krono.inaplo.hu

A zöld szervezetek kommunikációs célja egyrészt, hogy nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra környezetvédelmi ügyekben, vagyis például a politikusokra. Másrészt pedig tudatosítani akarják az emberekben a környezetvédelmi kérdéseket. Ezekről a kérdésekről sosem lehet eleget beszélni, mivel az emberek többsége még mindig nem látja a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák jelentőségét. Meg kell ismerniük, hogy mik a veszélyek és mik a gondok igazi okai.

Cselószki Tamás: Környezetvédelem és média az ezredforduló Magyarországán (Médiakutató)

(Recenzió)

A választott cikk arról szól, hogy milyen a környezetvédő civil szervezetek kommunikációs tevékenysége a médiával, valamint ennek javítására hoz megoldásokat. Ugyanis a kommunikációs gyakorlatuk nem elég hatékony, sokat kellene javítaniuk a médiához fűződő kapcsolatukon.

A környezetvédelmi szervezetek általában a nyomtatott sajtót alkalmazzák a médiával való kapcsolat fenntartására. A televízió lehetőségeit nem használják ki eléggé, pedig ez a leghatékonyabb módja annak, hogy az üzeneteiket eljuttassák a közönséghez. Viszont ez a legnehezebben hozzáférhető média, ugyanakkor időigényes, sok szervezést és energiát igényel. Megjegyzem, hogy a CNN tv-csatornán szinte minden második reklám témája a környezetszennyezés, és -védelem.

Helyzet nehézségei és lehetséges megoldásai

Hírérték

Az egyik probléma, ami gyakran felmerül, ha a médiába való bekerülésről van szó, a hír kérdése. Csak azok az információk kerülnek be a médiába, amelyek hírértékkel rendelkeznek. A környezetvédelmi híreket általában kiszorítják más hírek, főleg a politikai és gazdasági vonatkozásúak. A hírek közé legtöbbször csak szenzációval lehet bekerülni. A környezeti híreket ritkán hordoznak hírértéket, hacsaknem balesetről van szó vagy egyértelműek a politikai vonatkozásai. Megoldásul szolgálhat erre a felhozott témák változatosabbá tétele. Nem célszerű mindig ugyanazokról a problémákról beszélni, vagy pedig ha ezt nem lehet kiküszöbölni – mert általában a gondok nem változnak, csak súlyosbodnak – különböző szemszögből, a lehető legérdekesebben kell bemutatni azokat. Például erőteljes vizuális elemeket érdemes alkalmazni. A környezetvédelmi problémák olyan jellegűek, amelyről egy fotó többet mond gyakran a szavaknál, nem szorul magyarázatra, egy pillanat alatt telibe talál. Ilyenek a Greenpeace fotóiⁱⁱ, amelyekről példát vehetnének más szervezetek.

Valamint hatékonyabb lenne a kommunikáció, ha politikai vonatkozásokat is megjelenítenének közleményeikben, ettől nőne a hírértéke. Bár a zöld szervezetek ügyelnek a pártoktól való függetlenségükre. Erre utal a Greenpeace magyar oldalán feltüntetett mondat: „A Greenpeace nem fogad el pénzt vállalatoktól, kormányoktól, sem politikusoktól, így őrzi meg függetlenségét. ”ⁱⁱⁱ

Média-szakértők

A másik gond az, hogy ezeknek a szervezeteknek ritkán vannak olyan embereik, akik a média nyelvét beszélnék. Nem elég tapasztaltak és képzettek a média területén azok, akik kommunikációt fenntartják. Valódi média-szakértőkkel kellene dolgozniuk.

A média a személyes kapcsolatokra alapozva működik. A jó személyes kapcsolat újságírók és civilek között fontos szerepet játszik a kommunikáció sikerében. Ezt a szerepet vagy egy PR-szakember, vagy a szervezet vezetője tölti be.

A kommunikáció területét intézményesíteni kellene a szervezeteken belül. Nekik ugyanúgy meg kell tanulniuk eladni a terméküket, mint bármelyik más szervezetnek, vállalatnak. Az üzleti marketing eszközeit kellene felhasználniuk. Egy környezeti hírügynökség hatékonyabban szolgálná a média igényeit. Ez egy bizonyos szintig feldolgozná a szervezetek által kibocsátott sajtóanyagot és tartaná a kapcsolatot a médiával.

Aktivitás

Továbbá problémát jelent, hogy a zöld szervezetek nem keresik elég aktívan a médiát, nem próbálnak nyomást gyakorolni a szerkesztőkre, ami pedig segítené, hogy több adásidőt vagy helyet kapjanak a környezeti híreknek és műsoroknak.

