Manapság már minden televízió-tulajdonosnak fizetnie kell az előfizetői díjat, így már nem elég az elit igényeit kielégíteni, hanem minden műfajban jelen kell lenni. Ez vezett el oda, hogy már a BBC csatornán is találkozhatunk a Leggyengébb láncszem című kvízműsorral.
Kivonat
Szente Péter: A közszolgálati média lehetetlensége (Médiakutató)
2002 tavaszi cikkei közül választottam Szente Péter: A közszolgálati média lehetetlensége[1] című tanulmányát. Ez a téma sok embert foglalkoztat, és mindenki más módon látja, más módon oldaná meg a helyzetet. Ez a tanulmány is egy válasz Gálik Mihály egy korábbi cikkére, A leggyengébb láncszem[2]-re. Szente Péter sok dolgot megmagyaráz és bemutatja, hogy hogyan látja Gálik Mihály és hogyan látja ő maga a helyzet javítására a megoldást.
Manapság már minden televízió-tulajdonosnak fizetnie kell az előfizetői díjat, így már nem elég az elit igényeit kielégíteni, hanem minden műfajban jelen kell lenni. Ez vezett el oda, hogy már a BBC csatornán is találkozhatunk a Leggyengébb láncszem című kvízműsorral.
A médiapolitika hazai lehetőségeiről Gáliknak és Szente Péternek is megvannak az elképzeléseik, de a kettejük álláspontja módszertani és politikai megítélés szerint is különbözik. Szente abból indult ki, hogy működőképes, független és pártatlan elektronikus médiát kéne létrehozni az országban, és olyan média politikai rendszert vázolt fel, ami a hazai körülmények között a legjobban tudná ezt megvalósítani. A fenti célból való kiindulásnak 3 nagy előnye lenne. Az első, hogy lehetővé teszi az eszközök alkalmasságának vizsgálatát, a második, hogy az esetleges későbbi kompromisszumokról el lehet dönteni, hogy még beleférnek-e a célrendszerbe, vagy már annyira kilógnak belőle, hogy más célokat vagy más eszközöket kell találni, és három, a még elfogadható kompromisszumok megállókká válnak a célhoz vezető úton, ahelyett, hogy önmagukban válnának céllá.
Gálik Mihály ezzel szemben a hazai pálya nehézségeiből indul ki. Azt várja, hogy a politikai pártok jelentsék ki: érdekeiket alárendelik a közszolgálati rádiózás és televíziózás iránti elkötelezettségüknek. Bár ez szerintem sose fog megvalósulni, mivel a pártok nem szívesen mondanak le egy ekkora befolyással bíró tényezőről. Illetve azt ajánlja, hogy az Országgyűlés kétharmados többséggel nevezzen ki egy bizottságot a társadalmi megrendelés megalkotására és teljesülésének ellenőrzésére. Gálik javaslatai tehát egy olyan, köztes rendszert valósítanának meg, amely ugyan alapvetően elfogadja a hatalom média feletti dominanciáját, de igyekszik ezt közszolgálati vonásokkal kiegészíteni és enyhíteni.
Szente Péter továbbá kifejti álláspontját a fentiekkel kapcsolatban, miszerint számára ez nem tűnik sem kívánatosnak, sem politikailag megoldhatónak.
Így kettejük véleménye közül inkább a Szente Péteré tűnt nekem elfogadhatóbbnak, mivel az általa kiválasztott célokat Gálik Mihály se kérdőjelezi meg, csak úgy véli, hogy ezekkel a lehetetlent próbálja legyűrni. És igaz, hogy a megvalósulásához kedvező körülmények kellenek, de nem lehetetlenek.
További linkek a témához:
· http://mediakutato.hu/cikk/2001_03_osz/06_uj_mediatorveny_elott/01.html
· http://mediakutato.hu/cikk/2003_04_tel/06_vita_egy_uj_mediatorveny/01.html
· http://mediakutato.hu/cikk/2004_01_tavasz/08_vita/01.html
· http://mediakutato.hu/cikk/2001_04_tel/07_bbc_vagy_rai/01.html
