mainstream akar lenni Japánba kell annak menni ?
Vagy csak kezdjen el tanulni japánul.
Élvezetes és tanulságos olvasmány, eredeti forma+gondolat kisérlet és néha még szívszorító is bír lenni.
Bp.2002 05.20.
Irodalom:
Vágvölgyi B.András: Tokyo underground. Új Mandátum Könyvliadó. Bp.2000.
A könyvön kívül két irodalmat használtam - nem túl nagy haszonnal. - az interneten elérhető egy Vágvölgyi interjú ("vagvolgyi+b+andras") és szintén ott olvasható egy rövid ismertető Bakács Settenkedő tollából. Ő a gonzós - nem értünk vele egyet.
