Magyarországon a 80-as évek végén már online elérhetõ adatbázisok álltak a felhasználók rendelkezésére. A hálózaton a 90-es évek elsõ felében jelentek meg az elsõ magyar nyelvû digitalizált mûvek. A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994, a Neumann János Digitális Könyvtár 1997 óta szolgálja ki a magyar nyelvû szép- és szakirodalom iránt érdeklõdõket. Azóta a két „tisztán” virtuális könyvtár mellett sok száz könyvtár, múzeum és levéltár kapcsolódott be a nemzeti kulturális örökség digitalizálásába. A magyar szervereken hozzáférhetõ dokumentumok tanulmányozására és elemzésére kiváló lehetõséget ad a Neumann Könyvtár WebKat.hu adatbázisa, amely 2002. február közepén 100 000 rekordot tartalmazott.

Tószegi Zsuzsanna: A hazai digitális könyvtárak szerepe a kulturális örökség digitalizálásában és hozzáférhetõvé tételében

Tószegi Zsuzsanna cikkében bemutatja a magyar digitális könyvtárak kialakulásának elõzményeit és a két legnagyobb kezdeményezést a hazai digitális könyvtárak világában, ezek a Magyar Elektronikus Könyvtár és a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ. A tanulmány a British Council által szervezett konferencián hangzott el 2002. február 11-én.

A szerzõ így kezdi tanulmányát:
Magyarországon a 80-as évek végén már online elérhetõ adatbázisok álltak a felhasználók rendelkezésére. A hálózaton a 90-es évek elsõ felében jelentek meg az elsõ magyar nyelvû digitalizált mûvek. A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994, a Neumann János Digitális Könyvtár 1997 óta szolgálja ki a magyar nyelvû szép- és szakirodalom iránt érdeklõdõket. Azóta a két „tisztán” virtuális könyvtár mellett sok száz könyvtár, múzeum és levéltár kapcsolódott be a nemzeti kulturális örökség digitalizálásába. A magyar szervereken hozzáférhetõ dokumentumok tanulmányozására és elemzésére kiváló lehetõséget ad a Neumann Könyvtár WebKat.hu adatbázisa, amely 2002. február közepén 100 000 rekordot tartalmazott.

Elõzmények
Magyarország meglehetõsen korán csatlakozott az internetközösséghez.
Az elsõ könyvtári adatbázist a szegedi egyetemi könyvtárban kezdték építeni 1975-ben. A Magyar Nemzeti Bibliográfia 1976 óta készül számítógéppel az Országos Széchényi Könyvtárban.2002 elején töltötték fel a Magyar Országos Központi Katalógus (MOKKA) adatbázisát, amelybe a legnagyobb 15 könyvtár állományát integrálták. A központi adatbázisban 2 milliónál is több különbözõ dokumentumról készült rekord van.
Az elsõ magyar kiadású CD-ROM-ok 1990-ben jelentek meg; ezek még adatbázisokat tartalmaztak. Az elsõ teljes szövegû CD-ROM-os adatbázis a Biblia volt, és már 1992-ben megjelent az elsõ multimédia CD-ROM. A 90-es években részben a CD-ROM-ok kiadása, részben pedig már az internetes közzététel terén is fel tudtunk mutatni eredményeket a kulturális örökség digitalizálása terén. Magyarországon 1990 és 2001 között 1500 CD-ROM jelent meg, közülük 330 sorolható a magyar kulturális örökség digitalizálásával foglalkozók közé.
Az Országgyûlési Könyvtár 1993-ban kezdte a PRESSDOK sajtófigyelõ adatbázis publikálását. Az Országos Széchényi Könyvtár 1993-tól folyamatosan jelenteti meg a Nemzeti Periodika Adatbázist, majd 1994-tõl a Magyar Nemzeti Bibliográfiát. Késõbb más könyvtárak, majd egyes levéltárak is közzétették CD-ROM-on a különbözõ adatbázisaikat.
A 90-es évek elsõ felében az interneten is megjelentek az elsõ magyar nyelvû digitalizált mûvek. Ebben a szegedi egyetemi könyvtár játszott úttörõ szerepet. A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994, a Neumann János Digitális Könyvtár 1997 óta szolgálja a magyar nyelvû szép- és szakirodalom iránt érdeklõdõket. A két, virtuális könyvtár mellett több száz könyvtár, múzeum és levéltár kapcsolódott be az elmúlt évek során a nemzeti kulturális örökség digitalizálásába.

Magyar Elektronikus Könyvtár
1994 tavaszán Drótos László, Kokas Károly és Moldován István, felajánlották munkájukat annak érdekében, hogy megalapítsák a Magyar Elektronikus Könyvtárat (MEK), amelynek célja elsõsorban a digitális formában létrejövõ szellemi termékek összegyûjtése és ingyenes szolgáltatása. Alig öt év elmúltával a nemzeti könyvtár saját szervezeti keretei közé integrálta a MEK-et.
A MEK gyarapodásában két nézõpont érvényesül: egyrészt folyamatosan bõvül saját gyûjteményük, másrészt virtuálisan is gyarapszik az értékes online források ugrópontjainak feldolgozásával. További információ a MEK irattárában a következõ címen található: Irattár

Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ
A kulturális kormányzat már az 1997. évben hatályba lépett kulturális törvényben - amelynek egyik fejezete a könyvtári ellátásról szól - elõírta a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ létrehozását. Az új intézmény küldetése, hogy az audiovizuális dokumentumok nemzeti gyûjtõ- és szolgáltató helyévé váljék. A kultuszminiszter 1997 végén alapította meg azt a közhasznú társaságot, amelynek feladata a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ mûködésének megalapozása.
Tevékenysége: