A tanulmány négy nagyobb részbõl áll.
A szerzõ a cikk elsõ negyedében bemutatja az 1999. évi LXXVI. törvényt, amely a szerzõi jogról szól. Ez a törvény a következõ kérdésekre keresi, illetve adja meg a választ:

1. A szerzõi jogi törvény által védett-e a termék?
Itt alapvetõen két kérdést kell feltennünk, hogy az adott tárgy védett-e és azt hogy a védelmi idõn belül vagy kívül vagyunk. A törvény szerint a következõ tárgyak védettek: szerzõi mû, elõadómûvészi teljesítmény,hangfelvétel-elõállítói teljesítmény, rádió- és televíziószervezeti teljesítmény, filmelõállítói teljesítmény, sui generis adatbázis-elõállítói teljesítmény. A védelmi idõszakot 2002. január elsejétõl minden védett tárgy tekintetében azonos elv alapján számítja a szerzõi jogi törvény az alábbiak szerint: az adott esemény bekövetkeztét követõ év elsõ napjától számított 'x' év.

2. A cselekmény szerzõi jogi felhasználásnak minõsül-e?
E téren alapvetõ eltérés van a szerzõi jog és a törvényben védett ún. kapcsolódó jogok között: míg a szerzõnek jogában áll mûve minden egyes felhasználásának engedélyezése, addig a kapcsolódó jogi jogosult csak a törvényben kimerítõen felsorolt engedélyezési jogokkal rendelkezik. Bizonyos esetekben a törvény engedélyezési jog helyett díjigényt ad a jogosultnak.

3. Nem esik-e tevékenységünk szabad felhasználási esetkör alá?
Bizonyos, jogpolitikai indokok által szükségesnek tartott esetekben a törvény mégis kivételt ad az engedélykérési és díjfizetési kötelezettség alól. Ezek az ún. szabad felhasználási esetek. Fontos általános szabálya a szabad felhasználásoknak a háromlépcsõs teszt, melyet a szerzõi jog nemzetközi alapegyezménye, a Berni Uniós Egyezmény elõír: szabad felhasználásnak csak az minõsülhet, ami
a) kivételes esetre vonatkozik,
b) nem sérelmes a mû rendes felhasználására, és
c) indokolatlanul nem károsítja a szerzõ jogos érdekeit.

A cikk következõ részében a szerzõ ugyanezeket a kérdéseket teszi fel, de már a digitális könyvtárak szempontjából.
1. A szerzõi jogi törvény által védett-e a termék?
A könyvekben, periodikumokban felhasznált írások kimagaslóan túlnyomó része a szerzõi jog által védett. Az illusztrációk esetében is kijelenthetõ, hogy a többség szerzõi mûnek minõsül, s legfeljebb az egyszerû grafikonokról, eredetiséget nem mutató ábrákról állapíthatjuk meg, hogy azok védelmen kívül állnak. Az egyes periodikumok anyaga a 2002. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás alapján sui generis adatbázis-oltalomban részesülhet, ha létrehozatala jelentõs ráfordítást igényelt.

2. A cselekmény szerzõi jogi felhasználásnak minõsül-e?
Mind a digitális archiválásra, mind a CD-ROM-on történõ közzétételre, mind az Intraneten és Interneten történõ közzétételre ugyanaz vonatkozik:
a) Az Szjt. 18.§ (1) és 84/A.§ (1) a) alapján mind a szerzõk, mind az adatbázis-elõállítók kizárólagos joga, hogy mûvük/teljesítményük többszörözését engedélyezzék.
b) Az Szjt. 18.§ (1) és 84/A.§ (1) a), továbbá az Szjt. 23.§ (1) és 84/A.§ (1) b) alapján mind a szerzõk, mind az adatbázis-elõállítók kizárólagos joga, hogy mûvük/teljesítményük CD-ROM-on történõ kiadását engedélyezzék.
c) Az Szjt. 18.§ (1) és 84/A.§ (1) a), továbbá az Szjt. 26.§ (8) és 84/A.§ (1) b) alapján mind a szerzõk, mind az adatbázis-elõállítók kizárólagos joga, hogy mûvük/teljesítményük intraneten történõ nyilvánossághoz (?) közvetítését engedélyezzék. Az Szjt. 24.§ (1) alapján a szerzõk kizárólagos joga, hogy mûvük képernyõn való megjelenítéssel történõ nyilvános elõadását engedélyezzék.
d) Az Szjt. 18.§ (1) és 84/A.§ (1) a), továbbá az Szjt. 26.§ (8) és 84/A.§ (1) b) alapján mind a szerzõk, mind az adatbázis-elõállítók kizárólagos joga, hogy mûvük/teljesítményük interneten történõ nyilvánossághoz közvetítését engedélyezzék.

3. Nem esik-e tevékenységünk szabad felhasználási esetkör alá?
A szerzõi jogi törvény egyes, a témával kapcsolatos szabad felhasználásokat elrendelõ szabályainak alkalmazása során természetesen az általános szabad felhasználási elõfeltételeket mindig figyelembe kell venni. Ezek a következõk lehetnek: archiválási célú másolatkészítés, tény- és híranyagot tartalmazó közlemények és a könyvtárközi kölcsönzés.

A tanulmány harmadik részében az boncolgatja a szerzõ, hogy kitõl kell engedélyt kérni, hogy egyes mûveket felhasználhassunk Ehhez azt kell megtudnunk, hogy az adott országban, a mi esetünkben Magyarországon van-e kötelezõ közös jogkezelés.
Ma a törvény az irodalmi mûvek nyilvánossághoz közvetítéseire kötelezõ közös jogkezelést ad az ARTISJUS Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület kezébe. Az ARTISJUS jogértelmezése szerint ilyen engedélyt - a sugárzáshoz hasonlóan - csak szépirodalmi mûvek tekintetében adhat, és ott is csak azon esetekben, ahol egyedileg nem gyakorolható a szerzõi jog.
Szintén az ARTISJUS érvényesíti a nyilvános elõadási jogdíjakat.
A szerzõ ebben a fejezetben bemutatja a szerzõ jog múltját:

• 1884. évi XVI.t.ck.
• 1921. évi LIV. törvény
• 1969. évi III. törvény

A tanulmány utolsó részében megoldási lehetõségeket vázol fel a szerzõ.
A szerzõi jog nemzetközi gyakorlatában az alábbi három módszer alakult ki egy jog érvényesítésére:
a) egyénileg (vagy ügynök útján),
b) közös jogkezelés útján,
c) clearinghouse útján.
A clearinghouse eljárási rendje következõ:

• beérkezik a jogosítási igény;
• megvizsgálja adatbázisát, hogy az adott mûre vonatkozóan van-e megállapodása a jogosulttal;
• ha igen, közli a felhasználási feltételeket a felhasználóval, tetõ alá hozza a megállapodást;
• ha nem, megpróbálja felkutatni a jogosultat, és tárgyal vele a felhasználási feltételekrõl.

A cikk írója egy nagyon jól használható jegyzetapparátust is összeállított a tanulmány végén, minden kérdésnek utána lehet még nézni ha valakit mélyebben érdekel a szerzõi jog és a digitalizálás egy-egy aspektusa.
Az eredeti cikk

Kapcsolódó oldalak

Szerzõi jogszabály-gyûjtemény
Magyar Szerzõi Jogvédõ Iroda Egyesület
Vizuális Mûvészek Közös Jogkezelõ Társasága Egyesület
Szerzõi jogról I.
Szerzõi jogról II.
Szerzõi jog laikusoknak is
Ki okoz kárt kinek - Szerzõi jog Magyarországon
A szerzõi jog intézményrendszere Magyarországon, viták, megoldások fóruma: Szerzõi Jogi Szakértõ Testület