A cikk a hírfogyasztók egy olyan szegmensét kívánja bemutatni, melyben az online hír-és médiafogyasztás megelőzi a hagyományos csatornákat, a rádiót, a nyomtatott sajtót, valamint az összes internetezőre nézve hazai ás külföldi felmérések szerint a hír-és információforrásként első helyen álló televíziót is.
„Nincs tévém, nem olvasok papírújságot”
recenzió
Eredeti cikk: Bodoky Tamás: „Nincs tévém, nem olvasok papírújságot”
Médiakutató - 2007 nyár
URL: http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/06_nincs_tevem/05.html
Az internet hirtelen elterjedésének köszönhetően 1995-99 között az online hírforrások látogatottsága robbanásszerűen növekedett, míg a tévéhíradók nézettsége, illetve a napilapok olvasottsága csökkent.
Magyarországon az internet széles körben történő elterjedése csak néhány évvel később kezdődött, 2001-2004 között a két legnépszerűbb magyar hírportál, az [origo] és az Index látogatottsága 453, illetve 351 %-kal bővült, míg az országos politikai napilapok példányszáma 10%-kal csökkent.
Noha a politikai napilapok példányszámának hazai csökkenése számos más okra is visszavezethető, felmerül, hogy az internet kihívást jelent a tradicionális hírmédiának. Douglas Ahlers újmédia-kutató szerint az online hírmédia első pillantásra helyettesítő terméknek tűnik, hiszen több szempontból is olcsóbb, mint a hírlap.
Egy a Magid Associates álltal végzett felmérésből kiderül, hogy az online hírfogyasztók nem látnak jelentős különbséget az online és offline hírszolgáltatások között. Az online hírforrások egyetlen lényegesebb előnyeként gyorsabb fellelhetőségét jelölték meg. Válaszadók 70%-a szerint az adott médiamárka online és offline verziója kiegészítik egymást és csak 9%-uk érezte úgy, hogy a két verzió versenyben áll a figyelemért.
A felmérés alapján a Magid Associates olyan fogyasztói modellt javasolt, amelyben az online hír- és információfogyasztók 4 csoportba vannak osztva a fogyasztott média fajtája és a fogyasztás gyakorisága szerint. Ez alapján megkülönböztetik: a „csak online”, „csak offline”, „többcsatornás” fogyasztókat, valamint a dilettánsokat. A felmérés kiterjed az egyes csoportokon belül nemek, életkorok szerinti megoszlásra illetve vizsgálja, ki mennyi időt tölt netezéssel, tévénézéssel.
Az USC Annenberg School 2004-es felmérése is arra a következtetésre jut, hogy a médiumok kiegészítik egymást és a domináns fogyasztói stratégia a többféle médiumokból való tájékozódás.
A cikk kutatási célja, hogy megvizsgálja, létezik-e hazánkban a hírfogyasztóknak csak online szegmense, és ha igen, pontosan honnan, hogyan tájékozódnak az idesorolható hír- és médiafogyasztók. Számukra helyettesíti vagy kiegészíti-e az internet a televíziót, rádiót és a nyomtatott sajtót. És hogy ez hogyan alakul az internetezés gyakoriságának függvényében.
Mindezt survey módszerrel kívánja vizsgálni, amely egy a hírfogyasztási szokásokat felmérő kérdőíves vizsgálat azon fogyasztók között, akik megfelelnek a „csak online” hírfogyasztás kritériumainak, azaz gyakran tájékozódnak az interneten, és ritkán offline hírforrásokból. Ez a kvantitatív kutatás többek között kiterjed a hírfogyasztók iskolázottságára, nemére, átlagéletkorára, foglalkozására. Vizsgálja, hogy naponta mennyi időt töltenek interneten, milyen jellegű híreket olvasnak, külföldi hírforrásokat is igénybe vesznek-e. Valamint, hogy hol keresik először a különféle hírtípusokat.
A válaszadók a nyomtatott sajtót megbízhatóbb és alaposabb hírforrásnak tartják a többinél, az internetet nagyon gyorsnak, fontosnak, hasznosnak, valamint nagyon élvezhetőnek.
A nyomtatott sajtót nagyon lassúnak ítélik, a legnegatívabb összképet viszont a televízió megítélése mutatja, amit nem tartanak alaposnak, megbízhatónak, hasznosnak, és élvezhetőnek.
Az online hírfogyasztók stratégiáit, szociodemográfiai hátterét többváltozós, statisztikai analízissel vizsgálták meg. Az internet versenyhelyzetére vonatkozó ítéletek mögötti látens struktúrát faktoranalízissel derítették fel. Így 4 faktort különböztettek meg egymástól, melyek közül kettő markáns stratégiaválasztást mutat, a másik kettő pedig bizonytalanabb beállítódást jelez. A négy faktort a televíziót elfogadók, pragmatikus médiafogyasztók, dezorientált médiafogyasztók és a csak internetezők alkotják.
