„nem-folyamatos írás - olyan szöveg, amely elágazik és választási lehetõséget kínál az olvasónak, s amely legjobban egy interaktív képernyõn olvasható. Az általános elképzelés szerint ez szövegdarabok linkekkel összekapcsolt sorozata, amelyek különbözõ útvonalakat kínálnak az olvasó számára".
Józsa Péter: Irodalom a digitális közegben
(tanulmányismertetõ)
„nem-folyamatos írás - olyan szöveg, amely elágazik és választási lehetõséget kínál az olvasónak, s amely legjobban egy interaktív képernyõn olvasható. Az általános elképzelés szerint ez szövegdarabok linkekkel összekapcsolt sorozata, amelyek különbözõ útvonalakat kínálnak az olvasó számára".
Ted Nelson definíciója a hipertextre kifejezõ leírás, és egyértelmûen a digitális szövegekre vonatkozik, de léteznek olyan szövegek is, amelyek nyomtatott megjelenésükbõl fakadóan bírnak egyfajta linearitással, ám szervezõdésük, jelentéstani, idõ- és térbeli síkjaik játéka, illeszkedése az elektronikus dokumentumokéhoz hasonló. A tanulmány szerzõje ezeket a proto- vagy kvázi-hipertext kifejezéssel illeti.
A digitális szövegek osztályozása:
1. digitalizált irodalom
Kiemelkedõ projektek a nyomtatott formában megjelenõ irodalom digitalizálására: a Gutenberg Projekt, a Google digitalizálási projektje, hazai területen a Magyar Elektronikus Könyvtár, Digitális Irodalmi Akadémia
2. digitálisan publikált irodalom
Gyakran anyagi okokból egyes szerzõk nem is jelentetik meg mûveiket nyomtatott formában. Az online folyóiratok tömege ma már számtalan cikket, mûvet tesz elérhetõvé az interneten. Ezek színvonala nagyon változó. (ld. Élõ Költõk Társasága és az Énekes Vazul, Terasz, a hajdani Dokk)
3. elektronikus formátum lehetõségeit kiaknázó irodalom
Nyomtatott formában ezek a mûvek teljes értékkel nem reprodukálhatók. Az elsõ jelentõs ilyen mû Michael Joyce: afternoon. a Story címû 539 különálló egységbõl felépülõ mûve. Megemlítendõ hazánk online irodalmának szinte egyetlen maradandónak tûnõ ilyen mûve is, Farkas Péter: Gólem címû mûve
http://www.interment.de/golem/
4. hálózati irodalom
Ennek a típusnak határai nem zártak, folyamatosan frissülõ tartalmak ezek szerzõk és olvasók közremûködésével. Magyarországi próbálkozás ilyen mû létrehozására a Temesi Ferenc által indított Dúlalav címû „100kezes netregény” volt, mely rövidesen kudarcba fulladt. Az ilyen típusú alkotásnál a legnagyobb nehézség, hogy a szövegek mindenféle esztétikai szûrõ nélkül kerülnek az olvasó elé, így a mû színvonala hosszútávon egyáltalán nem tartható fenn.
Ehhez a kategóriához tartoznak az irodalmi értékkel is bíró on-line naplók is például a terasz.hu múltbéli kezdeményezése a Trinapló.
A protohipertextek
A sajátos struktúrával rendelkezõ nyomtatott szövegek, tér-idõsíkok mozgása, lábjegyzetelés, választható tröéténetbeli alternatívák jellemezhetik. Az elsõ ilyen mû Sterne Tristram Shandy címû mûve, melyben pontos utalásokat találunk a könyv más lapjaira, vagy Vladimir Nabokov Pale Fire címû könyve, mely négy különálló részbõl épül fel, melyek folyamatos összefüggésben vannak. Italo Calvino Az egymást keresztezõ sorsok kastélya címû regénye egy Tarot-kártya csomag egymással összefüggõ lapjai köré rendezõdik, a történeteket a kiterített kártyalapok egymást keresztezõ sorai és oszlopai határozzák meg.
Tipikus példa a hipertextualitás jegyeit mutató szövegekre továbbá Julio Cortazar Rayuela címû regénye, melynek 155 megszámozott fejezetét két különbözõ, ám elõre meghatározott sorrendben is olvashatjuk. Hasonló elven mûködik Marc Saporta Composition No1. címû regénye is, azzal a különbséggel, hogy ebben a mûben az olvasó szabályozza a haladási irányt, azzal, hogy olvasás elõtt a könyv lapjait alaposan összekeveri.
Raymond Queneau francia költõ Cent mille millards de poeémes címû verseskötetét is ide sorolhatjuk ennek. Ennek fizikai felépítése teszi lehetõvé az irreálisan sokféle olvasatot, hiszen tíz lapján, tíz szonett található soronként felvágva, így a lapok hajtogatásával újabb és újabb változatot kaphatunk.
Itt kell megemlítenünk a szótárregények különleges típusát is, meléyek a szótárak felépítését kihasználva különálló cikkekbõl állnbak össze. Ilyen Milorad Pávic Kazár szótára, Temesi Ferenc Por és Zilahy Péter Az utolsó ablakzsiráf címû regénye is.
A hipertextuális szövegek narratíva szempontjából igen sokfélék lehetnek. A Józsa Péter által definiált típusok:
Unilineáris szerkezet
- egyszerû lineáris szöveg. (Digitális Irodalmi Akadémia szövegei)
- annotációs (Fuharosok CD-ROM)
- elágazó (kaland-játék-kockázat típusú könyvek)
Multilineáris szerkezet
- egyszerû multilineáris
- összefonódó
- tölcsérszerû (oktató CD-k)
Gondolati tér
A linearitással végleg szakító struktúra. Gondolati tér, mert a befogadó szinte akadálytalanul közlekedhet író és szereplõk gondolatai között mintegy három dimenzióban.
- rizóma (teljesen hierarchiamentes szöveg)
- történetvilág (hierarchikus de három dimenzióban terjeszkedõ)
Nem –lineáris szerkezet
- on-line szerepjátékok
- találomra prezentált elemek (pl. versgenerátorok: Papp Tibor: Disztichon Alfa)