Szükség lenne arra, hogy rendszeresen kapjon anyagokat a sajtó. Így nagyobb eséllyel kerülne be a téma az újságokba. Ezért fontos az is, hogy az újságíró megértse, mit akar a civil szervezet mondani.

Továbbá nincs olyan adatbázis, amely tárolná a környezeti információkat, amelyre az újságírók támaszkodhatnának, valamint az Internet lehetőségeit sem használják ki eléggé.

A sikeres kommunikációs stratégia része lenne továbbá a szervezetek közötti szakmai egyetértés, ami nem mindig van jelen.

Az üzenet mennyisége és minősége

A médiával való kapcsolattartást nehezíti, hogy túl gyors a média által diktált tempó, az újságíróknak minden rögtön kell. Valamint a környezetvédelmi szervezetek nem tudják röviden és tömören megfogalmazni gondolataikat, mert a környezeti problémák általában túl bonyolultak. Ez azzal a következménnyel jár, hogy nehéz megérteni a szervezetek mondandóját, valamint a közlemény veszít hírértékéből. Ha pedig túl röviden fogalmazzák meg gondolataikat azt veszélyeztetik, hogy az összefüggéseket hallgatják el. A leglényegesebb elemek, ha benne is vannak, nem lesz érthető a következtetés.

Torzult üzenet

Az üzenet torzulhat a médiában. Bár ez nem szándékos, ez inkább annak az eredménye, hogy az újságírók felületesek és közönyösek. A másik ok az, hogy az újságíróknak megvan a saját véleményük a dolgokról, és saját nézetükhöz alakítják a hallottakat. Nem csak a környezetvédők szorulnak szakképzésre, hanem az újságírók is, fontos, hogy mindkét oldalon felkészült és egymás igényeit ismerő felek álljanak.

„Nem elég a média”

Tudni kell, hogy a médiában való megjelenés nem egyenlő a problémák megoldásával. Kérdés marad, hogy az üzenet tovább jut-e a médiából a közönséghez. Az emberek ugyanis nem nagyon érdekeltek környezetvédelmi ügyekben. Egyrészt az átlagember nem tapasztal előrelépést a problémák megoldásában, tehetetlennek érzi magát, mert nem látja az összefüggést a környezeti gondok és saját élete között. Másrészt általában nem tudják vállalni a költségeket, ami a környezetbarát életmóddal jár. Ezen gondok egy részére megoldást kínálhatnak a kisebb helyi programok, amelyek bővebb magyarázattal szolgálnak.

A legnagyobb hiba szerintem az, hogy a legtöbben a másikra várnak, hogy tegyen valamit. Mindenki azt mondja, hogy az emberek teszik tönkre a Földet, de senki nem mondja, hogy „én”. Úgy vélik, nem tehetnek semmit, és mivel a legtöbben így gondolkodnak, ezért nem is nagyon történik haladás ez ügyben. Pedig ha mindenki hozzárakná azt a kicsit, amit tud, akkor előrébb lennénk.

Környezetvédelemről

Úgy látom, a környezetvédelmi gondokat csak akkor fogjuk észrevenni és foglalkozni vele hatékonyabban, amikor már nyakig benne leszünk, és onnan már nincs vissza út. De lehet, hogy ezt nem is jövőidőben kellene mondani, amit az is mutat, hogy a 2009 februárjában leadott, Záróra című műsorban^iv Hetesi Zsolt - aki az ELTE-n óraadó - elmondja, hogy a Föld nem 20-30 év múlva fog kifogyni a nem-megújuló energiaforrásokból, ilyen gondok már tavaly nyáron jelentkeztek. Beszélt arról, hogy a takarékosságra körülbelül 20 évvel korábban kell elkezdeni készülni, ennek ellenére még nem tettünk lépéseket az ügy érdekében.

Egyéb médiáról

Akár zenével is el lehet küldeni az üzenetet. Az egyik olyan előadó, ami a környezeti problémák témájával is foglalkozik Ágnes Vanillia^v. Legújabb albumán egy szám címe: Hangosabban énekelj, mert beteg a Föld!

Bár az ilyen művészetek, mint a zene, vagy a fényképezés, nem tartalmaznak magyarázatot, de esetükben nincs is rájuk szükség. Az üzenet elmegy és a nyílt szívekhez meg is érkezik.

- A Föld lassan lélegzik, és mikor utolsó lélegzetét veszi majd, akkor fogsz rádöbbenni, hogy ára van az életednek. -

„Gyermekeid 21. századáért harcolsz – pokolba a szabályokkal!”
(David McTaggart, a Greenpeace egyik alapítója)