A másik vizsgált kérdéskör az volt, hogy mitől függ az internetnek a televízió, illetve a nyomtatott sajtó elé helyezésének elfogadása. Két modell eredményeit összehasonlítva megállapították, hogy az internetezéssel töltött idő a legfontosabb magyarázó változó a hagyományos médiumok elutasítása tekintetében.
Az online hírfogyasztók médiafogyasztási szokásait online fúkuszcsoportos interjúkkal vizsgálták, ez a kutatási módszer internetes változata terem helyett egy online chatszobában gyűjti össze a résztvevőket, ennek számos előnye van: az interjúalanyoknak nem kell utazni, szabadabban tudnak véleményt nyilvánítani, véleményvezérek hatása kiküszöbölhető és csoportfertőzés sem jelentkezik.
Az interjúalanyok arra a kérdésre, hogy milyen médiumokból tájékozódnak, ha a legfrissebb hírekre kíváncsiak az internetet sorolták első helyre, televízióból, rádióból és nyomtatott sajtóból csak ritkán vagy egyáltalán nem tájékozódnak.
A beszélgetések közben mondatbefejezős és kép-sorbarakós játékot is játszattak a résztvevőkkel. Ezzel a különböző magyar médiamárkákat vizsgálták élvezhetőség, hasznosság, gyorsaság, megbízhatóság és elfogultság szempontjából.
Négy 7-10 fős csoporton belül vizsgálták a csoportok demográfiai összetételét, ami nagyjából megfelelt a kérdőíven mért mintának: a résztvevők többsége férfi, 20 és 40 év közötti egyetemista vagy diplomás, már dolgozó fiatal felnőtt. Az internethez otthon és a munkahelyükön is hozzáférnek.
A hírolvasáson kívül más célra is használják a netet: levelezés, chat, tanulás, munka, szórakozás.
A résztvevők többsége úgy vélekedik, nincs olyan információ, amelyet nem találnak meg a neten, sőt többen panaszkodnak az információbőségre, amiből nehéz szelektálni.
A szakmájukkal kapcsolatos információk elérésével is elégedettek, amire sokan panaszkodnak az itt is az információk kezelhetetlen bősége, illetve gyakran megállapítatlan hitelessége.
A négy fókuszcsoport médiafogyasztási szokásai nagyon hasonlók. A nyomtatott sajtótermékek közül a napilapok olvasása kevésbé jellemző, csak a vidékiek járatják a helyi újságot a helyi hírekért, amik többek szerint még nem elérhetők a neten. Televíziót ritkán vagy egyáltalán nem néznek, az online videomegosztó oldalak viszont nagyon népszerűek. A rádiók közül a hírrádiókat és a zenei adókat választják a legszívesebben.
Legtöbbször az Index hírportálon tájékozódnak, de szinte mindenki több netes hírforrást is rendszeresen felkeres, sőt a többség nem magyar nyelvű hírforrásokat is látogat.
A hírportálokon a helyi híreket és a komolyabb háttérelemzéseket hiányolják a legtöbben.
Sokukat zavarja a hírportálokon elhelyezett hirdetések, ezért ezeket erre a célra szolgáló szoftverekkel kiszűrik.
A hírportálok legnagyobb erősségének a gyorsaságot és a frissességet tartják, ugyanakkor ennek tulajdonítják azt is, hogy felületesek kevésbé alaposak az itt olvasható hírek. A legnagyobb országos hírportálokat a legtöbb résztvevő megbízható forrásnak tartja. Gyengeségüknek a túl sok hirdetést, a politikai elfogultságot, a bulvárosodást, vagy a visszajelzési lehetőség hiányát tartják.
A fókuszcsoportos interjú kitér a múltra is, azaz ki hogyan tájékozódott az internet előtt, valamint a hírportálok jövőjéről is szó esik, a legtöbben személyre szabott hírszolgáltatást várnak.
A World Internet Project (WIP) 2006-os gyorsjelentése szerint, bár a magyar internethasználók számára az internet igen fontos információforrás, az összes magyar internetezőre reprezentatív felmérés szerint információforrásként csak a második helyen áll az internetet használók és nem használók között is vezető televízió mögött. Ugyanakkor jelentősége az internethasználók között felülmúlja a rádióét, a napi- és a hetilapokét, valamint a könyvekét. Az internet tehát a legtöbb esetben nem helyettesíti e médiumokat, hanem felzárkózik melléjük, mint újabb lehetőség.
Bár a felmérés lezárult, a kérdőív az alábbi címen továbbra is elérhető: http://index.hu/tech/hirsurvey/
A felmérésről:
http://index.hu/tech/net/forsense1509/
http://forsense.4eversoft.hu/?page=cikk&source=tarsadalom&id=29&p=1
Egyéb felmérések:
http://forsense.4eversoft.hu/?page=aktualis
Fellendülőben a hazai információs társadalom a 2007-es WIP-kutatás szerint!
http://www.ithaka.hu/Kutatas/wip
A Magid Associates honlapja:
A USC Annenberg School honlapja:
